Farkas Julcsa

(A cséplőgépbe esett lány)

Telepesen megindult a masina,
Farkas Julcsát felküldték az asztalra,
Farkas Julcsa fel is ment az asztalra,
Véletlenül beleesett a dobba.
Az etető lekiált a gépésznek,
– Gépész uram, álljon meg a masina,
Gépész uram, álljon meg a masina,
Mert a húgom beleesett a dobba! –
Feltették a Farkas Julcsát szekérre,
Elvitték a király orvos elébe.
Király orvos megvizsgálta, azt mondta:
– Ennek csak a jó Isten az orvosa. –
Farkaséknál meggyulladt a mécsvilág,
Ugyis talán Farkas Julcsát virrasztják.
Farkas Julcsa körül virágkoszorú,
Mellette van édesanyja, szomorú.
Farkas bácsi ha bemegy a szobába,
Ráborul a diófa asztalára,
– Én Istenem, de megvertél engemet,
Hogy elvetted egyetlen gyermekemet! –
A gépész is kimegy a temetőbe,
Leborul a nagy keresztfa elébe,
– Én Istenem, vedd hozzád a lelkemet,
Ha elvetted a kedves szeretőmet!

Rédics (Zala)


Néprajzi Intézet kézirattára. (Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklore Tanszéke). (Kriza Ildikó gyűjtése)




Hátra Kezdőlap Előre