Síratozza magát a szegény rab asszony: |
– Ma hét esztendeje, teljes harmad napja, |
Hogy estem rabságra, szörnyű nagy fogságra; |
Hol húsomat értem, húsomat megöttem, |
Hol ezt nem tehettem, kégyók, békák öttek; |
|
Hol vérömöt értem, vérömöt megittam, |
Karomból, lábamból véröm sokszor szíttam. |
Aki neköm adná kinyerének héját, |
Biz az is meglátná mennyeknek országát; |
Aki neköm adná poharának vizét, |
Az is megkóstolná a mennyország ízét. – |
|
Az ajtón hallgatja asszonyság farajja: |
– Asszonyom, asszonyom, nagy tisztös asszonyom! |
Valamit mondanék, ha meg nem csapatna. |
Síratozza magát a szegény rab asszony: |
Ma hét esztendeje, teljes harmad napja, |
Hogy estem rabságra, szörnyű nagy fogságra; |
Hol húsomat értem, húsomat megöttem, |
Hol ezt nem tehettem, kégyók, békák öttek; |
Hol vérömet értem, vérömet megittam, |
Karomból, lábamból véröm sokszor szíttam. |
Aki neköm adná kinyerének héját, |
Biz az is meglátná mennyeknek országát; |
Aki neköm adná poharának vizét, |
Az is megkóstolná a mennyország ízét. |
|
– Mintsem neki adnám kinyeremnek héját, |
Inkább odavetném küsebb komondornak, |
Mintsem odaadnám poharamnak vizét, |
Inkább megitatnám palotám fődivel… |
– Fogjátok, vigyétök a fővevő helyre. |
|
– Várj kicsit, várj kicsit, te nagyságos asszony, |
Mert a halottnak is hármat harangoznak, |
Hát, árva fejemnek egyet sem kondítnak? |
Ki leánya vótál te nagyságos asszony? |
|
– Én vótam még eddig Bodrogi Ferencé! |
– Bizony ha te vótál Bodrogi Ferencé, |
Bizony én is vótam Bodrogi Ferencné, |
Bodrogi Ferencné, a te édösanyád! |
|
– Jer bé mostan, mondom, jer bé, édösanyám, |
Tejbe megförösztlek, vajjal megkenetlek!… |
|
– Ne förössz ingömöt, ne keness ingömöt, |
Mert eleget kentél sötét tömlöcömben, |
Istenem, leányom, neköd fizessen meg. |
|
|