Ehol eszik-iszik három szép katona, |
Aj, Bíró Pannának kötött kapujába, |
Azon csak kimene, aj, Bíró szép Anna. |
– Hova valók vagytok, három szép katona? |
– Nem is igen közel, nem is igen messzi, |
Csak a Maroson tul mező-detrehemi. |
– Hát ismeritek-e az én édesemet, |
Az én édesemet, Hajdu Benedeket? |
– Ismerjük, ismerjük, jó legény barátunk, |
Jó legény barátunk, kenyeres pajtásunk. |
– Valamit izennék, megmondanátok-e? |
Valamit küldenék, oda adnátok-e? |
– Mü bizony nem viszünk, nem is mondunk semmit, |
Jőjj el te is velünk Mező-Detrehemig. |
– Várjatok hát kicsit, három szép katona, |
Míg felöltözködöm innepi gúnyámba; |
Innepi gúnyámba, vont-arany szoknyámba, |
Kajszén katrincámba, szép piros csizmámba. |
Fátyolkeszkenőmet kössem a fejemre, |
Kevés költőpénzem tegyem a zsebembe. – |
|
Mikor megyen vala udvar közepéig, |
Fátyolkeszkenője elhasada végig. |
Aj, Bíró szép Anna szóval kérdi vala: |
– Anyám, édesanyám, mi legyen az oka, |
Ág nem érintette, szél nem fuvintotta, |
Szép fátyolkeszkenőm mégis elhasada? |
Szóval így felele az ő édesanyja: |
– Ne menj el, leányom, nemigen jó jel az. |
– Biz elmegyek anyám, aj, én édesanyám, |
Hogy lássam még egyszer az én kedves mátkám. – |
|
Mennek, mennek addig, mennek jó darabig, |
Míg egyszer eljutnak a jegenyefáig; |
Szóval mondja vala nagyobbik katona: |
– Űljünk le, űljünk le, aj, Bíró szép Anna! |
– Bizony nem ülök én, bizony nem ülök én. – |
|
Mennek, mennek addig, Citrom patakáig; |
Míg ismét így szóla nagyobbik katona: |
– Üljünk le, űljünk le, aj Bíró szép Anna! – |
Ahajt leülének, hogy megnyugonnának, |
Hogy megnyugonnának, ennének, innának. |
Álomba borúla aj, Bíró szép Anna. |
Súgni-búgni kezde nagyobbik katona: |
– Öljük meg, öljük meg, kedves jó barátim, |
S osztozzunk a pénzin, drága szép gúnyáin! – |
Szóval mondja vala a nagyobbik társa: |
– Bizony nem bánom én, bizony nem bánom én. – |
Szóval mondja vala az ő kisebb társa: |
– Bizony nem ölöm én, bizony nem ölöm én. |
– Bizony, ha nem ölöd, ölünk mi tégödöt! |
– Bizony nem bánom én, bizony nem ölöm én! |
|
Hallá álomnesszel, haj, Bíró szép Anna, |
– Ne ölj meg, ne ölj meg, három szép katona, |
Háromszáz forintom, azt is nektek adom, |
Azt is nektek adom, s senkinek se mondom. – |
A nagyobb katona bicskát elékapá, |
Hasának akasztva torkáig hasítá. |
A holtról lefoszták a sok drága gúnyát, |
Kardokra facsarták s karokra hajítják. |
|
Hajdu Benedek is felnyergelé lovát, |
Felnyergelé lovát, hogy kövesse útját. |
Felfordula frissen piros pej lovára, |
Úgy hántassa magát a Maros partjára, |
A Maros partjára, egy fa árnyékába |
Ott reá bukkan a három katonára. |
– Jó napot, jó napot, hajdu legényeknek! |
– Jó napot, jó napot Hajdu Benedeknek! |
Szóval felkérdezi nagyobb hajdu legényt: |
– Honnan jőtök mostan, három hajdu legény? |
– A Maros vizin túl Nyárád vize mentin |
Temetésen voltunk, nénénk temetésin. |
Onnan hozzuk mostan, amit itt nálunk látsz. |
Háromszáz forintot s a sok ékes gúnyát. |
– Ismerem, ismerem, a sok ékes gunyát! |
Bizony megöltétek aj, Bíró szép Annát. – |
Szóval mondja vala nagyobb hajdu legény: |
– Bizony nem öltük mi, bizony nem öltem én. – |
Szóval mondja vala az ő nagyobb társa: |
– Bizony nem öltük mi, bizony nem öltem én. – |
Szóval mondja vala az ő kisebb társa: |
– Bizony megölték ők, bizony megölték ők. |
Ingem is akartak, de ingem elhagytak. |
Ingem is akartak, de ingem elhagytak. |
|
Hajdu Benedek is megragadá őket, |
– Jertek a bíróhoz, – vasba verék őket! |
Még egyszer fordula kisebbik pajtáshoz: |
– Vígy el ingem, vígy el, én kedves mátkámhoz, |
Pej paripám tiéd, nyereg szerszámokkal, |
Ékes öltözetem háromszáz forinttal, |
Csak vezess el engem, csak mutasd meg nekem, |
Hol van az én mátkám, az én szép jegyesem? – |
|
Mennek, mennek addig, Citrom patakáig, |
A keserves gyászos nagy halom sírjáig, |
Amikor meglátta az ő kedves párját, |
Az ő kedves párját, aj Bíró szép Annát: |
Nem sírt, nem könnyezett, csak csókolja vala, |
– Vérem a véreddel egy patakot folyjon, |
Lelkem a lelkeddel mennyországba jusson! – |
Azzal az ő kardját csakhamar felüté, |
S bele ereszkedék szép mátkája mellé. |
|
|