Varga KatalinI. Bevezetés
Az információs műveltség a 21. század műveltsége. Összefoglaló néven tartalmazza mindazokat
a készségeket és tudásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az állampolgár eligazodjon az
információs avagy tudástársadalomban, felelősen és értően tudjon válogatni és új információt
előállítani.
Az információ a világgazdaság éltető forrásává vált, és természetszerűleg ez az oktatásnak is
az alapja. Lényeges eleme a technikai és tudományos változásoknak, számtalan kihívás elé állítja
az egyéneket az élet minden területén. Az életünket meghatározó információs dömping azt követeli
az emberektől, hogy értékelni tudják az információt, és ezáltal igazolni annak megbízhatóságát.
Az információ vagy az informáltság azonban önmagában még nem tesz műveltté. A műveltség többet
jelent, annak a képességét, hogy a megszerzett információt kritikusan vagyunk képesek értékelni,
belőle az adott feladat szükségei szerint válogatni, azt olyan módon hasznosítani, hogy új, az
eddiginél magasabb szintű tudás keletkezzen.
Magát az információt a hagyományosan ismert meghatározások mellett egyre összetettebb jelenségként
kell kezelni:
- A kreativitás és az innováció lényeges eleme.
- A tanulás és az emberi gondolkodás alapvető forrása.
- A tudástársadalom kulcstényezője.
- Segítségével az emberek jobb eredményeket érhetnek el a tudományos életben, a munkában és az
egészségük megőrzésében is.
- Fontos forrása a nemzet társadalmi-szociális fejlődésének.
„Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) használatának lehetőségei és készségei éles határt húznak az egyes csoportok,
egyének közé: kialakult, és sokféle módon mélyül a
digitális szakadék”. Az információs
társadalom lehetőségeivel való éléshez legalább négyféle feltételrendszerre van szükség. Ezek
közül többnyire csak az első, kétségtelenül elengedhetetlen, ám korántsem az egyetlen szinttel, a
(1) technikai hozzáféréssel foglalkozunk a legtöbbet. Legalább ennyire fontosak azonban (2) az
eszközök használatának készségei és képességei. Ebbe a körbe már nemcsak az eszközkezelés
egyszerű technikai készségei tartoznak, hanem a virtuális világban való eligazodás készségei is,
az a tapasztalat, amely a szükséges információ gyors és hatékony megtalálását lehetővé teszi. Meg
kell említenünk ebben a kontextusban is (3) a nyelvtudást, hiszen ezen múlik, hogy a Világháló
mekkora részéből gyűjthetjük össze az ismereteket. Mint minden más területen itt is meghatározó
szerepe van az angol nyelvnek, és aki nem rendelkezik használható angol nyelvtudással, az máris
kiszorult a tudásháló jelentős tartományainak birtokbavételéből. Végül nem feledkezhetünk meg (4)
a rendelkezésre álló információk kritikus szelektálásának és értékelésének képességeiről. Az
Interneten nagyon sokféle tartalmú és formájú információval találkozunk. A hiteles és a
megtévesztő, a segítő és a manipuláló, az egyesítő és a megosztó, a puritán formában közvetített
és a látványosan csomagolt, az archívumok mélyén szerényen meghúzódó és az erőszakosan tolakodó
információ-tulajdonságok mindenféle kombinációban előfordulnak. Ebben a globális környezetben nem
választhatjuk meg a fejlődés tempóját. A tennivalókat sok esetben a külső feltételek változása
diktálja, a fejlesztést élesedő nemzetközi verseny kényszeríti ki.”
[1] Ezeket a
gondolatokat Csapó Benő mondta el a 2008 augusztusában tartott VII. Nevelésügyi Kongresszus
nyitóelőadásában. Ennél jobban nem lehetne összefoglalni mindazt, ami e kötet tanulmányainak
szerzőit is foglalkoztatta, ami munkánk aktualitását igazolja.
Az információs műveltség számtalan műveltségfajtából építkezik, de nem azonos egyikkel sem. A
legtöbbször a számítógépes vagy digitális írástudással, illetve a média-műveltséggel szokták
összekeverni.
-
Számítógépes/digitális írástudás (computer literacy): Azoknak az ismereteknek és készségeknek a
halmaza, amelyek nélkülözhetetlenek az információs és kommunikációs technológiák megértéséhez,
ide értve a hardverekre, a szoftverekre, a rendszerekre, a hálózatokra, az Internetre és az egyéb
számítástechnikai és telekommunikációs összetevőkre vonatkozó tudásokat.
