[Ződ a kökén, majd mëgkékül…]
*
Ződ a kökén, majd mëgkékül,
Most vagyok szerető nékül.
Olyan vagyok én anékül,
Mind a rózsa virág nékül.
Kinek nincsen szeretője,
Adjon annak teremtője;
Neköm sincsen, neköd sincsen,
Bárcsak adna neköd ingëm.
