Balatonnál a nagyberki határba |
Kizöldelt a legöregebbik nyárfa, |
A Nagyberek legöregebb nyárfája. |
Gulyáslegény busulni jár alája. |
|
Gulyáslegény szive nagyon szomoru, |
Előveszi furugláját, belefu, |
Furulyaszó behallik a tanyára, |
Ébredj fel hát Szendre báró leánya! |
|
Fel is ébredt, ki is nyilt az ablaka, |
Kökényszemü barna lány néz ki rajta. |
Hej te gulyás, jaj de szépen furulyálsz, |
Behallik a tükör-szobám ablakán. |
|
Szépen legel a kisasszony gulyája, |
A kisasszony maga sétál utána. |
Már messziről kiáltja a gulyásnak, |
Szivem gulyás, teritsd le a subádat! |
|
Nem terithetem ide a subámat, |
Közel a kár, behajtják a gulyámat. |
Már te arra szivem gulyás, ne gondolj, |
Majd kiváltja édesanyám, ha mondom. |
|
Édesanyám arra kérlek tégedet, |
Ez a gulyás nagyon szeret engemet, |
Én is szeretem a gulyást igazán, |
Kérlek anyám, ezért ne haragudj rám. |
|
Báró lánya nem a gulyáshoz való, |
Slinges szoknya nem a harmatba való. |
A slingemből két arasztot levágok, |
Tiéd leszek szivem gulyás, a nyáron. |
|
Lányom, lányom, lányomnak se mondalak, |
Ha én téged egy gulyáshoz odadlak. |
Nem bánom én édesanyám, tagadj meg, |
De a szivem a gulyásért hasad meg. |
|
Másnap osztán Szendre báró bujába |
Kivágtat a közel lévő tanyára. |
Megkérdezi a legelső bojtárját, |
Nem látta-e Szendre báró Mariskát? |
|
Nem láttam én Szendre báró Mariskát, |
Ha nem hiszi, vizsgálja meg a tanyát. |
Nyissa be a tanyájának ajtaját, |
Ott találja Szendre báró Mariskát. |
|
Szendre báró hintót küld a leányért, |
Kilenc zsandárt meg a gulyásbojtárért. |
Elől viszik a kisasszonyt hintóval, |
Utána a gulyáslegényt vasalval. |
|
Kastély-kertben most vágják ki azt a fát, |
Amire a gulyáslegényt akasztják. |
Mér szerettem, mér szerettem bárólányt, |
Mér nem szerettem egy igaz szegény lányt?! |
|
Kastély-kertben most faragják azt a fát, |
Amire a gulyáslegényt akasztják. |
Fujja a szél gyócs ingét, gyócs gatyáját, |
Nem öleli többé a báró lányát. |
|
Mért is lettem, mért is lettem bárólány, |
Mért nem lettem én egy igaz szegény lány! |
Akkor talán én is boldog lehetnék, |
Azé lennék, kit igazán szeretnék. |
|
A faluba végigmenni nem merek, |
Mert azt mondják, feketegyászt viselek. |
Gyász a ruhám, fehér az én jegykendőm, |
Gulyáslegény nem lesz többé szeretőm. |
|
Amott áll egy sudár nyárfa magába, |
Furulyaszó nem hallatszik alóla, |
Furulyaszó nem hallik a tanyára, |
Meg is halt már Szendre báró leánya. |
|
|