[Tordátfalán van ëgy malom…]*

Tordátfalán van ëgy malom,
Bánatot őrőnek azon,
Nëköm is van búbánatom,
Odaviszöm a hátamon.
Odaviszöm a hátamon,
Fölöntöm és lejártatom,
A mónárja mëgőröli,
Mett a szűvem nem gyűlöli.
Tordátfalán van ëgy malom,
Forog mindég csak tavaszon,
Bánatomot akkó viszëm,
Mett csak akkó vagyon vize.
Tordátfalán van ëgy malom,
De zörgésit ritkán hallom,
Mikó zörög, akkor is a
Szorútság kásáját járja.
Mëgszorított ingöm is a
Szorútság, a bánat árja,
Azt fogadta a mónárja,
Hogy a hétön mind lejárja.



Hátra Kezdőlap Előre