Kiházasító dal fonókban s kalákáknál*

Elődal

Fáj a szűvem ezëkér
A makkfalvi szépëkér,
Ezëk közzül ëgyikér,
A legkedvesebbikér.
Tudom én, melyikér,
Tudom én, melyikér

(Vidámon integetnek dal közt a kiházasítandók.)

Kiházasítás

Szőllőhëgybe, temetőbe
Szëdjünk szőllőt keszkenyőbe,
Piross almát kebelünkbe,
Mënjünk fël a hëgytetőre;
Tekintsünk bé Makkfalára,
Bernát Están udvarára;
Ott sétál ëgy szép küs páva,
Azt ës tudom, ki pávája,
Tőkés Jancsi bokrétája.
Cinëgemadár az ágán,
Selyëmsinór a lábán,
Kössük a Tőkés Jancsi lábára,
Rántsuk a Bernát Zsuzsa ágyába.

(A kiházasítandó leányt megnevezik.)

Hogy élnek együtt?

Zsuzsa asszon gyócsinge –
A kertre van terítve;
Hogy a szél el ne vigye,
Jancsi uram mellette;
De a szél el nem viszi,
Mer a fót nem engedi;
Csak a cérna mëg a fót
Ezër forint árú vót.

(Ekkor a legényhez s leányhoz így szólanak: „Köszönd meg!” Ha valamelyik fél meg nem köszöni, feléje fordul a társaság, s a következő dallal megátkozza:)

Megátkozás

Az én kutyám mëgkölyközött,
Kettőt a szalmába,
Egyik gyömbér, másik szëgfű,
Ëdd mëg vacsorára.
Kertëm alatt udvas répa,
Főzöm a torodra,
Kapum előtt nagy lapos kő,
Verëm a hátadra,
Nyek, nyek, nyek.



Hátra Kezdőlap Előre