Az 1850-es évek elejéről elmondhatjuk, hogy tanyai iskolák még nem voltak Vásárhely határában. A kormány ugyan adott ki népiskolai rendeletet, de a tanyai iskoláztatás ügye ennek ellenére is csak igen lassan és alig számottevően fejlődött.^[1]

1853-ban a város határában magán tanítók még nem voltak, és későbbi iratok alapján arra következtethetünk, hogy egyházi tanítók sem lehettek, községi tanítók szintén nem voltak. Bár ugyanezen év végén a megyefőnöknek az iskoláztatás ügyének fejlesztésérre vonatkozó rendelete a tanyai iskolákat is említette, de arra vonatkozólag nincs adat, hogy akár csak ideiglenes épületben léteztek volna ilyen iskolák Vásárhelyen. Néhány hét múlva újabb megyei rendelet alapján bizottság alakult, amelynek feladata volt tervet készíteni a tanyai iskolák állításához. Pozitívumként kiemelendő, hogy a rendelet hangsúlyozta a helyi viszonyok figyelembe vételét: a felállítandó iskolákat úgy kell elhelyezni, hogy a tanyai gyerekek iskolába járása nagy nehézséggel ne járjon. Két év múlva még azt jelentették Vásárhelyről a helytartótanácshoz, hogy nincs tanyai iskolája a városnak. Ezt a főszolgabíró cáfolta, kijelentve, hogy tanyai iskolájuk három van, éppen felállították azokat.^[2]  Ezzel egybehangzik Szeremlei Sámuelnek, a város jeles történetírójának írása: 

1855-ben a város a rárósi és az erzsébeti úton, valamint a mártélyi oldalon iskolát létesített, amelyeket tanítóval is ellátott, de további felügyeletét az egyházra bízta. A református egyház vállalkozott iskolafelügyeletre. E három iskola lokalizálása további kutatás feladata. Valószínűsíthető, hogy a rárósi úton említett iskola a rárósi útfelet tág értelemben jelenti és tulajdonképpen a szőrháti iskoláról van szó, mert megbízható adatok vannak arról, hogy 1860-tól a szőrháti iskola folyamatosan fennállt, sőt 1858-ban is volt iskola itt. További kutatás feladata kimutatni, hogy a református egyház a felsorolt három iskola mindegyikét felügyelte, vagy a város által létesített három tanyasi iskolából csak valamennyi került református felügyelet alá? Ez utóbbi valószínűbbnek látszik: A rárósi úton és az erzsébeti úton említett iskolák református iskolák lettek, és a szőrháti iskola valamint a cirjákparti (későbbi belsőerzsébeti) iskola elődjeiről van szó. A mártélyi oldalon említett iskola katolikus felügyeletű iskola lett, és itt a tegehalmi részen 1858-ban még megtalálható iskoláról van szó, ami később Mártélyra lett áthelyezve (vagy egyszerűen csak megszűnt).^[3]

Az iskolák épületéről nincs adat, de nagyon nyomorúságos körülmények között működhetett, mert 1856-ban maga a város is elismerte, hogy a szükségleteknek nem felelt meg. Megjegyzendő, hogy ez a kifejezés vonatkozhatott csak az iskolák számára is - a forrás alapján nem egyértelmű. További kérdés, hogy az 1856. júniusi vármegyei jelentés azért említ csak egy tanyai iskolát Vásárhelyen, mert a másik kettő már nem működött, vagy nem voltak iskolának tekinthetők, esetleg nem elég alapos a vizsgálat. Az iskolák száma mindenképpen kevés volt, Szentesen ekkorra már négy tanyai iskolát állítottak. A vármegyei jelentés szerint Vásárhely a tanyai iskolákra még egy garast sem költött.^[4]

1858-ban a szolgabírói hivatal rendeletet hozott az iskoláztatás fejlesztéséről. Jelentést kért a városi hatóságoktól a katolikus tanyai iskolák számának háromról hatra történő szaporítása, a szegényebb sorsú gyermekeknek ingyen könyvekkel ellátása, valamint a tanítók fizetésének kellő arányban felemelése és megállapítása iránt. A Községválasztmány határozatot hozott a tanyai iskolák számának meghatározásáról, majd 1859 elején az erre kijelölt bizottság javaslatára kimondta, hogy a tanyák között a ref. egyház részéről 4, a kat. egyház részéről 2 iskola kerüljön felállításra. Ezen iskolák felállításához a város anyagilag hozzájárul. Egyelőre nincs adatunk arra, hogy ezek a tervbe vett iskolák megvalósultak-e. Kétséges továbbá, hogy ebben az 1858. novemberi szolgabírói utasításban említett három katolikus iskola valóban három volt-e, vagy csak bemondás alapján írták, ugyanis a vásárhelyi határ 1858-as térképén összesen négy iskola van feltüntetve: Erzsébeten és Vereshalmon egy-egy református, Barattyoson és Szárazéren egy-egy katolikus iskola.^[5]

Az 1859-től 1877-ig terjedő időszak feltárása további kutatás feladata. A tanyai iskoláztatásnak ez nemcsak kezdeti, hanem rendezetlen korszaka is volt, mert jelentős törvényi intézkedések se történtek 1868-ig a népoktatás fejlesztésére. 1855-ig az 1845-ös intézkedés volt érvényben. Az európai viszonylatban is figyelmet érdemlő, a magyar történelemben rendkívüli jelentőségű 1868. évi XXXVIII. népoktatási törvény rendelkezései is csak az 1870-es évek második felében kezdek megvalósulni; azután, miután a 1876-ban hoztak egy végrehajtási utasítást, és egy törvényi rendelkezést a népiskolai hatóságokról.^[6]

Több fogalmat, iskolajelleget kell a tanyai iskolák kapcsán megemlítenünk. Az iskolák fenntartója, az iskolaépületek tulajdonosa szerint szólnunk kell állami, községi, egyházi és érdekeltségi iskoláról. Az érdekeltségi iskola tulajdonképpen társulati iskola; az elnevezésben az hangsúlyozódik, hogy a társulat kifejezetten e célra alakult, tehát az érdekelt szülők, társulás folytán (esetleg bérhelyiségben) fenntartott iskolája. Az iskolák közvetlen felügyelete szerint megkülönböztetünk állami, községi és egyházi felügyeletű iskolákat, valamint zugiskolákat, azokat, amelyek felügyelet nélkül működtek. A zugiskolák általában egyúttal törvényes engedély nélkül fennálló iskolák voltak.^[7]

A vásárhelyi tanyák között állami iskolák 1903-tól voltak. Egy kivételével minden tanyai iskola állami felügyeletű lett ekkor, de az iskolaépületek csak évekkel később mentek át államkincstári tulajdonba, vagyis az állam csak felügyeletet látott el, az épületeket a város tartotta fenn és újabb iskolaépületek építése is a város kötelessége volt.

1878-tól voltak községi iskolák. 1896-ig csak egy iskola volt községi felügyelet alatt, de két iskolaépület volt községi tulajdon. 1896-tól 6 iskolát biztosított felügyeletéről a város (de csak négy működött ebből), 1897-től pedig egy iskola kivételével az összes községi felügyeletű lett. Több mint felük bérelt épületben volt ekkor, és a legtöbb bérelt épület iskola céljára teljesen alkalmatlan tanya volt, de 1903. szeptemberben már 22 iskola a város tulajdona volt (az öt bérelt helyiségből pedig négy iskola céljára épített épület volt).

Egyházi tulajdonú iskolák 1890-től kezdtek lenni, de még 1896-ban is voltak egyházi jellegű iskolák, azaz érdekeltségi iskolák, amelyekre az egyház gyakorolt közvetlen felügyeletet. E felügyelet ellátásának korabeli megítélésére enged következtetni, hogy már 1892-től községi felügyeletű érdekeltségi iskolát akartak a tanyasiak több helyen.^[8]  Az egyházi felügyeletű iskoláknál gyakran kell alkalmazni a jellegű kifejezést, mert a levéltári iratok arra engednek következtetni, hogy az egyházak a felügyeletet alig, vagy egyáltalán nem látták el; voltak olyan tanyai iskolák, amelynek egyházi mivolta kimerült az ott tanító (legtöbbször képesítés nélküli személy) hitfelekezeti hovatartozásában. Ezeket legfeljebb egyházi jellegű iskoláknak szabad nevezni, de nyugodtan mondhatnánk zugiskoláknak is, mint ahogyan korabeli iratok is nemegyszer annak minősítették. 

Egy állandósított zugiskoláról volt szíves rendelkezésemre bocsátani korabeli feljegyzést Kenéz Sándor, volt sóshalmi tanító. Az iskola a későbbi kispusztai iskolától keletre egy km-re volt. Az iskola Tóth Sámuel kisgazda telkén és tulajdonául épült, ugyanő oktatta a növendékeket. A tanítás két évben tartott. Az egyik télen, mint kisiskolások elsajátították a betűvetést és olvasást, a másikon pedig, mint nagyoskolások, a számolást és a földleírást. A tanító hivatástudati buzgóságának megörökítése végett az adatközlő említésre méltónak találta, hogy az oktatást akkor is folytatta, amikor lábtörést szenvedett: fájós lábát felkötötte a tanhely gerendájához, hogy annak pihenést szerezve zavartalanul taníthasson.^[9]

Az 1862-től 1902-ig Hódmezővásárhelyen élő Garzó Imre, a város jeles személye, visszaemlékezéseiben beszámolt egy tanyai iskola létesítéséről. Az iskolaállítás dátumáról csak annyi állapítható meg a rendelkezésre álló források alapján, hogy 1890 előtti iskoláról van szó: A makói oldalon új tanyai tanítóság állíttatott, ahol tanítói lakásul és iskolahelyiségül egy tanyát béreltek ki egyelőre, s az egyház egyik tanítóját ide helyezte át. Az iskolahelyiséget, melyre a tanító mindjárt belépésétől fogva panaszkodott, meglátogatta Garzó Imre. "Amit találtam - írja Garzó -, az elképzelhetetlen volt, szégyen-gyalázat az egyházra, veszedelem az iskolára növendékestől, tanítóstól együtt. Ez a helyiség eredetileg egy szobából, egy kamrából és közbül egy konyhából állott. A kamra lett iskolaszoba, sötét, alacsony, 30 gyermeknek is szűk. A konyha le se volt padlásolva, benne a tűzhely egy katlan előpadkájával, innen lehetett egy ide-oda rakható lajtorján a szoba padlására jutni, mely erről az oldalról szintén nyílt volt. A nem kevésbé alacsony lakószobát két, inkább lyuk, mint ablak világította volna, azoknak is egyike ki volt törve és papirossal beragasztva; a szoba földje gödrös volt, hogy a legkisebb locsolás is tócsába futott össze, melyet söprűvel kellett szétteregetni. Árnyékszékül az iskola nyílt környékét lehetett használni, mi a tanyai gyerekeknek nem is volt szokatlan." ^[10]

Maga a városi elöljáróság is úgy számolt be később erről az időszakról, mint a rendezetlen iskolák korszaka. A tanítókról írta le: a tanyák között, különösen még azon időkben, rendes tanítók nem is voltak hanem, majd egyik majd másik tájékon, a szükség szerint alkalmazták őket.^[11]

A helybeli református tanítótestület történetéről 1907-ben olyan emlékkönyv jelent meg, amelyben nem is tudtak visszaemlékezni az 1850-es évek végére. Az 1859. május havi testületi ülés iratai alapján konstatálják a szerzők: "eszerint már akkor voltak a város által támogatott tanyai iskolák". Az 1860-as évek végének református iskoláira ugyanez a mű úgy tesz említést, hogy néhány ref. jellegű iskola volt ekkor a tanyák között, ám eközben megszaporodott számú zugiskolákról számoltak be. Egy korabeli református kiadvány is azt írta az 1882 előtti évekről, hogy a városunk nagy kiterjedésű határának különböző pontjain addig csaknem teljesen a maguk erejére utalva álltak fenn tanyai iskolák; az egyház alig járult azoknak fenntartásához az erkölcsi támogatáson kívül.^[12]

Néhány adalékot tudunk adni az 1859-1877-ig terjedő időszakhoz.

1869-ben 6 nyilvános tanyai iskola volt. "Ki azonban e tanyai iskola hollétét tudja ma, éppenséggel ne gondolja, hogy azt jövő évben is ott fogja találni - írja egy korabeli hetilap -; vándorolni szokott ez az iskola egy helyről a másikra, amint a szülők szűkkeblűsége vagy buzgalma egyik vagy másik iskolát veszni engedi, vagy fölkarolja". Iskolahelyiségről ugyanis a tanyai szülők tartoztak gondoskodni, s ezt úgy oldották meg, hogy vagy valamelyik rozzant, félig elhagyott épületet kibérelték, vagy valamelyik buzgó lakos adott ingyen, - tájékoztat ugyanez az 1869. október 24-én megjelent cikk. "Az utóbbi esetben a buzgóság - folytatja a cikket író tanyai tanító - nagyon kevés ideig tart; ha az illető adományozó fiával a tanító nem képes elsajátíttatni az ismereteket egy rövid téli időszak alatt, rögtön megvonja az illető ingyenes adományát, fölmondja a helyiséget, a tanítóra bízván hogy erről a jövőben gondoskodjék, ha tanítani akar". Az iskolák helyiségéről a cikk leírja, hogy az épületek falai düledezőek, a teteje pedig nem egy helyen maga az ég. "Néha az a véletlen szerencse is éri a szegény tanítót, hogy csurgó háza tetejét megigazítják, ez azonban a ritkaságok közé tartozik."^[13]

A források arra engednek következtetni, hogy egyházak nem költöttek túlzottan a tanyai iskoláikra. A ref. egyház a szőrháti iskolánál 1872-ben felmerült javítások elvégzésére a városi hatóságot kérte fel: "az egyháztanács [...] elhatározza, hogy a város elöljárósága - melynek buzgalmát és áldozatkészségét a tanyai iskolák, de általában a nevelés ügye iránt jól ismeri - megkerestessék avégből, hogy a tanyai iskolák gondozásában nyújtson segélyt az egyháznak akképpen, hogy a Boldizsár féle telken lévő szőrháti iskola tetejét elkészíttetni szíveskedjék". Hozzá kell tennünk, hogy a szőrháti iskola községi tulajdonban volt, az egyház kérelme tehát nem alaptalan. Az iskolát 1874-ben rendbe is hozatta a városi tanács "mind az épületet, mind a tanszereket illetőleg", de az iskola rendbehozataláról beszámoló jelentéshez megjegyzésként fűzték: "kívánatos volna, ha a többi tanyai iskolák is valamely célszerű módon rendeztetnének", mely a tanyai iskolák kezdetleges állapotát sugallja.^[14]

Ugyanakkor a városi hatóságok említett "buzgalma és áldozatkészsége a tanyai iskolák, de általában a nevelés ügye iránt" sokkal inkább vélhető udvariasságnak, mintsem kétségtelen ténynek. A városi hatóságok tagjainak se volt szívügye a tanyai iskolák figyelemmel kísérése, hiszen a törvényhatóságnál panaszolták, hogy a tanügyi szakosztály tagjai annyira nem tekintették jelentősnek a tanyai iskoláztatás fejlesztését, hogy a szakosztálynak a tanyai iskolák rendezését napirendre tűző ülésén a tagok oly csekély létszámban jelentek meg, hogy az ügy letárgyalatlan maradt.^[15]

