Bíró János Bíró Katalinnal

(A fiát föl nem ismerő anya)

Bíró János bíró,
Bíró Katalinnal,
Kiket az törökök
El fogtak rablani,
Kiket az törökök
El fogtak rablani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani.
Bíró János mondá,
Mondá a húgának,
Bíró János mondá,
Mondá a húgának:
– Húgom, édes húgom,
Tudod, mit gondoltam?
– Húgom, édes húgom,
Tudod, mit gondoltam?
Kelj fel magad jókor,
Siss pogácsát nekünk!
Kelj fel magad jókor,
Siss pogácsát nekünk!
Hogy mi induljunk el
A mi anyáinkhoz.
Hogy mi induljunk el
A mi anyáinkhoz.
– Bácsim, Bíró János,
Hogy tud az meglenni?
Bácsim, Bíró János,
Hogy tud az meglenni?
Ez nagy rablott helyről
Hogy tudunk elmenni?
Ez nagy rablott helyről
Hogy tudunk elmenni? –
Bíró János, szegény,
Le fogott fekünni.
Bíró János, szegény,
Le fogott fekünni.
Jaj, de Bíró Kata
Még le se nyúgodott.
Jaj, de Bíró Kata
Még le se nyúgodott.
Ő pogácsát sütött,
Feltarisnyázódott,
Ő pogácsát sütött,
Feltarisnyázódott.
– Bíró János, bátyám,
Fogd magad, felkelni!
Bíró János, bátyám,
Fogd magad, felkelni!
Induljunk mi útnak,
Hogy boruljunk búnak.
Induljunk mi útnak,
Hogy boruljunk búnak. –
Az nagy hosszú útat
Eleikbe vették,
Az nagy hosszú útat
Eleikbe vették,
Az bút s az bánatot
Magukhoz ölelték,
Az bút s az bánatot
Magukhoz ölelték.
Mentek, mendegéltek,
Ketten beszélgettek,
Mentek, mendegéltek,
Ketten beszélgettek.
Ahogy menegetnek,
Csak visszanézének.
Ahogy menegetnek,
Csak visszanézének.
– Jőnek az törökök,
Rabolnak el minket!
Jőnek az törökök,
Rabolnak el minket!
– Húgom, édes húgom,
Meg ne ijedj magad!
Húgom, édes húgom,
Meg ne ijedj magad!
– Jönnek az törökök,
Hogy raboljanak el.
Jönnek az törökök,
Hogy raboljanak el.
– Ne félj, húgom, ne félj,
Húgom, Bíró Kata!
Ne félj, húgom, ne félj,
Húgom, Bíró Kata!
Húgom, édes húgom,
Menj bé vízmosásba!
Húgom, édes húgom,
Menj bé vízmosásba!
Fogd fel az kezedet
Fogd fel az kezedet
Térdelj az nap felé
Kérd meg Istenedet:
Segéljen meg ingem,
Hogy vágjam el őköt!
Segéljen meg ingem,
Hogy vágjam el őköt! –
Jaj, már Bíró Kata
Bément vízmosásba,
Jaj, már Bíró Kata
Bément vízmosásba!
Szegény Bíró Kata
Fődre leborula,
Szegény Bíró Kata
Fődre leborula.
Le es térdelt szegény
Arccal az nap felé,
Le es térdelt szegény
Arccal az nap felé.
– Én édes Istenem
Adj erőt bátyámnak,
Én édes Istenem,
Adj erőt bátyámnak,
Hogy még láthassuk meg
Mü es szép hazánkat!
Hogy még láthassuk meg
Mü  es szép hazánkat! –
Jöttek az törökök,
Csak oda es értek.
Jöttek az törökök,
Csak oda es értek.
Szegény Bíró János
Elévevé kardját,
Szegény Bíró János
Elévevé kardját.
Mind elvágta őköt,
Mind elvágta őköt,
Egyet fogott hagyni,
Azt es hírmondani.
– Húgom, édes húgom,
Kelj ki vízmosásból!
Húgom, édes húgom,
Kelj ki vízmosásból!
Mind elvágtam őköt,
Mind elvágtam őköt,
Egyet fogtam hagyni,
Azt es hírmondani. –
Ki es jöve Kati
Már az vízmosásból,
Ki es jöve Kati,
Már az vízmosásból.
Ketten menegetnek,
Mennek, beszélgetnek,
Ketten menegetnek,
Mennek, beszélgetnek.
– Testvérem, testvérem,
Bátyám, Bíró János,
Látom az hazánkat!
Látom az hazánkat!
– Húgom, édes húgom,
Oda fogunk menni.
Húgom, édes húgom,
Oda fogunk menni!
