Bogár Imre

Zavaros a Tisza,

Nem akar apadni,

Az a híres Bogár Imre

Átal akar menni.

Átal akar menni,

Csikót akar lopni,

Kecskeméti nagy vásáron

Pízt akar csinálni.

– Kocsmárosné, hallja,

Száz icce bort adna,

Megkínálnám a vármegyét,

Hogy ne lennék rabja. –

Huncut a vármegye,

Nem iszik belőle,

Mert a szegény Bogár Imre

Most van a kezébe.

Nézz ki, Marcsa, nézz ki

Ablakod firhangján,

Most kísérik Bogár Imrét

Aranyszín paripán.

Arany a zablája,

Ezüst a kantárja,

Az a híres Duli Marcsa

Mán hiába várja.

Harangoznak délre,

Féltizenkettőre,

Most kísérik Bogár Imrét

A vesztőhelyére.

Harangoznak délre,

Féltizenkettőre,

Hóhér mondja: – Bogár Imre,

Álljál fel a székre. –

Kiapadt a Tisza,

Csak a sara maradt,

Meghalt szegény Bogár Imre,

Csak a híre maradt.

Kisiratos (Csanád)

Kovács F.: Iratosi kertek alatt. (Kisiratosi népköltészet). Bukarest, é. n., 109-110.