Uti Miska siratója

– Uti Miska, mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál?
Mikor hazul elindultál?
– Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen úton jártam.
Szerencsétlen úton jártam.
Mindennek azt hátrahagyom;
Innap reggel fát ne vágjon.
Innap reggel fát ne vágjon.
Mer én innap reggel vágtam
Szerencsétlen órán jártam.
Szerencsétlen órán jártam.
Testem romlott a bokorba,
Vérem kiomlott a porba.
Vérem kiomlott a porba.
Ott madarak vándoroltak,
Énekszóval virrasztottak,
Énekszóval virrasztottak.
Ezt a gazdám meghallotta,
Lovát szekeribe fogta.
Lovát szekeribe fogta.
– Gazdám, gazdám, édes gazdám,
Tégy fel engem szekeredre!
Tégy fel engem szekeredre!
Vígy el engem az hazámba,
Nyilvánfalu városába.
Nyilvánfalu városába…
Nyisd ki anyám, az kapudat,
Halva viszik szép fiadat,
Készítsed a nyújtópadot.
Adjon inget s lábravalót,
Mert most adja az utolsót,
Mert most adja az utolsót.
Sirassatok meg, leányok,
Mert jól tudom, hogy sajnáltok,
Mert jól tudom, hogy sajnáltok…

Gyergyótekerőpatak (Csík)


Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata. 1908., 112. (Dallammal)




Hátra Kezdőlap Előre