Rúzsa Sándor beállott katonának

Rúzsa Sándor beállott katonának,
Jaj, de szépen fölőtözött huszárnak,
Szép a huszár – hej, húj! – ha fölül a lovára,
Barna kislány ráborul a vállára.
Rúzsa Sándor kifeküdt a mezőre,
Ellopták a kis pej lovát mellőle,
Rúzsa Sándor – hej, húj! – kis pejlova de sáros,
Nem jól nyergölte föl a komiszáros.
Rúzsa Sándor mezítláb mönt szántani,
Kivitte a ráncos csizmát patkolni,
Kilenc kovács – hej, húj! – nem merte elvállalni,
Mert nem tudott rúzsás patkót csinálni.
Rúzsa Sándor rézsarkantyús csizmája,
Nem csörög mán az aradi kocsmába,
Vér Annusnak – hej, húj! – sárga selyöm kendője
Nem löbög mán Rúzsa Sándor zsebibe.
Mögpatkolom kis pej lovam négy lábát,
Fölkeresöm Gedó Éva kocsmáját,
Gedó Éva – hej, húj! – forraljon bort röggere,
Adjon szállást ez a barna mönyecske.

Alföld


Kálmány Lajos: Alföldi népballadák. (Szerkesztette Ortutay Gyula). Bp. 1954., 131.




Hátra Kezdőlap Előre