Magyarósi Tamás

(A visszavitt menyasszony)

Honnét házasodol, Magyarósi Tamás?
– Én is házasodom, aj bé, Barassóból,
Vén Vajda Jánosné felnőtt szép leányát,
Vajda Ilonáját! –
Hindógál a hintó, sírdogál a leány,
Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:
– Mért sirsz, mért keseregsz jegybeli szép mátkám?
Te tán azt gondolod, hogy nincsen énnekem
Jó tizenkét ökröm, jó vasas szekerem?
– Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon! –
Szóval fölfeleli nagyobbik nyoszolyó:
– Add ide, add ide, Magyarósi Tamás
Gyönge gyolcs ingedet al-póka-ruhának!
– Nem adom, nem adom gyönge gyolcs ingemet
Al-póka-ruhának a beste kurának! –
Hindógál a hintó, sírdogál a leány
Vissza-visszatekint Magyarósi Tamás:
– Mért sírsz, mért keseregsz jegybeli szép mátkám?
Te tán azt gondolod, hogy énnekem nincsen
Jó csata ménesem, jó esztena juhom.
– Én azt nem gondolom, jól tudom, hogy vagyon! –
Szóval fölfeleli kisebbik nyoszolyó:
– Add ide, add ide, Magyarósi Tamás
Selyem sinór öved al-póka-kötőnek.
– Nem adom, nem adom selyem sinór övem
Al-póka-kötőnek a beste kurának!
Kocsisom, kocsisom, fordítsd meg a hintót,
Mondd meg az anyjának, az ördög adtának,
Ha így nevelt leányt, így is vegye hasznát!
 

Székelyföld


Magyar Népköltési Gyűjtemény. III. Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből. Pest, 1872., 14.




Hátra Kezdőlap Előre