[Kerekes Izsák; Hallottad-e hírit…]
Száz éven át egyetlen variánsban ismertük ezt a különös, régies motívumokat tartalmazó balladát, most Keszi-Kovács László gyűjtéséből idézzük az újabbat, amely népköltészetet ismerő énekes alkotása lehet. – Látszólag kuruckori, valójában azonban hősének jellegű formulákból áll, amely aktualizálódott. Felépítése hasonlóképp hősének jellegű, s éppen ezért epikus énekköltészetünk legkoraibb rétegére vet fényt.
[Szilágyi és Hagymási]
A török fogságból szabadult ifjak balladája vagy mondabeli, epikus énekbeli megfogalmazása közismert Közép-Európában. Csanda kutatásai szerint délszláv monda volt az alapja nemcsak jelen balladának, hanem a Szendrői Névtelen 1571-ből való versének is. A téma hasonló ugyan mindenütt, de a barátság, hazaszeretet, szerelem, virtus ilyen tömör ábrázolására alig van még egy példa. A gazdag szakirodalomból csak egyet említünk: Csanda Sándor: A Szilágyi és Hagymási széphistória szlovák és magyar változata és a monda eredetének kérdése. Valóság és illúzió, Bratislava, 1962. 37-79.
[A fogoly katona]
A félig hősének, félig rabének jellegű alkotás a népköltészet ismert elemeit tartalmazza, de Benedek Elek vallomása nyomán kétséges a folklór volta.
[Biró Máté]
Társtalan ez a ballada is, csak közvetetten rokon A nagy hegyi tolvaj balladával. Egyik eleme a nőrablás, másik a csapda, amelynek áldozata lett a hős. Mindkettő a népeposzok ismert motívuma, és a formai elemek is hősének jellegűek. Sajnálatos módon kevés figyelmet fordítottak rá, valószínű a széteső eseményszál, vagy a mesterkélt – nem népi – befejezés miatt.