Békességet kívánok neked, Testvér! Örömest olvasnám azon postillákat [prédikációkat], melyeket nekem oly barátságosan ajánlasz, hogyha azok szörnyetegek nem volnának. Minthogy azonban a proletáriusokat [közönségeseket] nemigen szeretem: nem tehetem, hogy eszemet bárkire rábízzam. Hálát adok az Istennek, ki nekem az igazságot a szentírás értelme szerint kijelentette; ez vezérel engemet a hit és idvesség ügyében, s e szerint nincs szükségem némelyek elkárhoztatott postilláira, amelyek különben is hazugok és merőben hiábavalók. Azon szerzőtől, kit nekem ajánlasz, az egyház és apostoli szék nyilvános tilalmai által el vagyok tiltva; máskülönben talán csupán a te ajánlásodra is megolvasnám, ha alkalmam lenne reá. De nem akarok Salamon asszonyaival érintkezni, hogy félre ne vezettessem.* Nyilvábban szólok: nem akarok német moslék által befertőztetve lenni; mert félem az Urat, aki nekem főmmé tette nem a szökevény Luthert, hanem Pétert, ama pásztort, kinek ezt mondá: „legeltessed az én juhaimat”.* Én ezen juhok közül vagyok egy, kit a Krisztusnak és az ő főpásztorának rendeletei legeltetnek, különösen midőn meg van írva Példabeszédek XXII. „Ne lépd át a régi határt, melyet csináltak a te őseid.”* Ezen régi határok nem egyebek, mint a pápai határozatok, melyeket átlépni nem szabad egy oly embernek sem, ki a Krisztusra és az ő pásztorára figyel. Téged pedig barátom, bárki légy, szeretlek s tisztellek azon jóindulatodért, mellyel irántam viseltetel, és kérem az Urat, hogy találd meg az Isten parancsainak igazabb útját és azon haladj. Légy jó egészségben, házasodjál szerencsésen és élj szerelemben.
Gombaszeghről, január 3-kán 1534.
Révész Imre fordítása latinból
Révész, SpFüz 1864. 586–587. Nr. 2.