Édës lelkëm, tám neheztelsz, |
Hogy rám kedvetlen tekéntesz! |
Mondd mëg, kérlek, kedves alak, |
|
Mind magad eszrevëhetted; |
Hogy lehetne hát, édësëm, |
|
Ha már ëgyszër këgyes vótál |
Ne fossz mëg hát örömemtől, |
|
Mett nincs nagyobb gyönyörűség, |
Nincs nagyobb fődi üdvesség, |
Mind mikor a rókon* szűvek |
|
|