Csillag ragyog az ég alján; |
Csillag ragyog, hajnal hasad, |
Szeretnélek, de nem szabad. |
|
Tanáltam egy csőszgunyhóra, |
Mellém raktam fegyverömet, |
|
Még jó el se szöndörödtem, |
Kilenc zsandár áll mellettem: |
– Zsandár urak, mit akarnak? |
Talán bizon mögvasalnak?! |
|
– Mögvasalunk, mögkötözünk, |
|
Harminchat úr ül a székbe, |
– Hány csikó jut az eszömbe? |
|
– Nem jut neköm több eszömbe: |
Mint miért vagyok tömlöcbe. |
|
Csittög-csattog a vas ajtó, |
Talán gyün a tömlöctartó? |
|
Mondjátok tömlöctartómnak: |
Mer, ha rabságomnak örül, |
|
Vigyétek ruzsámnak hirül, |
Holtakkal vagyok egyszínű, |
|
Küldjön egy párnát fiának; |
Nem kénlódok mindig itten. |
|
Rózsa Sándor az én nevem, |
Ösmerős is minden helyön. |
Csongrád megye a lakásom, |
Hatvan betyár a pajtásom. |
|
|