Egy 1874-es iratból kiderül, hogy a városi hatóság 5 tanyai felekezeti iskolával számolt, tehát legalább 5 tanyai iskola működött az egyházak kezelésében.^[16]

Az 1875-ről összeállított polgármesteri jelentés szerint: a felekezeti iskolai felügyelőségek által kimutatott statisztika alapján a ref. elemi iskolakötelezettek 27 részben városi, részben tanyai iskolában ugyanannyi tanító által oktattatnak, a rom. katolikusoknál 2 tanyai iskolában működik ugyanannyi tanító, az evangélikusoknak tanyai iskolájuk nincsen. Hozzá kell tennünk, hogy a korabeli szóhasználat szerint a református egyház iskolának nevezett egy-egy tanító által vezetett osztályt, vagy különböző osztályosokból összevont csoportot. Tehát ha a városi osztályok (csoportok) számát ismernénk, akkor se tudnánk teljes biztonsággal megmondani a tanyai iskolaépületek számát, bár nem valószínű, hogy valamelyik tanyai iskolaépületben több tanító foglalkozott volna saját "osztállyal".^[17]

1877 áprilisában indítványozták a tanyai iskolák továbbfejlesztését községi jelleggel, mivel tanyán lakó birtokosok és tanyások szintén fizetik a városi és egyházi adót, azonban nem áll módjukban gyermekeiket a városban taníttatni. Mint tudjuk 1876 őszén hozták meg a népoktatásról szóló végrehajtására vonatkozó rendeletet, vagyis a népiskolák fejlesztésére a kormány utasította az iskolafenntartókat. Ekkorra jelentősen megváltozott a tanyai gazdálkodás és életforma is, tanyai iskolákra egyre nagyobb számban volt már szükség.^[18]

Az indítvány alapján még ugyanezen év szeptemberében határozatot hozott a város törvényhatósági bizottsága a tanyai iskolák fokozatos szaporításáról és fejlesztéséről. A közgyűlés elismerte, hogy a tanyai iskolák száma szaporodott ugyan, de nem elegendő. Az újabban alapítandó iskolák teljesen községi jellegű felállítását és a községi iskolaszék felügyelete alá tartozását mondta ki. Kimondta továbbá, hogy a felállítandó iskolák helyének meghatározásához fel kell venni a kapcsolatot a katolikus és református hitfelekezetekkel, mert ugyanezen célból az illető egyházak már az iskolakörzeteket is kijelölték; az iskolaállítás sorrendjét illetőleg a tanyai lakosok meghallgatása mellett s azok önkéntes hozzájárulási arányának megfelelően kell eldönteni; az iskolai teleknagyságra, épületre az 1868 évi XXXVIII. törvénycikknek (közismert nevén a népoktatási törvénynek) megfelelő tervet kell készíteni.^[19]

A rendelkezés végrehatására vonatkozó javaslatát a községi iskolaszék nem tudta elkészíteni, mert még nem ismerték a már létező tanyai iskolák helyét, természetét és állapotát; a tanyai iskolák ügyével csak ezen adatok megszerzése után lehet érdemben foglalkozni. Vagyis a város a tanyai iskoláztatás ügyére eddig nem fordított gondot.^[20]

Azonban 1878 nyarán, amikor a tanyai iskolák kérdését ismét napirendre tűzte a közgyűlés, megint kiderült, hogy az egyházak is nagyon hanyagul kezelték a tanyai iskolákat. A város határában eddig 18 tanyai iskola volt ugyan, és mind felekezeti felügyeletűnek számított, de ezek közül állandó helyisége csak egy-kettőnek volt. (Az eddigi iratok alapján egy, a szőrháti iskola kivételével nem tisztázható, hogy melyek voltak az állandó épületben elhelyezett iskolák.) Ennek ellenére a hitfelekezetek az iskolák felállításának jogáról nem mondtak le, de gyakorlatilag nem is fejlesztették a tanyai iskoláztatást s ezzel létrejött a külterületi népoktatás ügyének közel 20 évig tartó kerékkötője.^[21]

1878 júniusában a közgyűlés kimondta a kispusztai iskola felépítését ebben az évben, a következő évre pedig még másik kettőt - később kijelölendő helyen. A város nagy lendülettel kezdett a külterületi népoktatás fejlesztéshez. Ugyanakkor a törvényhatóság nem zárkózott el a magán és érdekeltségi kezdeményezésektől a népoktatási törvény betartása mellett. Az iskola felállítását engedélyezte, ha a kijelölt hely körzetébe iskola szükséges volt, és az építési tervet megfelelőnek találta. (Az épület csak iskolai célt szolgálhatott, ha az iskola megszűnt, az épületet le kellett bontani.)^[22]

A tanyai iskoláztatás ügye 1879-ben nem fejlődött az előző évi elhatározásnak megfelelően. A fejlődés megtorpant, a külterületi népoktatás ügye csak 1881 októberében került ismét napirendre. A th. bizottság az 1882. évi költségvetésében a tervezett két iskolára előirányozta a megfelelő összeget, de az iskolák felállítására nem került sor.^[23]

1882 februárjában a közgyűlés napirendre tűzte a református egyház levelét, melyben iskolaállítási tervéről értesíttette a város vezetését: a ref. egyháztanács 1882-től fogva 5 év alatt évenként kettő, így 5 év alatt 10 tanyai iskolát állít fel a város határában; kéri az egyháztanács, hogy e határozatát a tanyai iskolák fejlesztésénél a város vegye figyelembe. A községi iskolaszék véleménye szerint a ref. egyház éppen olyan számú iskola felállítását határozta el és éppen olyan rendben, mint a város is tervezte - két ilyen iskolával már szaporítani is megkezdte -, nem szükséges az iskolák községi létesítése. A közgyűlés 1882 szeptemberében elfogadta az iskolaszék véleményét, kimondta a ref. egyház által felállítandó iskolák fenntartásának segélyezését. Továbbá megszavazta az érdekeltségi iskolák segélyezését is, ha azok a ref. iskolakörzeten kívül, alkalmas helyen, megfelelő épületben lesznek felállítva. Az iskolaszék a fentieket tudomásul vette, ezzel a tanyai iskolák újabb korszaka kezdődött meg.^[24]

A ref. egyháztanács az iskolaállítási tervében meg is nevezte azt a tíz iskolakörzetet, amelyben iskolát fog létesíteni, illetve a már meglevő iskolát fenn fogja tartani. A törvényhatóság minden állandósított s a ref. egyház felügyelete alá tartozó iskola tanítójának fizetéséhez évi 100 frt hozzájárulást mondott ki. A kijelölt iskolahelyek: csomorkányi, Csajághy, fehértóparti, kopáncsi, kistóvölgyi, mártélyfeketehalmi, nyékiteleki, öthalmi, pusztafeketehalmi, szőrháti iskolák.^[25]

1887 végéig a ref. egyház valóban 10 iskolához kapott segélyt, és felügyelete alá vett 10 iskolát. Azonban maga az egyház iskolát nem épített, az épületeket vagy egyedül, vagy a szülőkkel közösen 50-50%-ban bérelte, illetve haszonbér nélkül átadott épületekben tartott fenn iskolát. 1888-tól, de túlnyomórészt a kilencvenes években épültek a tanyasi református iskolák. 1897-ig kilenc iskolát épített az egyház, szülői és községi hozzájárulással - a többit bérelt épületben állította fel -, azaz a vállalt 10 iskolából nem lett mindegyik megnyugtatóan elhelyezve, és a kijelölt 10 iskolakörzetből csak 7-be került iskola.^[26]

Segélyt a katolikus egyház is kapott a tanyai iskolák fenntartásához. 1859-től fogva, amikor kimondták, hogy a katolikus egyháztól két tanyai iskola állítását várja el a város, a tanítóinak fizetéséhez 200 pengő forintot községi hozzájárulást határoztak el. A katolikus egyháznak 1894-ig csak két tanyai iskolája volt, a következő évben hatra emelkedett ugyan, de 1896-ban a csicsatéri iskolát megszüntette. Ezek közül a Csajághy 1948-ig az egyház felügyelete alatt állt, kettőnek - kútvölgyparti, mártélyi - az épületét pedig évekig bérelte a város az egyháztól.^[27]

Az evangélikus egyház szintén kapott községi hozzájárulást tanyai iskolájához, de csak 1891-től. Az ekkor újjáépített lelkészi állomással egybekötött kardoskúti iskola lelkész-tanítójának fizetéséhez 200 forint támogatást szavazott meg a közgyűlés. Ez az egy evangélikus iskola volt a külterületen, amelynek épületét 1926-ig majd bérelte az egyháztól a város. Szóba került ugyan 1895-ben egy újabb iskola szervezése, de felállítására nem került sor.^[28]

Az 1890-es évek elején megváltozott a városi hatóságok tanyai iskoláztatás kérdéséhez való hozzáállása. De nemcsak a város, hanem a szülők is másképp viszonyultak gyermekeik iskolába járatásához, nem szedett-vedett zugiskolákba vagy egyházi jellegű iskolába, hanem rendezett és községi felügyeletű iskolába akarták gyermekeiket taníttatni.^[29]

1894-től látványosan fejlődik a külterületi népoktatásügy. A folyamat már 1893-ban megindult, amikor határozatot hoztak a népoktatás rendezéséről, és fejlesztéséről. A hitfelekezetek ugyanis nem fordítottak s korlátozott pénzügyi kereteiknél fogva nem is fordíthattak oly gondot az iskoláztatás ügyére, hogy az a törvény kívánalmainak megfelelt volna. Ezt megoldani úgy tervezték, hogy a külterületi iskolákat a város átvenné és azok mellé még 10 éven át évenként 3 tanyai iskolát állítana fel fokozatosan mindaddig, míg a szükséglet teljesen fedezve nem lenne. Megbízták az iskolaszéket az iskolakörzetek megállapítására, a népiskolák helyeinek kijelölésére, ami a külterületet 22 körzetre osztotta. Ebből 19 körzetben már volt iskola, amelyek közül 6 bérhelyiségben volt, "ezek részére azonban a ref. egyház állandó helyiségről gondoskodik". Új iskolára volt szükség 3 körzetben, ezek közül a fecskésparti már tervbe volt véve. - Az iskolaszék munkája, lehet hogy a korabeli véleményezésnek megfelelően terjedelmes, de nem volt elég alapos. Térképre vetítve valóban megfelelőnek tűnik, de már két év múlva 22 iskolánál többet kellett felállítani, és már 3 év múlva szóba kerül az iskolák körzeteinek újbóli kijelölése.^[30]

1895 márciusában került ismét napirendre a külterületi népiskolai oktatás rendezése. Határozatot hozott a törvényhatóság, hogy az érdekelt egyházakkal milyen irányú tárgyalásokat folytassanak, majd a költségvetés meghatározása után kimondta a közgyűlés, hogy a hitfelekezeteket a tanyai iskolák kezelésében támogatja és segélyezi. A határozat meghozatalához négy indokot soroltak fel: a népoktatás fenntartása, fejlesztése, tanügyi- és közegészségügyi követelményeknek megfelelő iskolai épületek emelése közérdeket képez; a református és katolikus egyházak a jövőt illetőleg sem hajlandók a külterületi iskoláztatás ügyét községi kezelés alá átadni (ez válasz arra, hogy miért nem az 1893-as elgondolás szerint rendezték a tanyai iskolák ügyét); az egyházak a mai helyzetükben a népoktatás fejlesztésére újabb áldozatot nem hozhatnak; ha a külterületi népoktatás ügyét a meglévő iskolák átvételével a város közönsége venné kezébe, egyszerre alig elviselhető költség hárulna a házi pénztárra (lényegében ez lesz majd az oka néhány év múlva az állami kezelés alá adásnak).^[31]

A törvényhatóság ez alapján minden iskola után egyenként évi 350 frt fenntartási segély nyújtását mondta ki. A ref. egyház részére 15, a kat. egyház részére 6, az evang. egyház részére 2 iskola után, kimondta továbbá a hiányzó 10 iskolai épület 5 év alatti felépítésének segélyezését iskolánként 1200 frt-tal és kimondta 3 iskolának becsüérték szerinti megváltását. A határozat érvényesítése végett a város államsegélyért folyamodott, mert a szükséges anyagi áldozatot nem tudja meghozni, az adózók is a törvényes 5%-on jóval magasabban meg vannak adóztatva.^[32]

A hitfelekezeti népiskolák számára megajánlott nagyobb mérvű községi hozzájárulási költség fedezésére a VKM államsegélyt nem engedélyezett, ezért a felekezetekkel tárgyalásba kezdtek, hogy hajlandók-e az iskolákat a város közönségének átadni. A tárgyalások, bizonyos pontokat tekintve őszre befejeződtek, az egyházak a külterületi iskolák fenntartásáról lemondtak. A törvényhatóság kimondta, hogy a megállapított körzetekben az iskolákat fokozatosan berendezi, "az iskolaépítésben azonban rendet tart és elsősorban - méltányos áron - a felekezetektől a meglévőket veszi át."^[33]

Az egyházak 1896 őszén a legelhanyagoltabb épületekben lévő iskoláikat már meg sem nyitották. Ekkor azt a megállapítást tette a községi iskolaszék, hogy a gorzsai iskolánál "a legmegdöbbentőbb állapotok állnak fenn".^[34]

A törvényhatóság a külterületi iskolák községi kezelés alá átvételéhez, azoknak a megállapított körzetekben fokozatos berendezéséhez megfelelő államsegély nyújtását kérte. A VKM fedezet hiányában az iskolák létesítéséhez nem, csak az ott alkalmazandó tanítók fizetésének kiegészítésére engedélyezett államsegélyt. A községi iskolaszék az átvételt ennek ellenére már egyértelmű tényként kezelte 1897 márciusában. (Jellemzi, mennyire pontot akartak tenni az ügy végére, hogy az év elején az elmúlt esztendőről megjelent polgármesteri jelentésbe is bekerült a miniszteri leirat.) Valóban nem sokáig váratott magára kérdés eldőlése. Ekkor az egyházakkal már folytak a tárgyalások a részletekről, és 1897. április 14-én kimondták a református és evangélikus egyház iskoláinak községi kezelés alá vételét. A határozat felsőbb (VKM) jóváhagyása után a községi iskolaszék kimondta, hogy a külterületi iskolákat hatósága alá veszi.^[35]

A város 11 ref. iskolát vett át, olyan módon, hogy a ref. egyház tulajdonát képező 9 iskolát örök tulajdonul iskolai célra megvette; a ref. egyház által bérépületben fenntartott pusztafeketehalmi iskola épületét a tulajdonostól megvette; a ref. egyház felügyelete alatt álló szőrháti iskola a város tulajdonát képezte.^[36]

Az evang. egyház kardoskúti iskolájának örök áron való megvételét, vagy 10 évre kibérelését mondta ki. Megvásárolni nem sikerült, és a bérlet sem 10, hanem 29 évig tartott, így azt az egyház többször is felmondta.^[37]

