– Jányom, édes jányom, szép Örzsébet jányom, |
Talán nem is tudod, hogy férhő adtalak! |
– Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám – |
Milyen az, milyen az, kinek odaadtál? |
|
– Jányom, édes jányom, szép Örzsébet jányom, |
Olyan az, olyan az, mint az fehír galamb, |
Olyan az, olyan az, mint az fehír hattyú, |
Annál is fehírebb, mint az bárány-gyapjú. – |
|
Elmegyen Örzsébet cinterem-komrába, |
Felőtözik cifrán ződ selyem ruhába. |
|
– Anyám, édesanyám, kedves édesanyám, |
Adjál csak, adjál csak sokszámú aprópízt, |
Hogy adakozzak én isten szegínyinek, |
Hogy imádkozzanak, hogy én meghalhassak! – |
|
Hányja a zsebibe számtalan pótráját, |
Kerüli-fordulja a szegínyek házát. |
|
– Szegínyek, szegínyek, isten szegínyei, |
Kérjétek az Istent, hogy engem vegyen el! |
Mikor értem gyünnek, hideg borzongasson,… |
Hintóba ültetnek, – szörnyen ki is rázzon,… |
Határjába érünk, – rajtam ki is fogjon,… |
Hintóba ültetnek, – ugyan ki is rázzon, |
Határjába érnek, – szörnyű halált haljon! |
|
Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám, |
Nem olyan, nem olyan, amilyennek mondtad! – |
Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám, |
Adjál csak, adjál csak sokszámú aprópízt, |
Hogy adakozzak én isten szegínyinek, |
Hogy imádkozzanak, hogy én meg ne haljak! |
Mikor értem gyünnek, hideg ne borzongjon, |
Hintóba ültetnek, – hideg ki se rázzon, |
Mert nem is olyan az, amilyennek mondtad! – |
|
Mikor érte mentek, hideg borzongatta, |
Hintóba ültették, ugyan ki is rázta. |
|
– Legínyem, legínyem, kedves vőlegínyem, |
Adjál csak, adjál csak, csak egy csepp vizet is! |
– De nem vizet adok, ha piros bort adok! |
Kocsisom, kocsisom, én első kocsisom, |
Vágd meg azt a lovat, hagy ugorjon hármat! |
|
– Legínyem, legínyem, kedves vőlegínyem, |
Messzi vagyon-e még Újbécsnek határja? |
– Vesd fel csak, vesd fel csak a te szemeidet, |
Meglátod, meglátod Újbécsnek határját! – |
|
Meglátta, meglátta Újbécsnek határját, |
Vőlegínynek pedig leveles kapuját, – |
Mikor azt meglátta, mingyár szörnyűthala. |
|
– Vőfínyem, vőfínyem, én kedves vőfínyem, |
Fogd ki csak, fogd ki csak futós pej paripám, |
Nyitasd fel, nyitasd fel Újbécsnek kapuját, |
Hivasd ki, hivasd ki a győri kis papot – |
Nem menyasszonyt hoztunk, ha’ halottat hoztunk! |
|
– Fiam, édes fiam, kedves édes fiam, |
Mi menyasszonyt hoztál, hogy nem szól énhozzám?! |
Se kezit nem nyújtja, se szavát nem adja! |
– Anyám, édesanyám, kedves édesanyám, |
Nem menyasszonyt hoztam, ha’ halottat hoztam! |
|
– Menyem, édes menyem, szép Örzsébet menyem, |
Nem is ismertelek, mégis szerettelek. |
Sok szép vendégeim gyászba öltöztetted, |
Fiamot, magamot megkeserítetted!… |
|
|