Szilvás falu gyászba van…

Szilvás falu gyászba van,

Rózsa Sándor halva van.

Még csütörtökön este

Maga ment a csapszékbe.

Mondta néki az anyja;

– Sándor fiam, gyer haza.

– Nem megyek én még haza,

Vérbe fürdök én még ma. –

Hazafelé mentébe,

A kenderfőd szélébe,

Rézfokos a fejébe,

Dupla kés a szívébe.

– Édesanyám, édesem,

Van-e ingem szennyesen?

Ha nincs ingem szennyesen,

Hozok egy párt véresen.

Édesanyám, édesem,

Vessen ágyat kedvesen.

Tegyen vagy két párnát is…

– Teszek fiam hatot is,

Rája fekszem magam is,

Rája fekszem magam is.

– Édesanyám, édesem,

Csak az az én kérésem,

Engem hat lány vigyen ki.

Mind a hat lány fehérbe,

A babám feketébe.

A babám feketébe. –

Már vasárnap reggelre

Szépen ki volt terítve –

Lányok, lányok, sírjatok

Gyöngykoszorút fonjatok.

Paszab (Szabolcs)

Magyar népköltészet. II. Népballadák. (Szerkesztette: Ortutay Gyula) Bp. 1955. (Magyar Klasszikusok), 244-245.