Bár tárgyalást a kat. egyházzal is folytattak, a határozat a kat. iskolákról nem tett említést, pedig kimondta, hogy a megállapított iskolakörzetekben községi jellegű iskolákat állít fel a város, és 3 körzet központjában kat. iskola volt. A város tervbe vette ugyan a sóstóparti iskola megvásárlását, ami nem sikerült, de a kat. egyház lemondott róla. Lemondott az egyház a kútvölgyparti és mártélyi iskola fenntartásáról is, de az épületeket ekkor még nem adta el, csak bérbe adta a városnak (később a város tulajdona lett). 1899-ben az államosítási szerződésben kötelezte magát a város, hogy a bérépületek helyett 6 év alatt újat épít, ez azonban csak a mártélyi iskolánál történt meg. A Csajághy-féle alapítványi iskola kezelését az alapítványi okmány határozta meg, így nyilvánvalóan nem lehetett szó a községi kezelés alá adásáról.^[38]

A külterületi iskolákat az illetékes ügyosztályok hatáskörük alá vették, ezzel a tanyai iskolák második korszaka végleg lezárult.^[39]

Az átvételt kimondó határozattal kijelentette a törvényhatóság, hogy a fecskésparti és a kenyereparti iskolával 24-re emelkedett - de a megállapított - iskolakörzetekben községi jellegű iskolát állít fel, és megbízta a községi iskolaszéket, hogy a kispusztai és szőrháti iskolán, valamint az egyházaktól átvett iskolákon kívül még a szükséges 12 iskola elhelyezéséről bérlet útján gondoskodjék. Mint tudjuk csak 9 iskolát vett át a város, de a 13 bérépületben elhelyezett iskola közül voltak olyanok, amelyeket már korábban is iskolai célokat szolgáló épületben tudtak elhelyezni. A többi szűk és rozzant tanyában kapott helyet.^[40]

A tanyai iskoláknál lévő tarthatatlan állapot az 1900-as építkezéssel javult, de egyúttal kibúvót is jelentett a városnak a tantermek megnagyobbíttatása alól: "az újonnan kiépített 9 iskola tágas tanteremmel lévén kiépítve, remélhető hogy ezek nagyobb területről és nagyobb számú tanköteleseket fogadván be..." Némely iskoláknál megdöbbentő állapotok voltak, ezért az iskolaszék ismételten felkérte a v. tanácsot, hogy elfoglalt álláspontját adja fel, "ellenkező esetben kötelességének tudatában kénytelen lesz a közigazgatási bizottságnál panasz emelni s kijelenti, hogy a v. tanáccsal iskolai ügyben tárgyalni nem lehet".^[41]

A községi tanyai iskolákról utoljára az 1903. februári tiszti főorvosi jelentés tájékoztat bennünket. Eszerint a 9 új iskola, a kenyereparti, mártélyfeketehalmi, hatablaki és kardoskúti iskola kivételével egyik sem felelt meg a célnak, mindegyik tanterme kicsi volt. A kopáncsi iskolában a gyerekek úgyszólván egymás ölében ültek, a pusztafeketehalmi iskolában a gyerekek egy része állni volt kénytelen, mert több padot elhelyezni már nem lehetett. Az ablakokat és ajtókat javítani kellett a kifogásolt 13 iskola közül 6-nál, (volt, ahol az ajtó annyira rossz állapotban volt, hogy emiatt a tantermet rendesen fűteni nem lehetett).^[42]

Az iskolaépületek méretére és állapotára jellemzésül meg kell említeni, hogy nemegyszer kértek fennálló iskolához 1-1,5 km-re újabb létesítését. A már meglévő iskolák végleges elhelyezése is lassan ment, újabb iskolák felállítását pedig előbb a 9 új iskola benépesülése után kialakuló helyzet bevárásával, majd az államosítási szerződés jóváhagyására várakozással halogatták, miközben solti nyomási-, szikáncsi-, mágocsoldali- és tegehalmi érdekeltek kérelmezték, hogy iskola hiányában tanköteles gyermekeiket mentsék fel az iskola látogatása alól.^[43]

A külterületi iskolák állami kezelés alá átadásáról már 1898-ban megkezdődtek a tárgyalások, de csak 1903. szeptember 1-jével vette át az állam. A többször újjászövegezett szerződést végül a város a 1902-ben elfogadta, majd 1903. május 25-én a VKM is jóváhagyta és az iskolák átvételét 1903. szept. 1-től kezdődő hatállyal kimondta.^[44]

A szerződés szerint a város 26 iskoláját adta át az államnak, amelyből 20 saját és 6 bérépületben volt elhelyezve. A város kötelezte magát, hogy 80 gyerek számára min. 800 négyszögöl területen min. 3,8 m magasságú, a törvényes követelményeknek megfelelő tanítói lakással és szükséges mellékhelyiségekkel a saját költségén annyi tantermet állít elő most és a jövőben, amennyi a tankötelesek befogadására szükséges. Az átalakított iskolaépületek helyébe, ha azok használhatatlanná váltak, köteles lett a város a törvényes követelményeknek megfelelő iskolaépületet emeltetni. Kötelezte magát a város, hogy a bérépületben elhelyezett iskolák bérletéről saját költségén gondoskodik, vagy ezek helyett saját költségén megfelelő új épületet emeltet. A város kötelessége lett a bérhelyiségek, valamint az állandó és az ezután építendő összes iskolaépületek és mellékhelyiségek, kutak, kerítések állandó jó karban tartása, és évenként egyszer (a nagy szünidőben) teljes és alapos kimeszeltetése, kitisztogattatása. Köteles lett a város a külterületi állami elemi népiskolák fenntartásához az 5%-os iskolai pótadó megváltása és állandó évi járulék fejében a közoktatásügyi tárca javára 10.000 korona évi járulékot félévi részletekben fizetni, késedelem esetén 6%-os kamatot fizetni.

Az iskolaállításban, iskolafenntartásban a városnak tehát továbbra is komoly részt kellett vállalni, de egyéb szempontból tekintve a vásárhelyi tanyai iskolák harmadik korszaka 1903. augusztus 31-gyel lezárult.

Az 1903. szeptembertől 1950. őszéig terjedő időszak iskolaépítésben nagyon látványosan indult. Ez a korszak már az államilag időszaka a tanyai iskoláknak, az iskolaépületek szempontjából minden az állami elvárás szerint zajlott. 1903-tól 1909-ig évenként átlag egy épületet adtak át (1903-ban kettőt, 1905-ben kettőt, 1906- és 1907-ben egyet, majd 1909-ben ismét egyet). 19010-ben 5 új iskolaépület készült el. Az 1910/11. tanévben már 36 iskolában folyt tanítás, mindegyik iskola céljára épült épületben volt elhelyezve, melyekből 22 korszerű, új épület volt. Ezután csak 1926-ban épült 2 iskola, és majd 1928-tól, a nagybirtokok felparcellázásával és benépesülésével, találhatók az iratok között újabb iskolaállítási kérelmek. 1929-től megkezdődött a kért iskolák létesítése. 1929-ben a mártélyi új iskolával 38-ra emelkedett a tanyai iskolák száma, és 1932-ben már a 44. iskolát adták át. 1940 január 1-re már 48 iskola volt a tanyák között, és nem is létesítettek újabbat a világháború előtt. - A háború után a hároméves terv keretében létesítették a rárósi, szikáncs-tanyaközponti, és nagyréti iskolákat.^[45]

Az alábbiakban felsoroljuk az iskolák neveit, azok névváltozatait. Az egyes iskolák neveinek megválasztásánál a külterületi állami népiskolák irataiban, valamint a Hódmezővásárhely külterületének 1935-ben kiadott térképén szereplő neveket tekintjük a mértékadónak. A felsorolásban szerepeltetjük azokat az iskolákat is, amelyeknek csak létesítése került napirendre, mert tükrözik a tanyasiak igényét, és következtetni engednek a korabeli tanyai viszonyokra, a fennálló iskolák megközelíthetőségére, befogadóképességére. 

alsókopáncsi iskola: Általános elnevezés a kopáncsi határrészen a 15. dűlőben levő iskolára. Tervezett felállításakor külső kopáncsi iskolaként is említik. A várostól 15 km-re volt. - 1910-ben épült, a tanítás december elején kezdődött meg. Először 1902-ben kérték az iskola felállítását, amit a községi iskolaszék is támogatott és sürgősnek tartott. 1903-ban, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikeként sorolták fel Kopáncs-Vajhát néven (lásd még: bodzásparti, Csajághy, csomorkányi, mágocsoldali és tegehalmi iskola). Építését 1904-től folyamatosan napirenden tartották. Az 1910-ben épült öt iskola egyike volt, téglaépület jellegzetes kontyolt tetővel. (Lásd még: csókási, csomorkányi, gr. Károlyi Melinda és tegehalmi iskola.)^[46]

alsómártélyi iskola: --- lásd mártélyfeketehalmi iskola: Helyének meghatározása további kutatás feladata. Egy 1877-es irat említi. Annak alapján, hogy iskola tanítója (Hódi Márton) egy év múlva Mártélyfeketehalmon tanít, az iskolát azonosítjuk a mártélyfeketehalmi iskolával. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek mártélyi, felsőmártélyi és középmártélyi iskolát.^[47]

apróhalmi iskola: Az eddigi feltárás alapján 1886-tól 1892-ig fennálló iskola volt. További kutatás feladata megállapítani, hogy pontosan hol lehetett. Mint iskolakörzetet azonosítjuk a későbbi (1904/5-től fennálló) mágocsoldali iskola körzetével. - Református jellegű iskola volt.^[48]

aradi útféli iskola: Az 1870-es években működő iskola volt. A rendelkezésre álló források alapján az iskolaépület pontos helyét nem lehet megmondani. Az Aradi-út mellé helyezzük annak közepe tájára, a Pecércéshát-Hatablakikápolna-dűlőben. - Református jellegű iskola volt.^[49]

aradi úti iskola: Az iskolaszék által 1895-ben megállapított iskolakörzet. Mint szervezendő iskolát említik, itt iskola létesítésére nem került sor. - Abból, hogy ide iskolakörzetet jelöltek ki, látható, hogy a város határának legkeletibb részén nem volt iskola. Azért nem építették fel ezt az iskolát, mert két év múlva az Arad-orosházi-út mentén kettő (cinkusi, tatársánci) iskola létesült.^[50]

aranyadhalmi iskola: A külterület azon két iskolájának egyike, amely felépítése után kapott nevet. Az iskolák elnevezésére a tanfelügyelő intézkedését kérte a külterületi iskolák igazgatósága, de egyúttal javaslatot is tett. Javasolta, hogy az iskola, mivel az Aranyadhalom-dűlőben van, viselje ezt a nevet. (Lásd még: kardoskúti iskola.) - A várostól 34 km-re volt a Komlós-Orosházi-út mellett az Aranyadhalom-dűlőben. Vásárhelyről leginkább vasúton, Orosházán keresztül volt érdemes megközelíteni. - 1926-ban épült, október 15-én kezdődött meg benne a tanítás. 1925 őszén született döntés a létesítéséről. Elhelyezésére felsőbb utasítás volt: az Orosháza-Tótkomlósi-út mentén az 5-6. kilométerszelvényben.^[51]

atkaszigeti iskola: A Tisza túloldalán, az atkai holtág által körülzárt területen volt, a várostól 11 km-re. - 1935-től volt Atkaszigeten államilag elismert iskola. Tíz-egynéhány évvel korábban már volt egy zugiskola (engedély nélkül működő iskola) ezen a határrészen, amely 1922-ig állt fenn. 1924-ben merült fel először a tanügyi hatóságok részéről itt iskola állításának gondolata, és 1929-ben már a környékbeli lakosok is kérvényezték a létesítését. 1930-ban kezdődött meg a tanítás ideiglenes bérépületben, amelyet azonban még évekig csak előkészítő tanfolyamnak neveztek, és az iskola sem vizsgáztatni, sem bizonyítványt kiállítani nem volt jogosult. A végleges iskolaépület 1932-ben épült egyedi kivitelezésben. Tégla alapon vályog falakkal, és mind a tanítói lakás, mind tantermi rész kialakítása szerényebb volt, mint a korszak többi iskolája. - Neve általános elnevezés az iratokban. A felhasznált iratokban egyszer szerepel atkai, mint atkai magániskola néven. Építésekor, az iskolának telket adományozó Hocsi Sándor neve után, javasolták az iskolát Hocsi-iskolának nevezni. (Vö.: gr. Károlyi Melinda iskola.)^[52]

barackosi iskola --- lásd fehértóparti iskola

barackos dűlői iskola az 1870-es években --- lásd fehértóparti iskola

barackos dűlői iskola: 1900 körül Egy községi iskolaszéki irat említi 1900-ban. Valószínűleg névelírás. A bizonyíthatóan fennálló iskolák elhelyezkedését és befogadóképességét figyelembe véve ez az iskola feltehetően nem létezett, de nem zárható ki. Ebben az időszakban a pusztán több érdekeltségi iskola (az érintett, érdekelt szülők által fenntartott társulati iskola) működött egy-két tanévig. Tisztázása további kutatás feladata. (Lásd még: csárpateleki iskola, tatársánci iskola.)^[53]

batidai iskola: A várostól 15 km-re volt a Lelei-út mellett Batidán. - Az 1931/32. tanévvel kezdődött meg a tanítás az akkor épült új épületben. Az iskola létesítésének gondolata 1926-ban merült fel, bár évekig elegendőnek tartottak egy répáshát-batidai közös iskola építését. Végül a répásháti iskola mellé 1928-ban immár a ezen iskola felépítését is szükségesnek látták, mivel a batidai nagybirtokot is parcellázták.^[54]

belsőcsomorkányi iskola: --- lásd kistóvölgyi iskola

belsőerzsébeti iskola: Általánosan belsőerzsébeti (eleinte belső erzsébeti, belső-erzsébeti), de az 1890-es évek elején gyakran erzsébet útszéli, útféli néven. - Az Erzsébeti-út mellett a déli oldalon Nyékteleken, a várostól 12 km-re volt. - 1890-ben létesült és épült a cirjákparti iskola helyett. Megjegyzendő, hogy egy 1928-as kiadvány 1885-re teszi az építését. Ha az 1927/28-ban is fennálló épületre gondol, nyilvánvalóan téves, arra azonban az eddigi iratok alapján nincs adat, hogy fennállt-e előtte valamilyen iskolaépület ebben a körzetben. - 1897-ig református iskola volt, az iskolaépület is az egyház tulajdona volt, szülői hozzájárulással építette.^[55]

belsőhatrongyosi iskola: --- lásd hatrongyosi iskola 1880

belsőkutasi iskola: A Vásárhely-Orosházi-út déli oldalán a Kutas-dűlő belső végén, a várostól 8 km-re volt. 1938/39-cel kezdődött meg a tanítás az ekkor létesült és épült iskolában. Az iskola létesítése 1930-ban merült fel, de a gazdasági válság miatt elmaradt; telek is rendelkezésre állt, díjtalanul ajánlották fel a környékbeli lakosok. - A paléi iskolával egyszerre, azonos tervrajz alapján és kivitelezésben készült.^[56]

belsőszőrháti iskola: --- lásd vereskutasi iskola

bodzásparti iskola: A várostól 4,5 km-re volt, a Régi-szegedi-úton a Kopáncs-Kis-tiszai-csatorna mellett. - 1906-ban épült. Létesítésének igényéről 1903 évelejéről van az első levéltári adat. Még ebben az évben, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikeként sorolták fel Bodzáspart néven (lásd még: alsókopáncsi, Csajághy, csomorkányi, mágocsoldali és tegehalmi iskola). A következő évben kimondták építését 1906-ra.^[57]

cinkusi iskola: Az iskola nem a Cinkus, hanem az Aranyad-Kardoskút dűlőben van az Arad-Orosházi-út mellett. Az ilyen elnevezésre, hogy a szomszédos dűlő nevét viseli az iskola, több példa is van: fecskésparti, öthalmi, sóshalmi, öreg szőrháti, nagytatársánci és vereskutasi mint belsőszőrháti iskola. A várostól 36 km-re volt. - 1897-ben létesül, bérelt épületben kezdődött meg a tanítás 1897/98-cal. Az építkezés 1900. áprilisban kezdődött és októberben átadták az új iskolaépületet. (Lásd még: csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.)^[58]

ciriákparti, czirjákparti iskola: Lokalizálása további kutatás feladata. 1890 előtt fennálló iskola volt, amely 1887-ben már biztosan működött, és a belsőerzsébeti iskola megépülésekor megszűnt. A későbbi belsőerzsébeti iskolától északnyugatra, attól 800 méternyire tüntetjük fel a vele egy időben fennálló iskolák elhelyezkedése és a domborzat alapján. - Református jellegű iskola volt. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben említett erzsébet-czirjáki iskolát.^[59]

