Nagyságos Uram! Alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak mint Kegyelmes Uramnak. Jüvének hozzám az én regimentembül [seregemből] két officier [tiszt], panaszolkodván sok nyavalyájokrul és szegénységekrül, az melyet annál nagyobb szánakodással értettem, mentül inkább gondolom, hogy magam is, s népem is vagyon ilyen contemptusban [megvetésben].* Isten látja, akárminemű jóakaratú szolga is elkedvetlenedhetnék, mikor sem böcsületit, sem fizetését nem látja. Én immár az sok ígérettel megrakodtam, meg is elégszem. Csak több ne legyen, de ezek szegények, az mellyek minden órában készek urok szolgálatjára életeket föláldani, nem tudom, mért fizetetlenek.
Micsodás conscientiával [lelkiismerettel] lehet szolgáltatni velek, ha szolgálatjoknak jutalmát sem nem reménlik, sem nem veszik. Lengyel, magyar hórul hóra veszi fizetését, ezek penig hogy nem, két oka lehet.
Vagy hogy az én mortificatiómért [gyötrésemért]. És hogy magam odamenjek, vagy hogy az ü készségekért és talán, talán oly gondolatban vannak felőlök, hogy fizetés nélkül is meg kell maradni nekik.
Az elsőre azt mondom és magával bizonyítom Nagyságoddal, hogy száz diffictásom [nehézségem] vagyon, az kiért el nem mehettem, az másikra azt írom Nagyságodnak, hogy legnehezebben vegyék eszekbe, hogy az ük állandósságáért nyomorultok, bizony mindjárt megváltoztatják állapotjokat, bizony oda mennek, ahun tisztességek s kenyerek.
Olyat is hallok, Nagyságos Uram, hogy más regimentek alá akarják üket reformálni [átirányítani], szintén ez lesz az én szolgálatomnak jutalma. S bizony, ha úgy leszen, másoknak is, nekem is elég gondolkodásra való matériám [okom] leszen.
Azért kérem alázatossan Nagyságodat mint Kegyelmes Uramat, ha többet nem érdemlettem is szolgálatomért, csak bár azt nyerjem meg, hogy ne halljam sok panaszokat. Szóljon Nagyságod a hercegnek, üfölségének [Lipót főhercegnek], kegyelmezzen rajtok, ne terhelje maga lölkiismeretit is vele, fizettessen meg nekik, mely Nagyságod hozzám való jóakaratját teljes életemnek rendiben megszolgálni igyekezem.
Chaktornian, 22. Augusti.
Nagyságodnak alázatos szolgája
G[róf] Zrini Miklos
Az török armadája [hajóhada] candiai portuson* ki akarván szállani, megharcoltak velencésekkel, 8 ezer török veszett, velencések kevés kárával, és így re infecta [eredménytelenül] ismég Navarinumban* szállott vissza a török.
Csapodi-Klaniczay, 46–48. Nr. 44. S. k., eredeti.