Ablakba könyöklék gyönge rác mönyecske, |
Hát künn sétál vala borbély legény Gyurka; |
Jer bé hëzzám, jer bé, borbély legény Gyurka, |
Jer bé hézzám, jer bé, szomszéd legény Gyurka! |
|
Söröm is jó vagyon, borom is jó vagyon, |
Neköd ingyön adok, másnak pénzér adok, |
Sönki sincsen itthon, csak én vagyok itthon, |
Sönki sincsen itthon, csak én vagyok itthon. |
|
Uram a városba piros csidma vönni, |
Apám az erdőbe somfavesszőt vágni, |
Anyám a malomba fejér liszt őlleni, |
Anyám a malomba fejér liszt őlleni. – |
|
Addig csalogatá borbély legény Gyurkát, |
Amíg az ereszbe őkemit bécsalá. |
Egyször hazamöne az ő édös ura, |
Egyször hazamöne az ő édös ura. |
|
Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt, |
A városba jártam, piros csidmát hoztam, |
Piros csidmát hoztam, szépöt, milyent kaptam, |
Piros csidmát hoztam, szépöt, milyent kaptam. |
|
Minnyá béereszlek, édös kéncsöm uram, |
Hogy vessem nyakamba kővári szoknyámot. – |
Mégis csak kéredzék az ő édös ura, |
Mégis csak kéredzék az ő édös ura: |
|
Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt, |
A városba jártam, piros csidmát hoztam, |
Piros csidmát hoztam, amilyent csak kaptam, |
Piros csidmát hoztam, amilyent csak kaptam. – |
|
Minnyá* béereszlek, édös kéncsöm uram, |
Hogy húzzam lábamba kővári papucsom. – |
Mégis csak kéredzék az ő édös ura, |
Mégis csak kéredzék az ő édös ura: |
|
Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt, |
A városba jártam, piros csidmát hoztam, |
Piros csidmát hoztam, amilyent csak tudtam, |
Piros csidmát hoztam, amilyent csak tudtam. – |
|
Minnyá* béereszlek, édös kéncsöm uram, |
Hogy kössem előmbe feteke ruhámot. – |
Mégis csak kéredzék az ő édes ura, |
Mégis csak kéredzék az ő édös ura: |
|
Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt, |
A városba jártam, piros csidmát hoztam. – |
Ő is béereszté az ő édös urát, |
A jobb hónya alól kibocsátá Gyurkát. |
|
|