[A pünkösti rózsa kihajlott az útra…]*

A pünkösti rózsa kihajlott az útra,
Jere bé, violám! szakassz ëgyet rólla,
Mett én szakasztottam, el is szalasztottam,
De még szakasztanék, ha rëa talánék.
A töngörnek* vizit kalánnyal kimerném,
Annak fenekiből drágagyöngyöt szödnék,
Régi szeretőmnek gyöngybokrétát kötnék,
Szombaton esténként vélle mulatoznék.
Ver a hideg esső, a szokmányom ázik,
Esik a hideg hó, a lábam is fázik,
Még sincs, aki mondja: jere bé, violám,
Mëgcsókolom arcád hétször ëgymás után.



Hátra Kezdőlap Előre