[Édesanyám rózsafája…]*

Édesanyám rózsafája,
Én vótam legszebb virága,
Kihajoltam az utcára,
A legények bosszújára.
Édesanyám sok szép szova,
Kit fogadtam, kit nem soha,
Megfogadnám, de már késő,
Hull a könyvem, mind az esső.
Hull a fődre, hull ölömbe,
Hull a gyászos kebelembe;
Fekete gyász, fejér üröm,
Nekem a bánat nem öröm.
Mindennek azt komendálom,
Gyászvirágot ne gyomláljon,
Mer én csak egyet gyomláltam,
S annak is, búját vallottam.
Édesanyám rózsafája,
Én vótam legszebb virága,
Egy kegyetlen leszakaszta,
Kebelébe elhervaszta.



Hátra Kezdőlap Előre