Néhai való jó Mátyás királ! |
Nagy dicsérettel akkoron valál, |
Ellenségednek ellene állál. |
|
Hatalmaságodat jelentéd*, |
Bécsnek hogy városát is megvennéd, |
Ékes sereged ott féletéd*, |
Királi székedet benne helheztetéd. |
|
Németországot mikor kévánnyád, |
Szent koronához választád, |
És nagy sok részre hassogatád, |
Magyari uraknak tisztül mind elosztád. |
|
Akkoron te lél oly igen drága, |
Téged kéványa cseh Prága, |
Meghervadozott szép zeld ága, |
Nem kellemetes néki virága. |
|
Terekektül nyerél ajándokokat, |
Ne pusztítanád országokat, |
Ne kerengetnéd bassájokat*, |
Ne fenyegetnéd ü császárokat. |
|
Igyekezel vala sok országokra, |
És nagy hatalmas városokra, |
És benne való belcs* olaszokra. |
|
Magyarországnak fényes tikere, |
Nyumuroltoknak kies hajlaka, |
Nagy ékességnek es te valál oka. |
|
Nagy ékessége tisztességenknek, |
Nagy bátorsága félelmenknek, |
Oltalmazója magyar népeknek, |
Rettenetes lél az lengyeleknek. |
|
Királok kezett lél te hatalmas, |
És nagy igyeknek diadalmas, |
Néped kezett nagy bizodalmas, |
Légy úristennél immár nyugodalmas. |
1490 (Gyöngyösi-kódex 16. század)
|
|
|