[Angyal s ördög]*

(A gyermekek sorban ülnek, egy közülök lesz kertész, egy angyal és egy ördög; a kertész az ördögöt és angyalt a többiektől eltávolítja, mégpedig különböző irányban, ekkor a sorban ülők mindenikének egy-egy virágnevet ád titkon, mikor a játék megkezdődik; s így előbb jő az angyal, megáll a kertésszel szembe s mondja:)

Angyal: Cing ling ling!
Kertész: Honnét jössz?
Angyal: Mënnyországból!
Kertész: Mé jöttél?
Angyal: Virágé.
Kertész: Mifélié?

Angyal: Egy virágot megnevez, pl. „majoránnát”; s ha a titkon elnevezett virágok közül vagy egyet eltalál, az feláll s az angyal elviszi – s ha nem talál, a kertész azt feleli: „Elmehetsz!”, mikor az angyal egyedül megy vissza előbbi helyére.

Azután sántikálva jön elé az ördög, s megállva a kertész előtt, kezdi:

Ördög: Dur, dur, dur!
Kertész: Honnét jössz?
Ördög: Pokolból.
Kertész: Mé jöttél?
Ördög: Virágé.
Kertész: Mifélié?

Ördög: Hasonlag megnevez egy virágot, mint az angyal, s így foly a játék mindaddig, míg az angyal s ördög a virágok neveit mind eltalálták s elhordták, mikor a játék újra kezdődik.




Hátra Kezdőlap Előre