40

[Feljött a nap s el is haladt, …]

Feljött a nap s el is haladt,
Búban kapott s abban es hagy.
Én istenem, mi az oka,
Nincs szerencsém semmi jóba?
Velem úgy tesz a fényes nap:
Reggel feljő, este elhagy;
Rám hagyja a gyászos éjet;
Búval kell, babám, eltőtsem.
Ó istenem, úgy búsulok,
Búmban majd megbolondulok!
Én istenem, vigasztalj meg,
Hogy a búba ne haljak meg!
Semmi sincsen olyan messze,
Hogy el ne gyöjjön időre!
Ott fogsz, babám, megsiratni,
Ahol nem es látja senki.75

Csíkménaság (Csík)




Hátra Kezdőlap Előre