Csajághy iskola: A felhasznált iratokban egyaránt csajághy, Csajághy-féle, Csajághy alapítványi, Csajághy-féle alapítványi néven. A Nagybogárzó dűlőben a Nagy-körösztúttól kb. 800 m-re. A várostól 25 km-re volt. - 1894-ben épült és nyílt meg. - Alapítványi iskola volt, amelyet a r. katolikus egyház felügyelete alá helyezett az alapító okirat. A külterület egyetlen iskolája volt, amely 1897. után is egyházi kezelésben állt. Az 1948-as iskolaállamosításokig a katolikus iskola volt. - 1903-ban, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikét a Nagybogárzó-dűlőben jelölik ki, "ahol a rom. kat. egyház által a Csajághy féle alapítványi iskola tartatik fenn" (lásd még: alsókopáncsi, bodzásparti, Csajághy, csomorkányi, mágocsoldali és tegehalmi iskola). Azaz a külterületi oktatásban a Csajághy iskola fontos szerepet játszott, a többi iskolával egyenrangúan egy átlagos iskolakörzetnyi terület iskolázatását biztosította.^[60]

csárpateleki iskola: Az 1898/99. és 1899/1900. tanévben működő iskola volt. Általánosan csárpateleki iskola néven említik az iratok. Az 1926-ban épült kardoskúti iskola környékén lehetett. Pontos meghatározása további kutatás feladata. Csárpatelek-dűlőbe, a Sámson-Orosházi-út keleti oldalára helyezzük. - Az érdekeltség kérte a létesítését 1898-ban, amelyet az iskolaszék támogatott is, és megkeresést intézett a tanácshoz felállításáért. Községi jellegű létesítése elmaradt, de az érdekeltség felállította, ezáltal a külterület azon egyik különleges iskolája volt, amely nem községi iskolaként működött a tanyai iskolák községi kezelés alá vétele után. (Lásd még: barackos-dűlői iskola, tatársánci iskola.) - Az 1899/900. tanév után, a cinkusi és fecskésparti új iskolák megépülésével, azok nagyobb befogadó képessége alapján, megszűnt. - Az érdekeltség a Sámsoni-út mellé kérte volna végleges felállítását, de helyette a fecskésparti iskola felépítését mondta ki a törvényhatóság.^[61]

csicsatéri iskola: Általános elnevezés mind az 1900-ban épült, a Pusztaszéli-út mellett a Csicsatér-dűlőben levő épületre, mind az e körzetben előtte fennállóra. A várostól 24 km-re volt. - Az iskola könnyen megközelíthető volt a városból, mert a vásárhelykutasi (mai székkutasi) vasútállomástól 4 km-re, műút mellett volt. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.) Az iskolával 1895-ből lehet találkozni először; katolikus iskola volt, amelyet 1896-ban, mint elhanyagolt és rendezetlen iskolát az egyház megszüntetett. 1897-ben nyílt meg ismét, ekkor már mint községi iskola.^[62]

csókási iskola: A Hatrongyosi-út déli oldalán Hatrongyoson, a Csókás-dűlő szomszédságában a várostól 16,5 km-re volt. A városból megközelítve 10 km-t földúton kellett megtenni. - 1910-ben épült, és nyílt meg. Létesítésének kérdése 1907-ben merült fel először. 1909-ben a városi hatóság kimondta felépítését, a következő év decemberében megkezdődött benne a tanítás. Az 1910-ben épült öt iskola egyike volt, téglaépület jellegzetes kontyolt tetővel. (Lásd még: alsókopáncsi, csomorkányi, gr. Károlyi Melinda és tegehalmi iskola.) - Az iskola elődjeinek tekintjük az 1880-as években hatrongyosi (belsőhatrongyosi, külsőhatrongyosi) iskolaként említett tanyai iskolákat. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben említett makai határszélen levő iskolát. Lokalizálása további kutatás feladata. Az eddigi iratok arra engednek következtetni, hogy az 1877/78. tanév elején létesült, és a korábbi sámsonoldali iskolaként említett tanyai iskola utódja, annak helyváltoztatása alapján jött létre.^[63]

csomorkányi iskola: - az 1900-as évek elejéig református iskolaként --- lásd kistóvölgyi iskola, katolikus iskolaként--- lásd mátyáshalomi iskola

csomorkány-útféli iskola: --- lásd mátyáshalmi iskola

csomorkányi iskola: 1907 januárjától a külterületi iskolák irataiban általánosan csomorkányi, tervezett felállításakor leginkább külső csomorkányi néven. - A Csomorkányi-út mellett a templomrommal szemben állt. A várostól 17,5 km-re volt; a városból megközelítve földúton kellett megtenni 9 km-t, 1943. (a Ficséri-út kikövezése) után 4 km-t. - 1910-ben épült, de az 1906/7. tanévben megnyitották bérhelyiségben. Létesítésének kérdése már 1882-ben felmerült a ref. egyház részéről, de ekkor nem került rá sor. A ref. egyház által ekkor kijelölt tíz iskolakörzetek közt a hatodikként sorolták fel: a csomorkányi úton a templom körül. 1897-ben a környékbeli tanyasiak indítványozták létesítését, de iskolaállítási kérelmüket a közgyűlés ekkor is és következő évben is mellőzte. 1900-ban már foglalkoztak a felállításával; elhelyezésére azt az 1 hold földet tervezték megvásárolni, amelyen a templomrom van, de ezt később elvettették. Legnagyobb gond az iskola helyének kijelölésekor a megközelíthetőség volt, a csomorkányi lapos miatt esős időben járhatatlan nagy területetek övezték a részt. 1903-ban, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikeként sorolták fel külső csomorkány néven (lásd még: alsókopáncsi, bodzásparti, Csajághy, mágocsoldali és tegehalmi iskola). Építését 1905-től folyamatosan napirenden tartották. Az 1910-ben épült öt iskola egyike volt, téglaépület jellegzetes kontyolt tetővel. (Lásd még: alsókopáncsi, csókási, gr. Károlyi Melinda és tegehalmi iskola.)^[64]

csomorkányi második iskola --- lásd mátyáshalmi iskola

Dobossy-tanyai iskola: --- lásd Szikáncs tanyaközponti iskola

erzsébet-czirjáki iskola: --- lásd ciriákparti iskola

erzsébet útféli, erzsébet útszéli iskola --- lásd belsőerzsébeti, külsőerzsébeti iskola

fecskési iskola: --- lásd fecskésparti iskola

fecskésparti iskola: Általános elnevezés mind az 1900-ban épült, mind az előtte e körzetben fennálló iskolára, bár eleinte nevezik fecskési iskolának is. - A várostól 30 km-re volt, a fecskési dűlőút keleti részén Sóstó-dűlőben. (Vö.: cinkusi iskola.) A városból megközelíteni leginkább Orosházán keresztül volt érdemes, mert annak központjától mindössze 5,5 km-re esett, Orosházáig pedig vonattal el lehetett utazni. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt, októberben adták át az új iskolaépületet. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.) A iskola létesítése 1894-ben került napirendre, községi jelleggel kívánták megnyitni. A református egyház magának kérte a felállítását, át is engedték neki, de mégsem nyitotta meg, így végül községi iskolaként nyitották az 1896/97. tanévben télen. Előtte is volt a körzetben iskola, amely a levéltári iratok szerint 1886/87-től 1892-ig működött a ref. egyház felügyelete mellett.^[65]

fehértóparti iskola: (barackosi iskola) Az 1890-es évek közepéig általánosan barackosi (eleinte puszta-barackosi, pusztabarackosi), azután váltakozva, majd 1900-tól általánosan fehértóparti iskola. Az államosítással kapcsolatos iratokban "Pecércésháti (fehértó)", valamint "Fehértóparti (pecércési)" névalakokban szerepel. - A Sámson-Orosházi-út mellett a Fehér-tó keleti végénél volt. Az iskola a Hatablaki-kápolna-dűlőbe esett, de a szomszédos dűlők Pecércéshát, valamint Barackos. Vásárhelytől 29 km-re volt, a városból megközelíteni 1943-ig, a Ficséri-út kikövezéséig, Orosházán keresztül volt érdemes, mert odáig volt vasúti közlekedés, onnan meg már csak 10 km-re esett. - Az eddig fellelt iratok szerint 1878-ban épült az iskola első épülete, amelyet 1893-ban újjáépítettek. 1897-ig, a külterületi iskolák községi kezelés alá vételéig, a református egyház felügyelete alatt állt, és folyamatosan működött. Az iskola részére Karasz Pál ajándékozott telket, maga az iskola imaházat is magába foglalt. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben barackos dűlői iskolaként említett tanyai iskolát. Bár az iskola pontos helyét a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehet meghatározni, de a vele egy időben bizonyíthatóan fennálló iskolák alapján a barackos dűlői iskola körzetét a későbbi fehértóparti iskola körzetével azonosítjuk.^[66]

feketehalmi iskola: --- lásd pusztafeketehalmi iskola

felsőkopáncsi iskola: --- lásd kopáncsi iskola.

felsőmártélyi iskola: Lokalizálása további kutatás feladata. Egy 1877-es irat említi. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek mártélyi, alsómártélyi és középmártélyi iskolát.^[67]

gorzsai iskola: Általános elnevezés mind az 1900-ban épült, mind az előtte e körzetben fennálló iskolára. A gorzsai határrészen a Földvári-út mellett a Lelei-úttól Dny-ra, a várostól 13 km-re volt. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.) - Előtte is volt már iskola Gorzsán, amely 1887/88-ban már működött, bár ekkor még zugiskolaként, azaz rendes felügyelet nélkül. 1888-ban református felügyelet alá került. Egy 1928-as visszaemlékezés 1889-re teszi létesítését, az eddigi iratok alapján azonban mindössze tanítói változás volt ebben az évben. Az iskola nyomorúságos körülmények között működött, így 1896-ban a ref. egyház bezárta. Községi iskolaként nyitották meg az 1896/97. tanévben télen.^[68]

hatablaki iskola: (pecércési) Általánosan hatablaki, elvétve hatablaki kápolnai, csupán néhányszor szerepel a pecércési elnevezés. Egy a vásárhelyi pusztáról írt könyv ficséri iskola néven is említi, de ilyen elnevezés a felhasznált iratokban nem található. - A Hatablaki-kápolna-Pecércéshát dűlőben a Nagy-keresztút DNy-i oldalán a Ficséri-úttól 1 kilométernyire, a várostól 23 km-re volt. A városból megközelítve 1943. (a Ficséri-út kikövezése) előtt földúton kellett megtenni 15 km-t. - 1892-ben létesült és épült, Víg Pál által adományozott fél hold földön építtette a református egyház a szülők hozzájárulásával. Református iskola volt 1897. szeptemberig. - Az iskola elődjének tekintjük a az 1877-ből ismert Peczésés hát-on írt iskolát. Bár az iskola pontos helyét a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehet meghatározni, de a vele egy időben bizonyíthatóan fennálló iskolák alapján a peczécés háti iskola körzetét a későbbi hatablaki iskola körzetével azonosítjuk.^[69]

hatrongyosi iskola (belsőhatrongyosi, külsőhatrongyosi iskola) - 1800-as években: Lokalizálása további kutatás feladata. A Hatrongyos-út környékén lehetett Hatrongyos, vagy Csókás dűlőben. Mint iskolakörzetet, azonosítjuk a későbbi (1910/11-től fennálló) csókási iskola (lásd ott) körzetével. - 1877/78-ban már működött, de ezután majd csak 1882/83-tól van adat a működésére. Talán már 1886-ban, de legkésőbb 1889-ben megszűnt. - Református jellegű iskola volt.^[70]

hatrongyosi iskola: - 1901-től A várostól 10 km-re volt. A Hatrongyosi-út mellett az út É-i oldalán Erzsébetteleken. Általános elnevezés mind az 1905-ben épült végleges épületre, mind a korábban ideiglenes épületben elhelyezett iskolára. - 1901-ben nyílt meg bérhelyiségben és 4 év múlva került végleges elhelyezésre. Létesítésére már 1897-ben volt igény, de kért felállítását a városi hatóságok évekig mellőzték. - Az iskola elődjének tekintjük a nyékiteleki iskolaként említett iskolát, mert mint iskolakörzet azonosítható a későbbi hatrongyosi iskola körzetével. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben hatrongyos teleki úti iskolaként említett iskolát.^[71]

hatrongyos teleki úti iskola --- lásd hatrongyosi iskola 1901-től

kakasszékparti iskola - az 1800-as években Az eddigi iratok alapján nem mondható meg az iskola pontos helye. Jellege sem határozható meg, valószínűleg zugiskola. - Mint iskolakörzetet, azonosítjuk a pósahalmi iskolakörzettel. --- lásd pósahalom.^[72]

kardoskúti iskola: - 1926-ig (Plavecz-iskola) Általános elnevezés a mai Kardoskút belterületén az evangélikus templom mögötti épületre. Plavecz-iskolának a valamikori tanítója családnevéről mondták; Plavecz Gyula 1886-tól 1904-ig tanított itt. - A várostól 32 km-re volt, Vásárhelyről megközelíteni leginkább vasúton volt érdemes Orosházán keresztül, mert az Orosháza-Mezőhegyesi vasútvonalon megálló volt Kardoskúton. - 1886-tól biztosan fennállt és folyamatosan működő evangélikus iskola volt. 1891-ben épült az az iskolaépület, amelyben 1926-ig elhelyezést kapott. 1897-ben ez is községi kezelés alá került, de az épületet csak bérelte a város az evangélikus egyháztól.^[73]

kardoskúti iskola: - 1926-tól A külterület egyik iskolája a kettőből, amely felépítése után kapott nevet. Az iskolák elnevezésére a tanfelügyelő intézkedését kérte a külterületi iskolák igazgatósága, de egyúttal javaslatot is tett. Javasolta, hogy a kardoskúti iskola helyett épült két új iskola egyik iskola maradjon kardoskúti iskola: az, amelyik a kardoskúti vasúti állomáshoz közelebb esik. (Lásd még: Aranyadhalom.) Nagy Gyula gyűjtésében veres-borcsa iskola névvel is szerepel. Veres Borcsa Mihály az iskola első tanítója volt. - Vásárhelytől 34, Orosházától 6 km-re volt. Vásárhelyről leginkább vasúton, Orosházán keresztül volt érdemes megközelíteni. Országúton, még a Ficséri út kikövezése után is 4 km-t fölúton kellett megtenni. - 1926-ban épült a régi kardoskúti iskola helyett, mert annak épületét a 1926. november 30-án vissza kellett adni az evangélikus egyháznak. 1924-ben született döntés az építéséről, ekkor azonban még egy két-tantermes iskola volt előirányozva, 1925-ben felsőbb utasításra mondta ki a közgyűlés két egy-tantermes iskola (aranyadhalmi, kadoskúti) építését. Az iskola elhelyezésére is volt felsőbb utasítás: az Orosháza-Tótkomlósi-út mentén az 1-2. kilométerszelvényben.^[74]

gr. Károlyi Melinda iskola: (nagyszigeti iskola): Az iratokban általánosan gr. Károlyi Melinda iskola, az épület részére földet adományozó Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda nevéről. Az ilyen névadásra az atkaszigeti iskolánál is volt szándék. Az irodalmak között található olyan, amelyek Melinda iskolának nevezik, a levéltári iratokban ilyen megnevezéssel nem szerepel. - 1949. szeptemberben a tanfelügyelőség Nagyszigeti Általános Iskola intézménynevűre változtatta. - A várostól 5 km-re volt, a korábbi nagyszigeti uradalom területén a Nagysziget szélén a kopáncsi első dűlőút mentén. - 1910-ben épült, és nyílt meg. Létesítésének kérdése 1907-ben merült fel először. 1909-ben a városi hatóság kimondta felépítését, a következő év decemberében megkezdődött benne a tanítás. Az 1910-ben épült öt iskola egyike volt, téglaépület jellegzetes kontyolt tetővel. (Lásd még: alsókopáncsi, csókási, csomorkányi és tegehalmi iskola.)^[75]

katraszéli iskola A szentkirályi iskolát nevezték így tervezett felállításakor. Lásd ott.

