[Üsmerök ëgy büszke lëánt…]
*
Üsmerök ëgy büszke lëánt,
Ki sok legénre füttyöt hánt,
Még velem is ravaszul bánt.
Ő a legént köcsögteti,
Mind hedegű, úgy szól neki,
De azután leneveti,
Mëgvetéssel kifizeti,
De azt még mëgemlögeti.
