A halálraítélt huga

Ma is országszerte ismert ez a ballada. Látszólag egyszerű betyártörténet, a kisszámú archaikus változatok azonban azt bizonyítják, hogy ez is klasszikus balladáink közül való. (Fehér Annának hét vára van; hintón jött; kincseit, aranyait, ezüstjeit vékaszámra hozza stb.) Nyugat-Európában a XVI. században vándor témaként él a történet egy lányról, aki testvére életének megmentéséért feláldozza szüzességét. Zolnai Béla szerint (Irodalomtörténeti Közl. 1917.) egy 1547-ben feljegyzett olasz esemény a ballada alapja. Az a tény, hogy néhány éven belül a legkülönbözőbb országokban (még Japánban is) helyi eseményként ismerik – nálunk Bornemisza Péter tudósít róla –, a téma folklór jellegét bizonyítja. Shakespeare: Szeget szeggel c. vígjátéka is felhasználja ezt. A kiterjedt világirodalmi rokonságban, úgy látszik, a magyar ballada drámai feszültséget tud teremteni, hiszen a lány áldozatának értelmetlensége és a tragédia áll a középpontban.

A göcseji szöveg eltér az országszerte ismerttől. A történet mesei keretbe helyezésével a ballada archaikusságát láthatjuk, és egyúttal azt is, hogy nem egyedi eseményhez kapcsolódva alakult ki a ballada.

Ezt a balladát a múlt század közepén már ponyvafüzetek is közölték. Ez egyrészt a korabeli népszerűségére vet fényt, másrészt a szövegváltozatok egységességét magyarázza.




Hátra Kezdőlap Előre