kenyereparti iskola: - az 1880-as években: Helyének pontos meghatározása további kutatás feladata, talán a Rárósi-út Ny-i oldalán lehetett. - 1884. tavaszán létesült iskola volt, amely 1887/88-ig működött. Ekkor megépült helyette a téglásszéli iskola. Református felügyeletű iskola volt.^[76]

kenyereparti iskola: Általános elnevezés mind az 1899-ben a Rárósi-út keleti oldalán a Vöröshalom dűlőben épült épületre, mind az 1897-től e körzetben fennálló ideiglenes épületre. A várostól 9 km-re volt. - A külterületi iskolák községi kezelés alá vételekor létesítették, de a környékbeli lakosok már 1895-ben kérték felállítását. 1899-ben Hös Nagy Albert környékbeli gazdálkodó építtetett az iskola számára a törvényben megszabott követelményeknek megfelelő épületet. Hat év múlva a város tulajdona lett.^[77]

kishomoki iskola: A szegedi út mentén, Kishomok vasúti megállótól 400 méternyire volt, a várostól 4,5 km távolságra. - 1939. december 1-gyel nyílt meg. Az iskola a kishomoki gyümölcscsomagoló és népkör épületében lett elhelyezve ideiglenesen, de 10 év múlva még mindig abban az épületben volt. Az iskola létesítésének kérdése az 1930-as évek közepén merült fel. Ekkor még egy két-tantermes iskolát képzeltek ide, a város erdejében az úttól nagyobb távolságra, így erdei iskolát lehette volna benne szervezni, ahová a városból autóbuszon is kijártak volna a vézna, beteges gyermekek, akiknek kiváló hely lett volna a testi megerősödésre.^[78

kispusztai iskola - 1878-ig: Az eddigi iratok alapján pontosa helye nem mondható meg, de egyértelműen a későbbi kispusztai iskola körzetében volt. Jellege szerint érdekeltségi iskola, református tanítóval. - Az iskola elődjének tekinthető az 1877-ben említett sásosbogárzói iskola, mind az iskola helyének megnevezése, mint a vele egy időben fennálló iskolák elhelyezkedése alapján.^[79]

kispusztai iskola (vásárhelykutasi iskola): Általános elnevezés az 1920-as évek közepéig a régi Vásárhely-Orosházi-út és a Bogárzó-dűlőút sarkán levő épületre. 1925. januárban kérvényezte a külterületi iskolák igazgatósága, hogy az iskola nevét változtassák vásárhelykutasi iskolára, mert vásárhelykutasi iskolának mondták még azok is, akik tudták, hogy kispusztai iskola a hivatalos neve. Az iskola új neve részben megoldást adott volna arra a problémára is, hogy az ekkor még kutasi iskolaként hívott sóshalmi iskolát ne Vásárhelykutason keressék. - A várostól 19 km-re volt, a városból országúton és vasúton is könnyen megközelíthető volt, a vásárhelykutasi (mai Székkutas) vasútállomástól másfél kilométerre volt. - 1878-ban épült, a külterület egyetlen iskolája volt, amely folyamatosan községi kezelés alatt állt. Mivel 1900-ig ez volt a határ egyetlen téglából épült iskolaépülete, amit a vakolatlan fugázott falazata ki is hangsúlyozott, ezért a tanyasiak kőiskolának nevezték.^[80]

kistóvölgyi iskola (csomorkány, belsőcsomorkány): Bár a ref. egyház 1882-ben egyértelműen Kistóvölgynek erre a részére határozza meg a felállítandó iskola helyét, az 1890-es évek végéig általánosan csomorkányi, az 1900-as évek elejéig váltakozóan csomorkányi és belsőcsomorkányi iskolaként említik az iratok. Talán a Csomorkányi-út közelségéből adódóan. Az 1900-as évek elejétől általános elnevezése az iratokban kistóvölgyi iskola. - A várostól 11 km-re volt, Kistóvölgy és Kútvölgy dűlők közös útja mellett a Kistóvölgy-dűlőben. A Rárós vasúti megállótól közel egy km-re esett, de a városból a Csomorkányi-úton is könnyen megközelíthető volt. - 1895-ben épült, de a külterület viszonylag korai iskolája volt. Egy 1929-beli kiadvány szerint 1879-ben szervezték a későbbi iskola szomszédságában, de más forrásokból iratokból az rajzolódik ki, hogy korábbi iskola, amelybe ekkor került református tanító. - Érdekeltségi iskola volt, azaz a környékbeli gazdák tartották fenn, amely felügyelet alá csak 1886-ban került. Ettől kezdve református jellegű iskola lett.^[81]

komlósi útféli iskola: 1900-ban felállítani kért iskola a nagytatársánci iskolától alig távolabb egy km-nél. Létesítésére nem került sor. Az iskola kérelmezésében az fejeződik ki, hogy az 1897-ben létesült tatársánci iskola részére bérelt tanya szűk kis épület volt, amely nem tudta befogadni a környékbeli tanköteleseket.

kopáncsi iskolai iskola: (felsőkopáncsi iskola): Általánosan kopáncsi iskola. Az alsókopáncsi iskola létesítése, 1910 után került a nevéhez a felső jelző, bár azután is túlnyomórészt csak az alsókopáncsit írják előtaggal. - A várostól 11 km-re volt Kopáncson, a 8. dűlőben. A műúttól (a Szegedi-úttól) és vasúttól (Kopáncs vasútmegállótól) egyaránt 4 kilométernyire volt. - 1893-ban épült, de már 1882-ben is volt iskola Kopáncson. - 1886-ig az érdekelt szülők tartották fenn, református tanítóval, de rendes felügyeletet az egyház csak ettől kezdve gyakorolt erre az iskolára. 1897-ig református iskola volt, az iskolaépület is az egyház tulajdona volt.^[82]

körtvélyesi iskola: A paléi iskola tervezett felállításakor használt név. Lásd ott.

középmártélyi iskola: Lokalizálása további kutatás feladata. Egy 1877-es irat említi. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek mártélyi, alsómártélyi és felsőmártélyi iskolát.

kutasi iskola - az 1800-as években --- lásd sóshalmi iskola

kutasi iskola --- lásd sóshalmi iskola

kutasútmenti iskola --- lásd sóshalmi iskola

kútvölgyi iskola: --- lásd kútvölgyparti iskola

kútvölgyparti iskola: Az 1890-es évek végéig általánosan kútvölgyi, azután váltakozva kútvölgyparti és kútvölgyi. Ez utóbbi gyakrabban előfordul. A felhasznált iratokban egyszer szerepel "kútvölgyparti (Blaskovics-féle)" néven. - Kistóvölgy és Kútvölgy dűlők közös útján Kútvölgy dűlőben, a várostól 16 km-re volt. - 1891-től folyamatosan működő iskola volt. Létesítéséről és építéséről nincs megbízható adat (egy századelejei kimutatás 1887-re teszi építését, de ezt semmilyen irat nem támasztja alá). - A katolikus egyház felügyelete alatt állt, 1897. szeptember 1-gyel került községi kezelés alá, bár ennek az iskolának átvétele (a sóstóparti és pusztafeketehalmi iskolák mellett) 1895-ben felmerült.^[83]

külsőcsomorkányi iskola --- lásd mátyáshalmi iskola

külsőerzsébeti iskola: Általános elnevezés az Erzsébeti-út D-i oldalán Hatrongyosi-útvég-dűlőben levő épületre. Az 1800-as években külső erzsébet, külső-erzsébet alakban is írták. Egy iskolaszéki irat ezt az iskolát erzsébet útféli iskolának nevezi, feltehetőleg tévedésből. (Vö. belsőerzsébeti iskola.) - A várostól 18 km-re volt. - 1892-ben épült a később is fennálló épület, de az iskola 1882-ben létesült, az érdekkelt szülők nyitották meg egy 10 évre kibérelt épületben. - 1892-ig érdekeltségi iskola volt, ekkor vette felügyelete alá a református egyház. 1897-ig református iskola volt, az iskolaépület is az egyház tulajdona volt, Nagy András János által adományozott fél hold földön építtette a szülők hozzájárulásával. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben említett sámsonoldali iskolát. Bár ezen iskola helyének meghatározása további kutatás feladata, de mint iskolakörzetet, a későbbi külsőerzsébeti iskola körzetével azonosítjuk a rendelkezésre álló források alapján. A sámsonoldali iskola katolikus jellegű iskola volt.^[84]

külsőhatrongyosi iskola --- lásd hatrongyosi iskola az 1880-as években

külsőszőrháti iskola --- lásd szőrháti iskola

mágocsoldali iskola - az 1880-as években: Az eddigi iratok alapján nem lehet az épület pontos helyét megmondani. Jellege sem határozható meg, valószínűleg zugiskola. - Mint iskolakörzetet, azonosítjuk az 1904-től fennálló mágocsoldali iskola körzetével, bár attól nyugatabbra is lehetett, figyelembe véve Mágocsoldal határrész kiterjedését.^[85]

mágocsoldali iskola: A Szentes-Orosházi-út és a Pusztai-vöröshalom és Apróhalom-dűlők közös útjának kereszteződésénél, a várostól 31 km-re volt. A városból megközelítve műúttól (a Vásárhely-Orosházi-úttól) és vasúttól (Szőkehalom vasútmegállótól) egyaránt 7 kilométernyire volt. Orosházáról műúton meg lehetett közelíteni, mintegy 8 km-re esett. - 1905-ben épült, és egy évvel korábban kezdődött meg a tanítás bérhelyiségben. Létesítésének igényével 1900-ból lehet találkozni először, de ekkor még a közgyűlés mellőzte a kért felállítását. 1903-ban, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikeként sorolták fel Mágocsoldal néven (lásd még: alsókopáncsi, bodzásparti, Csajághy, csomorkányi és tegehalmi iskola). - Az iskola elődjének tekintjük az 1800-as években fennálló apróhalmi iskolát. Bár ezen iskola helyének meghatározása további kutatás feladata, de mint iskolakörzetet, a későbbi mágocsoldali iskola körzetével azonosítjuk a rendelkezésre álló források alapján.^[86]

makai határszéli iskola --- lásd csókási iskola

makó-ráczút közti iskola --- lásd ráczúti iskola

mártélyi iskola - református iskolaként 1898-ig --- lásd mártélyfeketehalmi iskola

mártélyi iskola: Általános elnevezés a faluban mind az 1907-ben épült, mind az előtte fennálló iskolára. Az 1897-ig az iskola megnevezése mellett az iratok legtöbbször feltüntették a fenntartó katolikus egyházat. - A városközponttól 10 km-re volt, a városból műúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető volt. - Az iskola létesítéséről nincs adat, az viszont ismert, hogy 1878/79-ben már működött. - A katolikus egyház felügyelete alatt állt, 1897. szeptember 1-ig, a tanyai iskolák községi kezelés alá vételéig katolikus iskola volt. 1905-ben született döntés az új iskolaépület építéséről, 1907-re tűzték ki a kivitelezést.^[87]

mártélyi új iskola: A faluban 1929-ben épült iskola általános elnevezése az iratokban. A városközponttól 10 km-re volt, közvetlenül a mártélyi iskola 1907-ben épült épülete mellett. - 1924-ben került napirendre építésének igénye, mert a mártélyi iskola túlzsúfolt volt. 1928-ban már bérelt épületben kívántak tantermet kialakítani, és a következő évben végre felépült a mártélyi új iskola. Az építkezés júliusban kezdődött és október 11-én fejeződött be.^[88]

mártélyfeketehalmi iskola: 1897-ig az iratokban mártély, vagy mártélyszél, 1898-tól általánosan mártélyfeketehalom. Az 1897-ig használt mártélyi iskola elnevezés mellé az iratok feltüntették a fenntartó református egyházat. - A várostól 9 km-re volt, Feketehalom és Darvasszék dűlők közös útja és a Szegvári-út kereszteződésénél. - 1888-ban épült, de lényegesen korábbi iskola. Létesítéséről nincs megbízható adat, viszont 1878-ban már egyértelműen működött. Érdekeltségi iskola volt református tanítóval, 1886-ban vette felügyelete alá a ref. egyház. 1897-ig református iskola volt, az iskolaépület is az egyház tulajdona volt, Szűcs József gazda által adományozott fél hold földön építtette. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben említett alsómártélyi iskolát. Bár az alsómártélyi iskola helyének meghatározása további kutatás feladata, de annak alapján, hogy az iskola tanítója (Hódi Márton) egy év múlva Mártélyfeketehalmon tanít, az iskolát azonosítjuk a mártélyfeketehalmi iskolával. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek mártélyi, felsőmártélyi és középmártélyi iskolát.^[89]

mártélyszéli iskola --- lásd mártélyfeketehalmi iskola

mátyáshalmi iskola (csomorkányi iskola, külsőcsomorkányi iskola): 1897-től váltakozóan csomorkányi, csomorkányi második, leggyakrabban külsőcsomorkányi, 1898-tól egyre inkább mátyáshalmi iskola. Mint katolikus iskolát, csomorkány-útféli-ként is említik. - A várostól 13 km-re volt, Csomorkányoldal-dűlőben a Csomorkányi-út mellett a Mátyáshalom-dűlő végénél. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.) Az eddig feltárt iratok alapján nem határozható meg, hogy mikor létesült. Először 1895-ből lehet találkozni vele, mint katolikus iskolával. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben csomorkányi úti Zsarkó tanyai iskolaként említett tanítói állomást, amelynek pontos elhelyezése további kutatás feladata, sőt szóba jöhet az is, hogy itt tulajdonképpen a kistóvölgyi iskola elődjével van dolgunk.^[90]

