Köszönöm, galambom, hogy eddig szerettél, |
Arról sem tehetek, hogy már megvetettél, |
Nálamnál szebbet is, jobbat is kerestél, |
Élj azzal vígabban, mint énvelem éltél. |
|
De ez jól van nekem, szegény árva fejem, |
Mert a szeretetet nem is mérsékeltem, |
A szívem s a lelkem nem is egyeztettem, |
Próbára sem tettem, egyezik-e vagy sem. |
|
Jót kívánok, szívem, szíved vígan éljen, |
Semmi szomorúság szívedhez ne férjen, |
Citrus és tulipánt kertedbe teremjen, |
Zengő fülemile ablakodon pengjen, |
Bánatnak fellege téged elkerüljen, |
Hogy annak zápora soha meg ne verjen. |
|
Szerelem gyertyája asztalodon égjen, |
Szépséged, jóságod az égig felérjen, |
Két fejér karodban két szép aranyperec, |
Éltessen az Isten azzal, akit szeretsz. |
|
|