Édes szerelmes Katám, legyen Istennek hála, hogy jó egészségben vagytok, kit engedgyen Isten ezután is. Én is, legyen Istennek hála, jó egészségben vagyok. Ez két nap három leveledet hozák, édes Katám, kit igen nagy jó kedvvel és szerelmesen vettem. Engedgye Isten […]* sokszor irhass. Itt az Duna mellett, Komáromon alól 7 mérföldön má egy hete lakunk elég nagy hidegben.* Tegnap kezdtőnk az frigy tractáláshoz [a szerződés tárgyalásához]. Immár mind török, német egyött vagyon, kemény emberekkel vagyon dolgunk, elég nagy gondunk vagyon. Nagy Istennek áldása leszen, ha összevihetjök őket, de ő szent felsége rajtunk könyörülvén, talám megszánja szegény hazánkat, nem itatja az földdel immár vérönket. Mi hivatalunkban igazán híven, fogyatkozás nélköl igyeközünk eljárni, semmi alkalmatosságunkat el nem mulatjuk, mert nincsen nekönk több hazánk ennél, ha ezt is elvesztjök, nem ad senki országot nekönk. Ma elválik jó vége dolgunknak, az Úr Istent hiván segitségre, azon leszönk, összevigyök őket. Én itt semmit nem késem, éjjel-nappal megyek alá. Ez két nap mindenekben vég szakad, mire, adja Isten. Dévén dolga miben legyen, az Nádasdiné* leveleiből mindent megérthetsz, im alákődzem. Az több dolgokrul, miért hogy Isten magamat is hamarvaló nap alá viszem most nem irhatok. Tudom, édes Katám, hogy otthon nem lételem miatt elég hátramaradásban vagyunk, de csak vihessem ezt véghez, mind elfelejtkezünk azokrul. Adgyon Isten jó egészséget, nem halunk meg éhhel. Kérlek, édes szerelmes Katám, várj meg immár Rozgonyban, noha puszta az kalastorom,* szenvedd el édes Katám érettem, könnyebb [Kis]Várdábul oda hozni,* hogysem mód nélköl neked oda menned, lovaid sincsenek. Nem neheztelek immár, édes Katám, ha Isten engedi, megbékélönk.
Itt bizony igen hideg vagyon az sátorban, tudom, ott sincsen igen meleg. Azért im egy kesztőt kődtem, ha felférne. Én magam vonnám örömest kezedre, édes Katám, ha lehetne. Engedgye Isten, láthassuk egymást, édes szerelmes Katám, jó egészségben. Datum az […]* mellett való táborban, az békesség traktálásban, az Zsitva tőnél, 30. Octobris, 1606.
Tied egyedöl, édes Katám, mind fogytig
Niary Páll mp.
Az anyjokomnak kődtem egy puskát és tárházra való lakatot.
Benda, 43–44. Nr. 47. S. k., eredeti.