Melinda iskola --- lásd gr. Károlyi Melinda iskola

nagybogárzói iskola: 1897- és 1898-ban kérték felállítását a környékbeliek a Sámson-Orosházi-úton a Nagybogárzó-dűlőben. Létesítésére nem került sor.

nagyréti iskola: A várostól 11 km-re, a Szegedi-úttól közel egy km-nyire volt a kenderfonógyári üzem mellett. - A nagyréti volt Pollák birtok részét képező Gorzsatanya 164. sz. ingatlan kisajátításával létesítették. Az iskolában a tanítás 1949. január 17-én megkezdődött. Az iratok azt sugallják, hogy az iskola létesítése inkább politikai, mintsem oktatási ügy volt: iskolalétesítés címen a kisajátítás megfellebbezhetetlenül keresztülvihető volt.^[91]

nagyszigeti iskola: A gr. Károlyi Melinda Iskola neve 1949. szeptembertől. Lásd ott.

nagytatársánci iskola --- lásd tatársánci iskola

nyékiteleki iskola: Helyének pontos megmondása további kutatás feladata. Az eddigi feltárás alapján 1885-től 1891-ig fennálló iskola volt. Mint iskolakörzetet azonosítjuk a későbbi (1901-től fennálló) hatrongyosi iskola körzetével. - Református jellegű iskola volt.^[92]

ószikáncsi iskola --- lásd szikáncsi iskola

öthalmi iskola: A várostól 18 km-re volt az Öthalom és Rárós dűlők közös útja mentén a Rárós dűlőben. (Vö.: cinkusi iskola.) - 1895-ben épült, 1887-ben létesítették református jellegű iskolaként, azaz a környékbeli szülők tartották fenn, és a ref. egyház felügyelte. 1895-ben református iskola, majd 1897-től községi iskola lett. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ben említett öthalmi dűlőbeli iskolát. Tulajdonképpen nem határozható meg az iskola pontos helye egyelőre, de a vele egy időben fennálló iskolák elhelyezkedése alapján, és az iskola helyének megnevezése alapján az öthalmi iskola elődjének vehető, és iskolakörzete azonosítható az öthalmi iskola körzetével. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek egy rárós dűlőbeli iskolát is (amelynek pontos helye szintén nem mondható meg), így lehetséges, hogy az öthalom dűlőbeli iskola tulajdonképpen a pusztafeketehalmi iskola elődje, és az öthalmi iskola elődje pedig a rárós dűlőbeli iskola.^[93]

paléi iskola: Általános elnevezés az iratokban. Tervezett létesítésekor körtvélyesi iskola néven említik. Ennek az elnevezésnek pontos magyarázata nem ismert. - A városközponttól 5,5 km-re volt a Tiszai-út mentén a Palé dűlőben a szentesi vasútvonalhoz közel. - 1938/39. januártól kezdődött meg a tanítás az ekkor létesült és épült iskolában. Az iskola létesítésének kérdése 1926-ban merült fel, szervezése 1936-ban kezdődött. Az iskola részére Domján János és Gulyás Kis Sámuel ajándékozott földet, nevüket egy márványtáblán tüntették fel az iskola falán. - A belsőkutasi iskolával egyszerre, azonos tervrajz alapján és kivitelezésben készült.^[94]

pecércési iskola, peczércésháti iskola --- lásd hatablaki iskola

pósahalmi iskola - az 1800-as években: Az eddigi iratok alapján nem rajzolható fel térképre pontosan. Jellege sem határozható meg, valószínűleg zugiskola. Az eddigi iratok alapján 1878-80-ig fennálló iskola volt. - Pósahalom dűlőben, a Nagykeresztút nyugati oldalán tüntetjük fel. Ugyanide helyezzük az 1870-es évekbeni kakasszékparti iskolát.^[95]

pósahalmi iskola: 1898-ban kérték Pósahalomra (a Gregus-földre) a szőkehalmi iskolát áthelyezni. 1900-ban a városi hatóság is tervezett ide iskolát állítani. Greguss Máté ajánlott fel a Pósahalom-dűlőben 800 négyszögöl földet annak érdekében, hogy az újjáépítésre váró szőkehalmi iskola helyett Pósahalmon építsenek iskolaépületet. Létesítésére nem került sor. - Iskolaépítési szempontból az eset azért érdekes és említésre méltó, mert kifejezi, hogy egy-egy iskola számára megfelelő földterület megszerzése nem mindig volt könnyen keresztülvihető (ha Szőkehalmon alkalmas telek lett volna, nem húzódott volna évekig az iskola elhelyezésének ügye). Másrészt Gregus Máté közismert fejlesztő szándékú adakozásának jó példája. - Lásd még: szőkehalmi iskola.^[96]

pusztafeketehalmi iskola (Tápai-féle pusztafeketehalmi iskola, feketehalmi iskola): Az 1890-es évek végéig elsősorban feketehalom, azután általánosan pusztafeketehalom (eleinte puszta feketehalom). Az államosítással kapcsolatos iratokban Tápai és társaitól megvett pusztafeketehalmi iskola megnevezéssel sorolták fel. - A várostól 29 km-re volt. Pusztafeketehalom és Hármashatár dűlők közös útja mellett a Pusztafeketehalom-dűlőben a Pósai-keresztúttól keletre. - Az iskola építését az eddig feltárt iratok alapján nem lehet megmondani, csak annyi biztos, hogy 1885/86. tanévben januártól már működött. Református felügyelet alá került ekkor, és folyamatosan működött református iskolaként a községi átvételéig. 1897. szeptember 1-gyel került községi kezelés alá, bár ennek az iskolának átvétele (a kútvölgyparti és sóstóparti iskolák mellett) 1895-ben felmerült. - Az iskola elődjének tekintjük az 1877-ből ismert rárós dűlői iskolát. Tulajdonképpen nem határozható meg ezen iskola pontos helye, de a vele egy időben fennálló iskolák elhelyezkedése alapján, és annak alapján, hogy a ref. egyház 1882-ben szintén a Pusztaszéli-út mentén kívánt iskolát állítani, a rárós dűlői iskola a pusztafeketehalmi iskola elődjének vehető, és Rárós-dűlőben a Pusztaszéli-út mellé lokalizálható. Megjegyzendő, hogy ugyanekkor említenek egy öthalom dűlőbeli iskolát is - amelynek pontos helye szintén nem mondható meg -, így lehetséges, hogy a rárós dűlőbeli iskola tulajdonképpen az öthalmi iskola elődje, és az öthalom dűlőbeli iskola az elődje a pusztafeketehalmi iskolának.^[97]

pusztaközponti iskola: A volt közigazgatási kirendeltség mellett épült iskola. A várostól 28 km-re, a Ficséri-út és a Sámson-Orosházi-út kereszteződésénél volt. - Időbeni fennállásának meghatározása további kutatás feladata, a külterület 1935-ben kiadott térképén már feltüntették. A közigazgatási határok 1950-es rendezése után külterületi iskolák iratai átadásra kerültek, így nem a hódmezővásárhelyi levéltárban találhatók.^[98]

pusztaszéli úti iskola: 1904-ben az érdekelt szülők felállítási kérelmét a th. közgyűlés mellőzte. További kutatás feladata, hogy ezen a Cinkus-dűlői szakaszon lett-e tervbe véve 1914-ben egy új iskola. - Az iskolaállítási kérelemből tükröződik, hogy a csomorkányi iskola létesítésére valóban szükség lett volna már 1900 körül, ugyanis a csomorkányi iskola ennek az iskolának a tanulói egyharmadát biztosan elvonta volna.^[99]

ráczúti iskola: Az 1890-es évek végétől általánosan rácuti, korábban váltakozóan makó-rácuti, makó-rácutféli, makó-rácut közti, makói út menti, rác út menti, rácútféli. - A Rácz-út mellett Földeákszélen volt, a várostól 14 km-re, de a Makói-úton könnyen meg lehetett közelíteni, mert attól mindössze másfél kilométernyire esett. - 1894-ben épült, de már korában is volt iskola ebben a körzetben. Az elődjének létesítéséről nincs pontos adat. Egy 1928-as kimutatásban 1886. szerepel, ugyanakkor egy szintén 1928-ban megjelent kiadványban 1880. szerepel, de mindkettőben több egyértelműen téves állítás szerepel, így ez sem megbízható. Egy korabeli református kiadvány adatai alapján már 1885-től fennállhatott. - Református jellegű iskola volt, de rendes felügyelet alá csak 1894-től került. Bár a környékbeliek községi iskola létesítését kérték, az egyház nyomására az iskolaállítást átengedte a város, így 1897-ig református iskola lett. - Egy makai út és Rácz-út közti iskoláról írnak 1877-ből. Ennek helyét nem ismerjük, de mint iskolakörzetet egyértelműen azonosítjuk a későbbi ráczúti iskola körzetével.^[100]

ráczútféli iskola: Az iskolaszék által 1895-ben megállapított iskolakörzet. Megközelítőleg a későbbi hatrongyosi iskola körzetét jelenti. Itt iskola létesítésére nem került sor. - Abból, hogy ide iskolakörzetet jelöltek ki, látható, hogy a város határának ezen a részén nem volt iskola. Azért nem építették fel ezt az iskolát, mert ezek az évek a külterületi iskolák radikális átszervezésének időszaka volt. Anyagi, de leginkább iskolapolitikai szempontból keresztülvihetetlen volt itt egy iskola létesítése, miközben szükség lett volna rá, hiszen két év múlva már kérték a hatrongyosi iskola felállítását.^[101]

rárós dűlői iskola --- lásd pusztafeketehalmi iskola, öthalmi iskola

rárósi iskola: A Rárósi-út mellett a város tanyájában, Vásárhelytől 15 km-re volt. - 1948/49-ben létesítették.^[102]

répásháti iskola: A volt répásháti uradalom területén. A várostól 15 km-re volt. - Az iskola 1930-ban épült fel hosszas huzavona után. Létesítésének igénye 1924-ben merült fel először, a répásháti nagybirtok 1922-es felparcellázását követő betanyásodás következtében. Az iskola létesítésére a parcellázáskor megfelelő nagyságú földterületet (2400 négyszögöl) biztosítottak. Két év múlva már égetően szükséges lett volna rá, de 1929-ben még mindig nem látták megvalósíthatónak.^[103]

sámsoni úti iskola: Kért felállítását a közgyűlés mellőzte. A Fecskésparti iskolától csak 1 km-re esett volna. - Az iskolaállítási igény azt tükrözi, hogy a vásárhelyi puszta iskolaellátottsága nagyon rossz volt 1900 előtt. (1900-ban végre 4 korszerű iskolaépületet adtak át a pusztai határrészen.)^[104]

sámsonoldali iskola --- lásd külsőerzsébeti iskola

sásosbogárzói iskola --- lásd kispusztai iskola 1878-ig

siromi iskola (Síró falu melletti iskola) - az 1880-as években: Az eddigi iratok alapján nem mondható meg pontos helye, az sem biztos, hogy a vásárhelyi határba esett. (Sirom közvetlenül a városhatár mellett volt mágocsoldalon.) Jellege nem határozható meg, valószínűleg zugiskola. - Az eddigi feltárás alapján 1880-82 között fennálló iskola volt. Mint iskolakörzetet, azonosítjuk az 1904-től fennálló mágocsoldali iskola körzetével.^[105]

sóshalmi iskola - az 1800-as években: Az eddigi iratok alapján csak az biztos, hogy a Sóshalom dűlőben volt. Jellege sem határozható meg, valószínűleg zugiskola. - Az eddigi feltárás alapján csak annyit tudunk, hogy 1875/76-ban működött biztosan. Körzete egybeeshet 1. a vereskutasi, 2. a sóshalmi iskola körzetével.^[106]

sóshalmi iskola (kutasi, kutasútmenti iskola): Az 1920-as évek elejéig az iratokban általánosan kutasi iskola, és csak ezután kapja a az általánossá váló sóshalmi elnevezést. A Vásárhely-Orosházi-út mellett Kutas-dűlőben, a várostól 15 km-re volt. (Vö.: cinkusi iskola.) A városból vasúton is könnyen megközelíthető volt, mert 200 méterre vasúti megálló volt. - 1925. januárban kérvényezte a külterületi iskolák igazgatósága, hogy az iskola nevét változtassák sóshalmi iskolára, mert Sós-halom mellett van, és az iskola közelében levő vasúti megállót is Sóshalomnak nevezik. Mindez megoldotta volna azt a problémát is, hogy iskolát ne Vásárhelykutason keressék. - 1909-ben épült, létesítéséről 1905-ből található először adat. Ekkor 1908-ra mondták ki építését. - A külterület egyik legszebb iskolaépülete. Előképe az 1910-ben épült öt iskolának, de azoknál sokkal igényesebb, ornamentikája precízebben van megfogalmazva. Az épületet megjelenésében teljessé teszi az 1950-ben hozzáépített második tanterem. - Az 1909-ben épült iskola szomszédságában, attól száz méternyire keletre volt a ref. jellegű kutasi vagy szintén használt elnevezéssel kutasútmenti iskola. - A sóshalmi iskola Hódmezővásárhely egyik legnevezetesebb iskolája volt, országosan kiemelkedő népművelési tevékenység folyt benne és élénk közösségi élet zajlott az iskolához kapcsolódóan még akkor is, amikor ezt a szocialista korszak igyekezett teljesen elnyomni. E nagyszerű teljesítmény az iskola a legendás tanítóházaspárjának munkája volt; Kenés Sándor 1946-tól 1983-ig, és Kenéz Sándorné Kajtár Julianna 1951-től 1981-ig tanított a sóshalmi iskolában.^[107]

sóstóparti iskola (Rostás-féle iskola): Az iratokban általánosan sóstóparti iskola, elvétve sóstói. Rostás István Balázs és érdektársai építették, ezért fordul elő többször az iratokban a Rostás Balázs-féle sóstóparti iskola névalak. - A várostól 25 km-re volt, Sóstó és Fecskés dűlők közös útján Fecskés-dűlőben a Sós-tó (Sóstóparti-csatorna) mellett. - Az iskola létesítéséről és építéséről nincs adat, csak annyi ismert, hogy 1894/95-ben már működött. - Katolikus felügyeletű iskola volt, 1897. szeptember 1-gyel került községi kezelés alá, bár ennek az iskolának átvétele (a kútvölgyparti és pusztafeketehalmi iskolák mellett) 1895-ben felmerült. - 1899/900. tanévvel megszűnt. Szőkehalom-dűlőben béreltek ki egy tanyát, ahová áthelyezték az oktatást, végül 1903-ban megépült helyette a szőkehalmi iskola. - 1919-ben a körzet lakossága kérte ismételt megnyitását, de az ügy elodázódott és végleg elmaradt.^[108]

