[Ahon ëgy virágoskerbe…]*

Ahon ëgy virágoskerbe
Ződ pázsint van leheverve,
Ëgy küsasszon ott nyugoszik,
Koszorúval körülködik.
Ëgy úrfi arra sétála,
Ámélkodik csudájába,
Kérdi tőlle: szelídëcske!
Lëán vagy-ë, vaj mënyecske?
Én sem lëán, sem mënyecske,
Sem pediglen szelídëcske,
Hát a kerbe virág vagyok,
Elig nyílom, s már hërvadok.
Ha te virág vagy a kerbe,
Én mëg lëszëk harmat benne:
Este a virágra szállok,
Rëggelig réta* maradok.



Hátra Kezdőlap Előre