Gesztyi Jóska a csárdába bort iszik, |
Kis pej lova csárda előtt szénázik: |
– Egyél, igyál kis pej lovam, jóllakjál, |
Még az éjjel Kis-Bácskába szaladjál! – |
|
Gesztyi Jóska, hogy kiment az utcára, |
Három zsandár belelűtt a vállába, |
Gesztyi Jóska ott lerogyott a sárba, |
Saroglyán vitték őtet az állásra. |
|
Odament az édesanyja hozzája: |
– Szóljál, Gesztyi, még egyet utóljára! |
– Eredj, anyám, te vagy oka sorsomnak, |
Én meghalok, te boldogulj magadnak! – |
|
Szomorú fűzfának lehajlott az ága. |
Jaj de véres Gesztyi Jóska gatyája, |
– Mosd ki, babám, ingem, gatyám fehírre, |
Holnap visznek az agyitor elejbe!… |
|
– Jaj Istenem, jaj de nagyot vétettem! |
Oláh asszonyt hat malacér megöltem; |
Oláh asszonyt viszik a temetőbe, |
Engem pedig a szegedi tömlöcbe. |
|
Leborulok agyitor asztalára, |
Hull a könnyem gyenge piros orcámra. |
Az agyitor csak azt rója felőlem, |
Hogy a hóhér vegye el az életem. – |
|
Gesztyi Jóska zsíros inge, gatyája, |
Abba megyen el az akasztófára; |
Árva fűzfa, fődre hajlik az ága, |
Árván maradt Gesztyi Jóska babája. |
|
Kovács Téra egy kis kertet kerített, |
Négy sarkába bazsarúzsát ültetett; |
Négy sarkába bazsarúzsa nyíldogál, |
Közepibe Kovács Téra sírdogál. |
|
|