szentkirályi iskola: A várostól 7 km-re volt, a Lelei-út és Tízöles-út elágazásánál. Tervezett létesítésekor katraszéli iskola néven nevezték, még akkor is, amikor az iskola helye már egyértelmű volt. Katraszél-dűlő nem esik közelebb az iskolához, mint Szentkirály-dűlő, viszont Katraszél névvel nagyobb területet jelöltek. - 1931/32. tanévvel kezdődött meg a tanítás ebben az iskolában. Azt iskola létesítésének gondolta 1925-ben merült fel. Az iskola részére Lukács László földbirtokos adományozta a telket, adományát a város egy márványtáblán örökítette meg az épület falán. Az iskola oltárfülkével épült, melynek Lukács László testvérei jelenetős összeggel támogatták építését és berendezését teljes egészében ők csináltatták.^[109]

szikáncsi iskola: Általános elnevezése a Tízöles-út mellett Szikáncson levő épületnek. Egy későbbi forrásban, amikor már volt Szikáncs Tanyaközpont, ószikáncsi néven szerepel. A várostól 11 km-re volt. - 1903-ban létesült és épült. Létesítésének igénye 1897-ben merült fel először, ekkor azonban a környékbeliek kéréséhez nem járult hozzá a községi iskolaszék. Az iskolaépület (a szőkehalmi iskolával egyidőben) az 1900-ban épült 9 iskola tervrajza alapján épült, így a külterület 11 egyforma iskolájának egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szőkehalmi iskola.)^[110]

szikáncs tanyaközponti iskola: A későbbi tanyaközpontnál, tanya 360 sz. alatt, a valamikori Dobossy-tanyában létesítették 1949-ben. A várostól 13 km-re volt.^[111]

szőkehalmi iskola (pósahalmi iskola): Általánosan szőkehalmi iskola, csupán az 1900-as évek elején írták pósahalmi iskolának. Ez utóbbi elnevezés okának korrekt kimutatása további kutatás feladata. A környékbeliek is élnek evvel az elnevezéssel. Eddigi adatok alapján Pósahalomra tervezték végleges elhelyezését. Lásd még pósahalmi iskola. - Szőkehalom és Sóstófark dűlők közös útján Szőkehalom-dűlőben, a várostól 23 km-re volt. A városból könnyű volt megközelíteni, mert az iskola mellett halad el a Vásárhely-Orosháza műút, és az iskolától 200 méternyire volt vasúti megálló is. - 1899-ben létesült a sóstóparti iskola idehelyezésével, és 1903-ban épült fel a bérelt épület helyett a megfelelő téglaépület, bár már 1900-ban határozott a városi hatáság az építéséről (érdekessége a városi hatóság döntésének, hogy 1898-ban még elutasították a környékbeli lakosok iskolaállítási kérelmét). Az iskolaépület (a szikáncsi iskolával együtt) az 1900-ban épült 9 iskola tervrajza alapján épült, így a külterület 11 egyforma iskolájának egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi iskola.)^[112]

szőrháti iskola (külsőszőrháti iskola): A korai időszakban szőrháti, az 1890-es évek elejétől az 1910-es évek végéig általánosan külsőszőrháti (eleinte külső szőrháti, külső-szőrháti), azután szőrháti iskola néven szerepel az iratokban. - A várostól 16 km-re volt Vereshalom és Szőrhát dűlők közös útján középtájon a Szőrhát dűlőben. Az 1900-ban épült iskolától 200 méternyire Ny-ra volt az régi szőrháti iskola. Amikor az 1890-es évek végén az iskolaépület állaga a használhatatlanságig leromlott, a dűlőút túlsó oldalán helyezték el ideiglenesen egy tanyában. Ezt a Vereshalom-dűlőben levő tanyát, öreg szőrháti iskolának nevezték a környékbeliek még 1970-ben is. - A város egyik legrégebb óta fennálló tanyasi iskolája volt. Boldizsár István magántanító építette a saját földjén, ezért több 1870 körüli iratban Boldizsár-féle szőrháti iskola néven találkozunk vele. - Az iskola 1855-ben létesült, és 1860-ban épült a régi szőrháti iskola épülete. Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, tatársánci, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.) - Az iskola egyúttal a város egyik nagy múltú iskolája, ebben tanított Barsy Kálmán 1872-től 1901-ig, aki korának legendás tanyai tanítója volt.^[113]

tatársánci iskola (nagytatársánci iskola): Az 1920-as évekig váltakozva tatársánc vagy nagytatársánci (1899- és 1900-ban esetleg nagy tatársánci, nagy-tatársánci), azután általánosan tatársánci. - Aranyadhalom és Nagytatársánc dűlők közös útja és az Aradi-út kereszteződésénél Aranyadhalom-dűlőben. (Vö.: cinkusi iskola.) A várostól 37,5 km-re volt, ez volt várostól legtávolabb levő külterületi iskola. Megközelíteni csak Orosházán keresztül volt érdemes, mert közvetlenül vásárhelyről, még a Ficséri-út kikövezése után is 9,5 km-t kellett földúton megtenni. - 1898-ban létesült érdekeltségi iskolaként, ezzel a külterület azon egyik különleges iskolája volt, amely nem községi iskolaként működött a tanyai iskolák községi kezelés alá vétele után. (Lásd még: barackos-dűlői iskola, csárpateleki iskola.) 1899-ben újjáalakították községi iskolaként. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, téglásszéli és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.)^[114]

tegehalmi iskola: Tegehalom és a Szentesi-útfél dűlők közös útja mentén, a Tegehalom-dűlőben, a várostól 8 km-re volt. - 1910-ben épült, és nyílt meg. Létesítésének kérdése 1901-ben merült fel először, de kért felállítását ekkor még a közgyűlés mellőzte. 1903-ban, amikor az iskolakörzetek újbóli megállapítására került sor, a hat új iskolakörzet egyikét ezen a határrészen jelölték ki "barattyos dűlőben" megnevezéssel (lásd még: alsókopáncsi, bodzásparti, Csajághy, csomorkányi és mágocsoldali iskola). 1909-ben a városi hatóság kimondta felépítését, a következő év decemberében megkezdődött benne a tanítás. - Az 1910-ben épült öt iskola egyike volt, téglaépület jellegzetes kontyolt tetővel. (Lásd még: alsókopáncsi, csókási, csomorkányi és gr. Károlyi Melinda iskola.)^[115]

téglásszéli iskola: Általános elnevezés a Derekegyházi-út mellett levő iskolára ugyanúgy, mint az előtte e körzetben fennálló iskolára. Néhányszor röviden téglási iskolának írták. A várostól 11 km-re volt. - 1888-ban létesült és épült a kenyereparti iskola helyett. 1896-ban megszűnt, mert mint elhanyagolt iskoláját, a református egyház beszüntette. 1897-ben újjáalakították, de tanítóhiány miatt a tanítás csak 1898-ban kezdődött meg benne. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci és vereskutasi, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.)^[116]

vajháti iskola: A várostól 8 km-re volt, a Szegedi-út mentén a Kopáncs vasúti megállóhoz közel egy km-re. - 1931-ben épült, bár az iskola létesítésének igénye 1924-ben merült fel először, mert a földreform végrehajtása után itt egyre több tanya épült. A földreform során az iskola részére telket is biztosítottak, ám az iskola felépítésére csak 1930. januárban lett esély.^[117]

vásárhelykutasi iskola - 1925-ig --- lásd kispusztai iskola

vásárhelykutasi iskola: 1931-ben Vásárhelykutason (mai Székkutas) épült iskola általános elnevezése. Az 1920-as évek közepétől a kispusztai iskolát is így nevezték, de a Vásárhelykutason épült iskola felépülése után a kispusztai iskolában nem volt tanítás, azt az épületet a külterületi iskolák III. körzete igazgatósági épületének használták. A várostól 20 km-re volt. - Az iskola létesítésére nagy szükség volt már a húszas években is a tanulók nagy száma miatt. 1928-ban két-tantermes két tanítói lakásos, majd 1930-ban már három-tantermes iskola építését kérték ide. Az építkezés a telek kisajátítása miatt nem haladhatott egy ideig, végül 1930. szeptember 13-án megtarthatták az iskolaavatási ünnepséget.^[118]

vereskutasi iskola (belsőszőrháti iskola): Az 1910-es évek végéig belsőszőrháti (eleinte belső szőrháti, belső-szőrháti), a 90-es évek közepétől váltakozóan, később általánosan vereskutasi (1900 körül olykor vöröskutasi) elnevezéssel élnek az iratokban. A Szőrhát és Vereskutas dűlők közös útján Vereskutas dűlőben, a várostól 11,5 km-re volt. (Vö.: cinkusi iskola.) - Építéséről nincs adat, azt viszont levéltári iratok tanúsítják, hogy 1883/84-ben már működött, mint érdekeltségi iskola. Református jellegű iskola lett 1885-től, és folyamatosan működött 1896-ig, amikor az egyház (további iskolákkal együtt) beszüntette. 1896-ban községi iskolaként újjáalakult. - Az 1900-ban épült kilenc iskolaépület egyike volt. (Lásd még: cinkusi, csicsatéri, fecskésparti, gorzsai, mátyáshalmi, szőrháti, tatársánci és téglásszéli, valamint szikáncsi és szőkehalmi iskola.)^[119]

zsarkótanyai iskola --- lásd mátyáshalmi iskola

^[i] Nyomatásban megjelent: A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2005., Helytörténeti tanulmányok. (Szerk.: Vasányi Attila) Mayer Nyomda és Könyvkiadó, Hódmezővásárhely-Budapest, 2006. ISSN 1219-7084.

^[1] Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története... Hódmezővásárhely, 1927. (a továbbiakban: Szeremlei 1927.) 342-355.

^[2] Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története II. Hódmezővásárhely, 1938. (a továbbiakban: Szeremlei 1938.) 161-162., CSML HL IV. B. 1106. a. Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai - Tanácsülési jegyzőkönyvek. (a továbbiakban: Tü. jkv.) 105/1853., 938/1853., 970/1853., Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története I-III. Bp., 1897-1900. (a továbbiakban: Zsilinszky 1900. III.) 372. 

^[3] Szeremlei 1927. 352., Tü. jkv. 226/1861. (VI. 26.), 256/1862., 450/1879.

^[4] Zsilinszky 1900. III. 368-372.

^[5] CSML HL IV. B. 1102. Hódmezővásárhely város Községi Választmányának iratai. Jegyzőkönyvek. (a továbbiakban: Közs. vál. jkv.) 120/1858. (XII. 15.), 10/1859. (I. 31.), Soós János: Hód-mező-vásárhely (1864) - A forrást közli és jegyzetekkel ellátta: Herczeg Mihály. In.: Vásárhelyi tanulmányok IX. (Szerk.: Herczeg Mihály, Szemenyei Sarolta, Szigeti János), Hódmezővásárhely, 1979. (a továbbiakban: Soós-Herczeg 1979.) 55-61. 

^[6] Magyarország elemei tanodáinak szabályai - 1845. (VI. 16.), 1885-ös közoktatásügyi miniszteri rendelkezés - 1855. (III. 23.), 1868. évi XXXXVIII. törvény a népoktatásról, 1878. évi XXVIII. törvény a népiskolai hatóságokról, 20.311/1876. (IX. 2.) sz. VKM rendelet az 1868. évi XXXXVIII. törvény végrehajtására tárgyában - Pedagógiai Lexikon I-IV. (Szerk.: Nagy Sándor) 2. kiad. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980. (a továbbiakban: Ped. lex), Magyar törvénytár

^[7] Érdekeltségi iskolát egy közösség tart fenn: a tanító jövedelmét a közösség adja, az épület közösségi tulajdon, vagy az épületet a közösség bérli. Eközben a fenntartók személye folyamatosan változik, mert az iskolafenntartásban mindig az érdekeltek (vagyis azok, akiknek a gyermeke tanköteles) vesznek részt.

^[8] Rácúti, fecskésparti és kenyereparti iskola

^[9] Saját gyűjtés 1988-ból - Kenéz Sándor, volt sóshalmi tanító szíves közlése

^[10] Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1978. (a továbbiakban: Garzó 1978.) 165.

^[11] CSML HL IV. B. 1402. a. Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottságának iratai - Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Kgy. jkv.) 192/1886. 

^[12] Vidonyi Jenő - Varga János - Biczó Árpád: A hódmezővásárhelyi ev. ref. Tanítótestület 50 éves fennállásának története. Bp., 1907. (a továbbiakban: Vidonyi-Varga-Biczó 1907.) 10., 26., A hód-mező-vásárhelyi reformált népiskolák értesítője az 1881-82-dik tanévről. Hódmezővásárhely, 1882. (a továbbiakban: Ref. értesítő 1882.) 10., Értesítő a hódmezővásárhelyi ev. reform. egyház népiskoláiról. Hódmezővásárhely, 1893. (a továbbiakban: Ref. értesítő 1893.) 8-9.

^[13] Vásárhelyi közlöny, I. évf. 43. sz. (1869. okt. 24.), 1.

^[14] Kgy. jkv. 480/1872. (X. 31.), 1/1875.

^[15] Kgy. jkv. 500/1875. (XI. 18.), 528/1875. (XII. 11.)

^[16] Kgy. jkv. 432/1874. 

^[17] Kgy. jkv. 1/1876. 

^[18] Kgy. jkv. 161/1877., 20.311/1876. (IX. 2.) sz. VKM rendelet az 1868. évi XXXXVIII. tc. végrehajtására tárgyában

^[19] Kgy. jkv. 456/1877. 

^[20] CSML HL IV. B. 1444. Hódmezővásárhely Város Községi Iskolaszékének iratai (1879-1909) - Jegyzőkönyvek. (a továbbiakban: Isk. szék ir.) 36/1877. 

^[21] Kgy. jkv. 396. h. 306/1878. 

^[22] Isk. szék ir. 17/1880., 46/1880., Kgy. jkv. 306/1878., 328/1880., Tü. jkv. 168/1878., 450/1879.

^[23] Isk. szék ir. 72/1879., 141/1881., Kgy. jkv. 370/1881., 400/1881.

^[24] Isk. szék ir. 39/1882., 158/1882., Kgy. jkv.107/1882., 415/1882., 

^[25] Kgy. jkv. 509/1882., 107/1882. 

^[26] Kgy. jkv. 94/1893., Ref értesítő 1893. 10., 26., 

^[27] Kgy. jkv. 65/1870., 175/1875., 389. -, 580/1880., 192/1886., Közs. vál. jkv. 10/1859., Tü. jkv. 354/1867., 605/1869., 621/1870., Dr. Varsányi Péter: Az iskolák államosításáért folyó küzdelem Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1973. (a továbbiakban: Varsányi 1973.) 41.

^[28] Kgy. jkv. 59/1891., 403/1895.

^[29] Isk. szék ir. 123/1892, Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének évi jelentése (a továbbiakban Pmj.) 1889. 79.

^[30] Isk. szék ir. 268/1894., 44/1895., 243/1898., Kgy. jkv. 377/1894., Pmj. 1893. 88., 1895. 80.p

^[31] Kgy. jkv. 173/1895., 273/1895., 401. h. 403/1895.

^[32] Kgy. jkv. 401. h. 403/1895. 

^[33] Kgy. jkv. 500/1896., Pmj. 1896. 34.

^[34] Isk. szék ir. 210/1896., Kgy. jkv. 637/1896. 

^[35] Isk. szék ir. 44/1897., 129/1897., Kgy. jkv. 500/1896., 147/1897., a VKM 71.571/1897. (I. 6.) sz. leirata - Pmj. 1896. 28., 

^[36] Isk. szék ir. 129/1897., Kgy. jkv. 403/1895., 345/1902., 147/1897.

