– Mit sírsz, mit keseregsz, kedves feleségem? |
Van nekem jószágom, sok szép gazdagságom, |
Sok szép gazdagságom, – szép eladó lányom, |
Szép eladó lányom, – kőből rakott várom. |
Kőből rakott várom, – robogó ménesem, |
Robogó ménesem, – gulyabeli marhám, |
Gulyabeli marhám, – szép szántó földeim, |
Szép szántó földeim, – kaszáló réteim! – |
|
– Az Isten vegye el szép eladó lányod, |
A nyila verje meg kőből rakott várod, |
A tatár hajtsa el robogó ménesed, |
A dög eméssze meg gulyabeli marhád, |
Az árvíz hordja el szép szántó földeid, |
Az iszap öntse be kaszáló réteid! – |
|
Az ökör a földet nem magának szántja; |
Az asszony a lányát nem magának szánja, |
Szépen felneveli, más kézre ereszti, |
De szép szemmel nézi, ha ura szereti… |
Mással töltötted el szép ifjúságodat, |
Velem töltötted el búdat, bánatodat. |
|
|