Kutyakaparóci csárda

Kutyakaparóci csárda
Körül van zsandárral állva,
Körül-körül, környes-körül,
Csak Vidróckit fogták körül.
– Na Vidrócki, most gyere ki,
Hét vármegye vár ideki!
– Mit ér nekem hét vármegye,
Tizenhárom gyüjjön ide! –
Be is lőttek az ablakon,
Piros vér foly az asztalon,
Szeretője zsebkendője
Tiszta piros vérrel tele.
Sír az apám, sír az anyám,
Sír mind a két testvér-bátyám.
– Ne sírj apám, ne sírj bátyám,
Nem soká betyárkodok mán.
Elég vót mán húsz esztendő,
Fogadjon be a temető. –
Harangoznak, harangoznak,
Tálán szegény Vidróckinak,
Annak a szegény betyárnak…
A mezei kis pacsirta
Szárnya az eget hasítja,
Hasítja a magos eget,
Szánja betyár életemet.

Kisvárda (Szabolcs)


Ortutay Gyula: Mondotta… Nyíri és rétközi balladák, Szeged, 1933., 54.




Hátra Kezdőlap Előre