Egyszer egy asszonynak tizenkét lánya volt, |
A tizenkettedik Rondonváldi Idol volt. |
|
– Idolkám, kislányom, mi annak az oka |
Kék selyem ruhádnak hosszabb a hátulja? |
|
– Szabó nem jól szabta, varró nem jól varrta, |
Király kis Miklóska maga parancsolta. |
|
– Szabó is jól szabta, varró is jól varrta, |
Király kis Miklóska nem így parancsolta. |
|
– Hóhérok, hóhérok, vigyétek lányomat, |
Vigyétek lányomat börtön fenekére! |
|
– Jó anyám, jó anyám, várjál egy fél órát, |
Várjál egy fél órát, vagy egy fél minutát! |
|
– Nem várok fél órát, sem egy fél minutát, |
Vigyétek lányomat börtön fenekére! |
|
– Virágok, virágok, engem gyászoljatok, |
Engem gyászoljatok, engem sirassatok! |
|
– Fecskécském, fecskécském, vidd el a levelet, |
Vidd el a levelet Király kis Miklósnak! |
|
Evésnél találod, tegyed tácájára, |
Alvásnál találod, tegyed párnájára! |
|
– Alvásnál találtam, tettem párnájára, |
Evésnél találtam, tettem tácájára. – |
|
Király kis Miklóska levelét olvassa, |
Levelét olvassa, könnyeit hullatja. |
|
– Kocsisom, kocsisom, hallod-e kocsisom, |
Fogjál bé hat lovat, azt is a legjobbat! |
|
– Jó napot, jó napot, ösmeretlen anyám, |
Hol van az én rózsám, Rondonváldi Dolkám? |
|
– Lent van a folyóban, fehér lábát mossa, |
Fehér lábát mossa, babáját siratja. |
|
– Jártam ott, nincsen ott, ösmeretlen anyám, |
Hol van az én rózsám, Rondonváldi Dolkám? |
|
– Kint van a kiskertbe, virágot szedeget, |
Virágot szedeget, koszorút kötöget. |
|
– Jártam ott, nincsen ott, ösmeretlen anyám, |
Hol van az én rózsám, Rondonváldi Dolkám? |
|
– Mi türés-tagadás, be kell hát vallanom, |
Bent van a szobába, fekszik koporsóba! – |
|
Mikor ezt Miklóska őmaga meglátta, |
Aranynyelű kardját maga kirántotta: |
|
– Testem a testeddel egy sírba pihenjen, |
Vérem a véreddel egy patakba folyjon! |
|
|