Balog Józsi siratója

– Balog Józsi, mit gondoltál,
Mikor a sóra indultál!
– Én egyebet nem gondoltam,
Bort, pálinkát összeittam.
Bort, pálinkát összeittam,
Egy ódalba lefeküdtem.
Én ott álmomba azt láttam,
Egy medvével küzdelődtem.
Letörött a csűröm szarva
Én véletlen halálomra.
Én csak abba megebredtem,
Két nagy selét a fejemnél…
– Hát ti ide mér jöttetek,
Talán íngem elvigyetek?
– Azér jöttünk, hogy elvigyünk,
Két bánatfa közé tegyünk. –
Pojánai utak széjin
Rogyog a vér a fű színin.
Balog Józsi vérontása
Sok nemzetnek könnyhullása.
Egész világ megengedett,
Csak egy rossz szív elveszesztett.
Neki es vagyon gyermeke,
Jussanak azok es erre.

Pusztina (Moldva)


Moldvai csángó népdalok és népballadák. (Szerkesztette: Faragó József és Jagamas János) Bukarest, é. n. (1954)., 169-170. (Dallammal)




Hátra Kezdőlap Előre