Jaj, de kódus képbe
Fogunk békéredzni,
Jaj, de kódus képbe
Fogunk békéredzni. –
Oda es érének
Ők már az kapuba,
Oda es érének
Ők már az kapuba.
– Húgom, édes húgom,
Szaladj csak, kéredz be!
Húgom, édes húgom,
Szaladj csak, kéredz be! –
De az édesanyjuk
Künn vala kapuba,
De az édesanyjuk
Künn vala kapuba.
– Asszonyom, asszonyom,
Fogadjon bé minket,
Fogadjon bé minket,
Setét éccakára!
Itt vagyunk két kódus
Künn az kapuikba,
Itt vagyunk két kódus
Künn az kapuikba.
– Menj el innen, kódus,
Künn az kapuikból.
Menj el innen kódus,
Künn az kapuikból.
Menj el innen, kódus,
Mer nem fogadlak bé,
Menj el innen, kódus,
Mer nem fogadlak bé,
Mert a kondámat
Várom én estére,
Mert a kondámat
Várom én estére. –
Jaj már Bíró Kata
Vissza fogott menni,
Vissza fogott menni
Kezdett szegény sírni.
– Testvérem, testvérem,
Bácsim, Bíró János!
Testvérem, testvérem,
Bácsim, Bíró János!
Az mi édesanyánk
Nem akart fogadni.
Az mi édesanyánk
Nem akart fogadni.
– Szaladj, húgom, szaladj,
Még egyszer kéredz be!
Szaladj, húgom, szaladj,
Még egyszer kéredz be! –
Esmeg odamene
Szegény Bíró Kata,
Esmeg odamene
Szegény Bíró Kata,
– Asszonyom, asszonyom,
Fogadjon bé minket!
Asszonyom, asszonyom,
Fogadjon bé minket!
Fogadjon bé minket
Már az éccakára,
Fogadjon bé minket
Már az éccakára;
Ne hagyja megháljunk
Künn a kapujába!
Ne hagyja megháljunk
Künn a kapujába!
– Menj el innét kódus,
Menj el a kapumból,
Menj el innét kódus,
Menj el a kapumból,
Még bár a bűzödöt
Se fogom állani!
Még bár a bűzödöt
Se fogom állani! –
Szegény Bíró Kata
Kifakadatt sírva.
Szegény Bíró Kata
Kifakadatt sírva.
Mondja bácsijának:
– Bácsim, édes bácsim, –
Mondja bácsijának:
– Bácsim, édes bácsim,
Nemhogy fogadnának,
Nemhogy fogadnának,
De még a bűzünket es
Nem fogják állhatni.
– Szaladj, édes húgom,
Még eccer kéredz bé!
Szaladj, édes húgom,
Még eccer kéredz bé!
– Asszonyom, asszonyom,
Eresszen bé minket!
– Asszonyom, asszonyom,
Eresszen bé minket!
Ha nem es házába,
Hideg istállóba…
Ha nem es házába,
Hideg istállóba…
– Szaladj, te szógáló,
Vidd bé oda őköt!
Szaladj, te szógáló
Vidd bé oda őköt! –
Mondja Bíró János
Már az ő húgának,
Mondja Bíró János
Már az ő húgának
– Húgom, édes húgom,
Az éjen meghalok,
– Húgom, édes húgom
Az éjen meghalok.
Tizenkét órakor
Szavam megfoganik.
Tizenkét órakor
Szavam megfoganik.
Első kakasszókor
Világból kimúlok.
Első kakasszókor
Világból kimúlok.
Húgom, édes húgom,
Úgy fogj te siratni,
Húgom, édes húgom,
Úgy fogj te siratni:
Bíró János, bíró
Bíró Katalinnal,
Bíró János, bíró
Bíró Katalinnal,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani.
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
De még az bűzünket
Se fogták állhatni,
De még az bűzünket
Se fogták állhatni.
Ők már esszegyültek
Az ők komáikkal,
Ők már esszegyültek
Az ők komáikkal,
Ők jól ettek, ittak
Hozzánk nem gondolnak.
Ők jól ettek, ittak,
Hozzánk nem gondolnak. –
Egyszer Bíró János
Csak meg fogott halni,
Egyszer Bíró János
Csak meg fogott halni.
Szegény Bíró Kata
Fogott siratozni.
Szegény Bíró Kata
Fogott siratozni.
– Bíró János, bíró
Bíró Katalinnal,
Bíró János, bíró
