Betyár lakja, tizenkettő, |
|
Ha betyárok – jó barátok, |
Ha zsandárok – elszaladok. |
|
– Ha zsandárok, mit csináljunk, |
Szaladjunk-e, vagy mögálljunk? |
Ha szaladunk: agyonlűnek, |
Ha mögállunk: mögkötöznek. |
|
– Isten jó nap, jó barátom! |
Hát hogy is vagy? Amint látom… |
– Adjon isten, zsandár uram, |
Hát sehogy se most ilyenkor!… |
|
Jaj, Istenöm! jaj, mindönöm! |
Rabnak köll most néköm lönnöm! |
Sirat éngöm az én rúzsám! |
|
Ne sirassatok még nagyon, |
Nem visznek még lűni agyon! |
Mikor visznek lűni agyon! |
|
Mögvasalnak, mögkötöznek, |
Magam a vármögye kosztját. |
|
– Hány pár csikó jut eszömbe? |
|
– Nem jut néköm több eszömbe, |
Kit mögittam, kit mögöttem, |
Kit a rúzsámra költöttem. |
|
Elsőbb loptam én négy tinót, |
Mind a négy daruszőrű vót, |
Aztán loptam egy pej csikót, |
Mind a négy lába kesej vót. |
|
Mind a hat az uraké lött; |
|
Igy hát nem maradt magamnak! |
|
|