Szilágyi és Hajmási

– Pajtásom, pajtásom, kinyeres pajtásom!
Már hét esztendeje, hogy mü fogván estünk
Császár tömlöcébe, két gerezd szőllőért;
Azután nem láttuk a napnak járását,
Hódnak, csillagoknak változó forgását!… –
 Ezt ajtón hallgatta császár szép leánya:
Szóval így felmondja császár szép leánya:
– Halljátok meg szómat, két magyar úrfiak!
Atyám tömlecéből szabadult ifiak:
Felfogadjátok-é, ha innen kiviszlek,
Hogy Magyarországba ingemet bévisztek? –
Arra szóra mondja nagy Szilágyi Miklós:
– Bizon felfogadjuk, császár szép leánya!… –
Azonnal elmene császár szép leánya
 Az apja házába,
A kezéhez vevé tömlecnek kócsait,
A zsebébe tevé kevés aranyait,
Sietve elmene s megnyitá az ajtót.
Megindulának ők onnan el, sietve,
Mikor mentek volna, vissza-visszanéze
 Császár szép leánya.
– Halljátok meg szómat, két magyar úrfiak!
Atyám tömlecéből szabadult ifiak:
Imhol jön, imhol jön az atyám tábora;
Jaj, már ha elérnek, tüktöket levágnak
 S ingem visszavisznek!
– Ne félj semmit, ne félj, császár szép leánya!
Münköt se vágnak le, ha kard el nem törik;
Téged se visznek el, ha az Isten segít! –
Azon megérkezett a kegyetlen tábor.
– Pajtásom, pajtásom, láss a küsasszonyhoz,
 Ne hagyjam magunkat! –
Elérte a tábor, harcba mene véle.
Egy elmenetibe gyalog-ösvényt vágott
Visszajövetibe szekérutat csapott
A nagy táborból csak élve egyet hagyott,
Aki mene haza s a hírt mondaná meg.
Mikor az eltelék, – hogy elindulának,
Így mondja, így mondja Hagymási László ezt:
– Pajtásom, pajtásom, próbáljuk meg egymást,
Hogy melyiké legyen császár szép leánya!
– Halljátok meg szómat, két magyar úrfiak,
Atyám tömlecéből szabadult ifiak!
Érettem de soha ne vagdalkozzatok,
Hanem térdre állok – vegyétek fejemet… –
Azonnal azt mondja nagy Szilágyi Miklós:
– Pajtásom, pajtásom, kenyeres pajtásom!
Én neked bocsátom császár szép leányát,
Mert van nekem otthon jegyesem, gyűrűsöm;
Hittel elkötözött hites feleségem! –
Err’ a szóra osztán császár szép leánya
Hagymási Lászlónak ottan elmarada.
Nagy Szilágyi Miklós haza elindula,
Hagymási László is küsasszont elvivé.

Székelyföld


Magyar Népköltési Gyűjtemény. I. Székelyföldi gyűjtés. Bp. 1882. Székelyföldi gyűjtés. Bp. 1882. 160-161.




Hátra Kezdőlap Előre