Bíró Katalinnal,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani.
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
De még az bűzünket
Se fogták állani,
De még az bűzünket
Se fogták állani.
Az istállóba se
Akartak bécsapni,
Az istállóba se
Akartak bécsapni! –
Az egyik szógáló
Künn fogott ő lenni,
Az egyik szógáló
Künn fogott ő lenni,
Keserves sírását
Meg fogta hallani.
Keserves sírását
Meg fogta hallani.
Bé es mene bátran,
Mondja asszonyának;
Bé es mene bátran,
Mondja asszonyának:
– Asszonyom, asszonyom,
Egyik kódus meghótt!
Asszonyom, asszonyom,
Egyik kódus meghótt!
A másik sirajsa,
Mind úgy mondogassa;
A másik sirajsa,
Mind úgy mondogassa;
Bíró János, bíró
Bíró Katalinnal,
Bíró János, bíró,
Bíró Katalinnal,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Kiket a törökök
El fogtak rablani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani,
Harminc esztendeig
Ott fogtak tartani.
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
Mük es csak eljövénk
Az apánk házához,
De még az bűzünket
Se fogták állani,
De még az bűzünket
Se fogták állani.
Az istállóba se
Akartak bécsapni,
Az istállóba se
Akartak bécsapni. –
Mondja es az ember:
– Nem tudom elhinni! –
Mondja es az ember:
– Nem tudom elhinni!
Szaladj csak, hallgasd meg,
Hogy e való leszen!
Szaladj csak, hallgasd meg,
Hogy e való leszen!
Lehet, gyermekeink?
Lehet, gyermekeink? –
Jaj, már a szolgáló
Ki es fogott menni!
Hallgassa, hallgassa,
Csak mind úgy sirassa,
Hallgassa, hallgassa,
Csak mind úgy sirassa.
Szalad a szolgáló,
Mondja gazdáinak,
Szalad a szolgáló,
Mondja gazdáinak:
– Asszonyom, asszonyom,
Csak mind úgy sirassa!
– Asszonyom, asszonyom,
Csak mind úgy sirassa!
– Szaladj, asszony, szaladj,
Gyújtsál magad gyertyát!
Szaladj, asszony, szaladj,
Gyújtsál magad gyertyát!
Hogy menjünk bé hozzik,
Hogy mi megláthassuk,
Hogy menjünk be hozzik,
Hogy mi megláthassuk! –
Oda es menének
Ők az istállóba,
Oda es menének
Ők az istállóba.
Bíró Kata síra
Bátyját siratozza
Bátyját siratozza
Keserves jajszókkal.
Az ő édesanyjuk
Meg fogott szólalni,
Az ő édesanyjuk
Meg fogott szólalni:
– Gyermekem, gyermekem,
Hogy nem mondtátok meg!
Gyermekem, gyermekem,
Hogy nem mondtátok meg!
Nem az istállóba
Fogadtalak vóna,
Nem az istállóba
Fogadtalak vóna,
Nem meleg házamba
Fogadtalak vóna,
Nem meleg házamba
Fogadtalak vóna,
Meleg kebelembe
Bétettelek vóna,
Meleg kebelembe
Bétettelek vóna!
– Anyám, édesanyám,
Nem kellett kebele!
Anyám, édesanyám,
Nem kellett kebele!
Csak fogadott lenne
A meleg házába,
Csak fogadott lenne
A meleg házába,
Ne az istállóba,
Bár ne a hidegbe.
Ne az istállóba,
Bár ne a hidegbe. –
Akkor édesanyja
Meg fogta ölelni,
Akkor édesanyja
Meg fogta ölelni,
Megszakadatt szíve
El es fogott esni,
Megszakadatt szíve
El es fogott esni.
Mind a háromiknak
Megszakadt a szívik.
Mind a háromiknak
Megszakadt a szívik.
Mind meg fogtak halni,
Ott fogtak maradni.
Mind meg fogtak halni,
Ott fogtak maradni.
Odagyült a világ
Az ő csudájikra!
Odagyült a világ
Az ő csudájikra!

Lészped (Moldva)


Múzeumi Szövegek. (Az Országos Néprajzi Múzeum zenei archívuma.), 6442. sz. (Kallós Zoltán gyűjtése). (Dallammal)




Hátra Kezdőlap Előre