Megöltek egy legényt

(A megölt legény)

A hatszáz forintjáér,

Beledobták a Murába

A hét szürke lováér.

A Mura be nem vette,

A partjára kivetette;

Arra járt a halászlegény,

A hálójába vette.

Onnan is elvitte

A lendvai temetőbe,

A lendvai rózsás temetőbe

Belihelyeztette.

Odamegy az anyja,

Költi, de nem hallja,

– Kelj fel, fiam, édes fiam,

Borulj a vállamra.

– Nem kelhetek én fel,

Mer meg vagyok halva,

Szép fekete göndör hajam

Vállamra van fagyva. –

Odamegy az apja,

Költi, azt se hallja,

– Kelj fel, fiam, édes fiam,

Gyere velem haza.

– Nem mehetek haza,

Mer meg vagyok halva,

Szép fekete ráncos csizmám

Lábamra van fagyva. –

Odamegy babája,

Kelti, azt meghallja,

– Kelj fel, rózsám, édes rózsám,

Borulj a vállamra!

– Nem kelhetek én fel,

Mer meg vagyok halva.

Hü szerelmed, te szerelmed

Visz éngem a sírba!

Rédics (Zala)

Néprajzi Intézet kézirattára (Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklore Tanszéke). (Kriza Ildikó gyűjtése)