^[37] CSML HL VIII. 119. A Hódmezővásárhelyi Külterületi Állami Elemi Népiskolák iratai - Iratok (a továbbiakban: Külter. isk. ir.) 32/1924. II. 

^[38] Isk. szék ir. 44/1895., Kgy. jkv. 161/1932., 9/1899., 500/1896., Pmj. 1906. 14., 

^[39] Isk. szék ir. 148/1897. (IX. 10.) 

^[40] Kgy. jkv. 147/1897., Pmj. 1897. 70., 76., 

^[41] Isk. szék ir. 277/1901., Kgy. jkv. 554/1900. 

^[42] Isk. szék ir. 37/1903., 52/1903.

^[43] Isk. szék ir. 298/1900., 310/1902., 384/1902., Kgy. jkv. 408/1900., 279/1900., 484/1900., 554/1900., 406/1902.

^[44] Isk. szék ir. 335/1898., 340/1899., 226/1903., Kgy. jkv. 537. h. 542/1898., 9/1899., 485/1899., 22. -, 684/1900., 345/1902. (V. 17.), Pmj. 1898. 29., 1899. 4.

^[45] Külter. isk. ir. 

^[46] Isk. szék ir. 384/1902., 205/1903., 103/1907., Kgy. jkv. 730/1904. Külter. isk. ir. 9/1942. I. (I. 7.), Pmj. 1906. 15., 1909. 14., 1910. 10., Hódmező-Vásárhely thj. város külterületének térképe - 1:75.000. Szabó István kiadása. Hódmezővásárhely, 1935. (a továbbiakban: Szabó 1935.), Hódmezővásárhely és környékének topográfiai térképszelvényei 1:25.000. M. N. Térk. Int. - Kartográfiai Vállalat, 1970. (a továbbiakban: Topogr. 25-1970.)

^[47] Kgy. jkv. 191/877., Kib. ir. 334/1877.

^[48] Koncz Sándor: Jelentősebb határnevek Hódmezővásárhely külterületén - kézirat. 1998 (a továbbiakban: Koncz 1998.), Ref. értesítő 1893. 18.

^[49] CSML HL IV. B. 1423. b. Hódmezővásárhely Város Közigazgatási Bizottságának iratai - Iratok (a továbbiakban: Kib. ir.) 334/1877.

^[50] Kgy. jkv. 401. h. 403/895., Isk. szék ir. 44/895.

^[51] A hódmezővásárhelyi külterületi (tanyai) állami elemi népiskolák értesítője az 1927-28. tanévről. Hódmezővásárhely, 1928. (a továbbiakban: Értesítő 1928.) 4., Külter. isk. ir. 42/1925. II. (X. 31.), 74/925. II., 184/1926. II. (X. 21.). Pmj. 1926. 12., Szabó 1935., 83.428/1925. (X. 27.) VKM rendelet

^[52] Külter. isk. ir. 17/1924. I., 146/1929. I. (IX. 18.), 149/1929. I., 121/1935. I., 164/930. I., 67/1931. I., 147/1939. I. (X. 1.), 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935.

^[53] Isk. szék ir. 360/900.

^[54] Külter. isk. ir. 133/1926. I., 99/1928. I., 104. -, 232/1929. I., 53/1930. I., 143/1931. I. (IX. 4.), 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935.

^[55] Értesítő 1929. 11., Ref. értesítő 1893. 10., 18., Szabó 1935.

^[56] Külter. isk. ir. 53/1930. I., 141/1937. I., 199. -, 204/1938. II., 149/1939. II., Szabó 1935., Topogr. 25-1970.,

^[57] Isk. szék ir. 99. -, 205/1903., Kgy.jkv. 730/1904., Külter. isk. ir. 147/1939. I. (X. 1.), Szabó 1935.

^[58] Isk. szék is. 195/1897., Kgy. jkv. 246/1900., Szabó 1935.

^[59] Koncz 1998., Hódmezővásárhely és körkényének topográfiai térképszelvényei 1:25.000. KuK. Militari-Kartens-inst., Wien, 1913. (a továbbiakban: Topogr. 25-1913.), Hódmezővásárhely és környéke. M. 1198/932. B., M. Kir. Állami Térképészet. 1:75.000. Részbeni helyesbítés éve: 1928, 1926. Helyszíni helyesbítés éve: 1924, 1927. (a továbbiakban: Topogr. 75-1928)., Ref. értesítő 1893. 18., Kgy. jkv. 416/877., Pmj. 1887. 41., Kib.ir. 334/1877. 

^[60] Bernátsky Ferenc: A hódmező-vásárhelyi római katolikus népiskolák rövid története. Hódmezővásárhely, 1896. (a továbbiakban: Bernátsky 1896.) 8., Kgy. jkv. 401. h. 403/895., 579/902., 732/904., Pmj. 1902. 76., Szabó 1935.

^[61] Isk. szék ir. 243. -, 293/898., Kgy. jkv. 231/899., 293/899., 265. -, 279/900., 408/900.

^[62] Bernátsky 1896. 8., Isk. szék ir. 210. -, 293/1896., 48/1897. (III. 27.), Kgy. jkv. 403/1895., 246/1900., Pmj. 1900. 66., Szabó 1935.

^[63] Kib. ir. 319/1877. (X. 15.), 334/1877. (XI. 3.), Külter. isk. ir. 103/1907., Pmj. 1909. 14., 1910. 10., Szabó 1935.,

^[64] Isk. szék ir. 181. -, 310/1902., 205/1903., Kgy. jkv. 107/1882., 475/1898. 489/1900., 406/1902., Külter. isk. ir. 47/1907., 103/1907., Pmj. 1897. 35., 1905. 10., 1909. 14., 1910. 10., Szabó 1935.

^[65] Isk. szék ir. 278/1894., 157/1895., 293/1896., 22/1897., Kgy. jkv. 416/1887., 377/894., 403/1895., 637/1896., 246/1900., Pmj. 1887. 41., 1900. 66., Ref. értesítő 1893. 18., Szabó 1935.

^[66] Kib. ir. 334/1877., Tü. jkv. 1681/1878., Ref. értesítő 1893. 18., Szabó 1935.

^[67] Kgy. jkv. 191/877.

^[68] Isk. szék ir. 210/1896., 293/1896., 225/1897., Kgy. jkv. 403/1895., 637/1896., 246/1900., Külter. isk. ir. 9/1942. I. (I. 7.), Pmj. 1900. 66., Ref. értesítő 1893. 17., Szabó 1935.

^[69] Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, 1975. (a továbbiakban: Nagy 1975.) 97., Kib. ir. 334/1877., Ref. értesítő 1893. 28., Szabó 1935.

^[70] Isk. szék ir. 59/882., Kgy. jkv. 58/1878., 221/1884., Koncz 1998., Ref. értesítő 1893. 18., Pmj. 1883. 4., 1884. 29. 

^[71] Isk. szék ir. 166/1901., 260/1901., Kgy. jkv. 475/1898., Kib.ir. 334/1877., Pmj. 1897. 35., 1901. 78., 1905. 10., Szabó 1935.

^[72] Kgy. jkv. 59/884., Koncz 1998.

^[73] Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. (a továbbiakban: Fejérvári 1929.) 48., Isk. szék ir. 44/1895., Kgy. jkv. 59/1891., Külter. isk. ir. 74/1925. II., Szabó 1935.

^[74] Értesítő 1928. 3., Külter. isk. ir. 142/1924., 42//1925., 184/1926., Nagy 1975. 94., Pmj. 1926. 12., Szabó 1935., Az iskola első tanítója nevét leggyakrabban Veres B. Mihály alakban írta.

^[75] Dr. Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Sajtó alá rendezte: Szabó József. In.: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VII. (Szerk.: Blazovich László), Szeged, 1983 (a továbbiakban: Bodnár 1983.) 128., Fejérváry 1929. 199., Külter. isk. ir. 103/1907., 52/1931. I. (II. 20.), 9/1942. I. (I. 7.), CSML HL XXVI. 125. A Hódmezővásárhelyi Külterületi Általános Iskolák Igazgatóságának iratai (a továbbiakban: Külter. ált. isk. ir.) 37-4/1950., Pmj. 1908. 8., 1909. 14., 1910. 10., Szabó 1935.

^[76] Értesítő 1928. 29., Kgy. jkv. 220/1884., 367/1884., Ref. értesítő 1893. 18. 

^[77] Isk. szék ir. 246/1899., 379/1899., Kgy. jkv. 403/1895., Pmj. 1897. 70., 1899. 72-73., Szabó 1935. 

^[78] Külter. isk. ir. 18/1936., 175/1939. I., 74/1940., 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935., 

^[79] Kgy. jkv. 182/877. 396. h. 306/878., 410. h. 320/878., 59/884., Kib.ir. 344/1877.

^[80] Kgy. jkv. 395/1878., Külter. isk, ir. 1/1925. II. (I. 4.), Szabó 1935., Topogr 25-1970., Saját gyűjtés 1988-ból - Kenéz Sándor, volt sóshalmi tanító szíves közlése korabeli feljegyzések alapján

^[81] Értesítő 1928. 22., Kgy. jkv. 107/1882., Pmj. 1886. 33., Ref. értesítő 1893. 28., Szabó 1935.

^[82] Értesítő 1928. 24., Kgy. jkv. 107/1882. 146/1886., 94/1893., Külter. isk. ir. 9/1942. I. (I. 7.), Ref értesítő 1893. 18-19., Szabó 1935., 

^[83] Bernátsky 1896. 8., Értesítő 1929. 28., Isk. szék ir. 203/1891. 147/1897., Kgy. jkv. 401. h. 403/1895., Külter. isk. ir. 32/1928. II., Szabó 1935.,

^[84] Fejérváry 1929. 252., Kib. ir. 319/1877. (X. 15.), 334/1877. (XI. 3.), Ref. értesítő 1893. 15., Szabó 1935.,

^[85] Kgy. jkv. 59/884., Koncz 1998.

^[86] Isk. szék ir. 205/1903., Kgy. jkv. 554/1900., 406/1902., 452/1904. 730/1904., Pmj. 1905. 10., Szabó 1935., Topogr 25-1970., 

^[87] A H. -M. -Vásárhelyi községi iskolaszék 1878-79-ik tanévi értesítője a felügyelete alatt álló iskolákról. Kiad. a községi iskolaszék, Hódmezővásárhely, 1879. (a továbbiakban: Értesítő 1879.) 30., Külter. isk. ir. 147/1939. I. (X. 1.), Szabó 1935., Kgy. jkv. 389/1880. Pmj. 1905. 10., 1907. 60.

^[88] Külter. isk. ir. 27/1924. I., 150/1928.I., 215/1929. I., 147/1939. I. (X. 1.), Szabó 1935.

^[89] Értesítő 1879. 30., Külter. isk. ir. 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935., Ref. értesítő 1893. 15., 

^[90] Bernátcky 1896., Kgy. jkv. 246/1900., Pmj. 1900. 66., Szabó 1935.

^[91] Csongrád megye 1:133.000. Kartográfiai Vállalat, Bp., 1960 (Lezárva: 1959 október 31.) (a továbbiakban: Csongrád megye 1960.), Külter. ált. isk. ir. 9/1949. I. (III. 12.), 109/1949. I. (V. 25.), Topogr. 25-1970. 

^[92] Kgy. jkv. 107/882., Koncz 1998., Ref. értesítő 1893. 18.

^[93] Isk. szék ir. 44/1895,. Kib. ir. 334/1877., Kgy. jkv. 416/1887., Ref. értesítő 1893. 29., Szabó 1935. 

^[94] Külter. isk. ir. 7. -, 8/1926., 62/1936. I., 194/1938.I., 19/1939. I. (X. 1.), 129/1942. I., Szabó 1935.

^[95] Kgy. jkv. 59/884., 475/898., Koncz 1998.

^[96] Kgy. jkv. 475/898., 484. - 617/900., Pmj. 1900. 29.

^[97] Kgy. jkv. 146/1886., 334/1877., 98/1886., 401. h. 403/1895., 345/902., Szabó 1935.

^[98] Nagy 1975. 95., Szabó 1935.

^[99] Kgy. jkv. 732/904., Pmj. 1914. 9.

^[100] Értesítő 1928. 31., Kib. ir. 334/1877., Kgy. jkv. 299/1894., Külter. isk. ir. kimutatás az 1299/1928. tfsz. -hez, (sz. n. 1928. III. 13.), Ref értesítő 1893. 18., 28-29., 31-32., Szabó 1935.,

^[101] Isk. szék ir. 44/895.

^[102] Csongrád megye 1960., Külter. ált. isk. ir.

^[103] Külter. isk. ir. 24/1924., 99/1928., 239/1929., 188/1930., 143/1931., 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935.

^[104] Kgy. jkv. 408/900.

^[105] Kgy. jkv. 59/884., Topogr. 25-1913.

^[106] Kgy. jkv. 59/884.

^[107] Szabó 1935., Külter. isk. ir. 103/1907., 1/1925. II. (I. 4.), Pmj. 1905. 10., 1909. 6., Saját gyűjtés 1988-ból - Kenéz Sándor, volt sóshalmi tanító szíves közlései korabeli feljegyzések alapján.

^[108] Isk. szék ir. 44/1895., Kgy. jkv. 401. h. 403/1895., Külter. isk. ir. 176/1919., 106/1920., Nagy 1975. 91., 5. sz. térk. 777., Szabó 1935.

^[109] Külter. isk. ir. 5/1926. I., 47/1929. I., 143. -, 150/1931. I., 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935.

^[110] Csongrád megye 1960., Isk. szék ir. 44/1897., 310/1902., Kgy. jkv. 406/1902., 730/1904., Külter. isk. ir. 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935., 

^[111] Csongrád megye 1960., Külter. ált. isk. ir.

^[112] Isk. szék ir. 375/1899., 185/1902., Kgy. jkv. 475/1998., 484/1900., Pmj. 1903 7., 69., Szabó 1935., Saját gyűjtés 1988-ból.

^[113] Kgy.jkv. 480/872., 246/1900., Pmj. 1900. 66.m, Szeremlei 1929. 352., Saját gyűjtések., Szabó 1935., Tü. jkv. 226/1861., 256/1862.

^[114] Isk. szék ir. 243. -, 293/1898., 290/1899., Kgy. jkv. 470. h. 475/1898., 231/1899., 246/1900., Pmj. 1900. 66., Szabó 1935., Pmj. 1900. 66.

^[115] Külter. isk. ir. 103/1907., 9/1942. I. (I. 7.), Pmj. 1909. 14., 1910. 10., Szabó 1935.,

^[116] Isk. szék ir. 210. -, 293/1896., 396. -, 397/1898., Kgy. jkv. 637/1896., 246/1900., Pmj. 1897. 70., 1900. 66., Ref. értesítő 1893. 18., Szabó 1935.,

^[117] Külter. isk. ir. 27/1924., 53. -, 239/1930. I., 143/1931. I., 9/1942. I. (I. 7.), Szabó 1935.

^[118] Külter. isk. ir. 99/1928. II., 202/1929. II., 19/1931., Szabó 1935.

^[119] Isk. szék ir. 210. -, 293/1896., 22. -, 47/1897., Kgy. jkv. 232. -, 392/1883., 246/1900., Pmj. 1885. 39., 1900. 66., Szabó 1935.