- Média-műveltség (media literacy): Azok az ismeretek és készségek, amelyek nélkülözhetetlenek
ahhoz, hogy megértsük, milyen médiumokban és formákban jelenhetnek meg az adatok, az információk
és a tudás, hogyan keletkeznek ezek, hogyan tárolhatók, hogyan továbbíthatók, és hogyan
prezentálhatók (pl. sajtó, rádió, televízió, CD-ROM, DVD, mobiltelefon, PDF, JPEG stb.).
Az információs írástudás vagy műveltség fogalma a könyvtári világból érkezett, ahol évtizedek
óta vezető feladat a használók képzése. A felhasználók, könyvtárlátogatók felkészítése a
könyvtárban őrzött információk hatékony megtalálására mára túlnőtt a könyvtár falain. Az új
kihívás az információs sztrádán való eligazodás. A felkészítés feladata is megoszlik a könyvtárak,
a közoktatási intézmények és a felsőoktatási intézmények között.
A bolognai folyamat nemcsak szerkezeti átalakulásokat hozott az európai felsőoktatási térségbe,
hanem újfajta elvárásokat, minőségelvűséget, a kompetenciákra alapozott oktatás igényét is.
Hazánkban még viszonylag kevés szó esik az egyik legfontosabb kompetenciaterületről, az
információs készségekről, azaz ahogy egyre inkább szeretjük nevezni, az információs műveltségről.
Pedig ez az a kompetenciaterület, ahol mind a közoktatásnak, mind a felsőoktatásnak komoly
tennivalója van, különösen, ha a szövegértési képességek terén tapasztalt lemaradásainkra
gondolunk. A felsőoktatási intézmények felelőssége, hogy hallgatóikat ne csak ellássák tudással,
hanem fel is készítsék őket az egyre változó és megújuló tudások megszerzésére, az értő
válogatásra és a kreatív hasznosításra, azaz az élethosszig tartó tanulásra.
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi
Intézetében 2006 szeptemberében indult meg a bolognai rendszerű könyvtárosképzés. A hároméves
alapképzés (BA) első alapozó éve után a hallgatók két szakirányban folytathatják tovább
tanulmányaikat, amelyek közül az egyik az információs műveltség pedagógiájával foglalkozik.
A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik magas szinten ismerik az információk
előállításának, keresésének és felhasználásának elméletét és gyakorlatát, akik ezen ismeretek
birtokában képesek az információs műveltség ismeretanyagának oktatására mind a közoktatásban,
mind a felsőoktatásban, illetve korszerű iskolai könyvtárak vezetésére. A szakirány a
pedagógusképzésben, illetve a pedagógus-továbbképzésben is hasznosítható, ezért pedagógusjelöltek
számára is meghirdethető.
A képzés elindítása óta egyre erőteljesebben érezzük a szükségét egy olyan kézikönyvnek, amely
tartalmazza az előadások során érintett legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseket, illetve
kiegészítő információkkal, példákkal segíti a hallgatók önálló tanulását. A kézikönyvbe egyrészt
a szakirány tantárgyainak oktatásában részt vállaló oktatók munkáit, másrészt a hallgatók önálló
műhelymunkája során keletkező értékes ötleteket kívánjuk felsorakoztatni, és a különböző
képzőhelyek hallgatóinak, illetve gyakorló könyvtárosoknak, iskolai könyvtárosoknak
hozzáférhetővé tenni.
-
Csapó Benő: Az oktatás Magyarországon az ezredforduló körüli évtizedekben –
fejlődési tendenciák és megoldásra váró problémák. In: Az oktatás közügy. VII. Nevelésügyi
Kongresszus. Program és összefoglalók. Szerk. Benedek András és Hungler Diána. Budapest : 2008.
augusztus 25-28. 37. p.
A dokumentum forrása:
A 21. század műveltsége – E-könyv az információs műveltségről
Írta: Béres Csaba Zoltán, Mészárosné Szentirányi Zita, Varga Katalin, Zsák Judit
Szerkesztette: Varga Katalin
Szakmai lektor: Agárdi Péter
Felelős kiadó: Koltai Dénes
Pécsi Tudományegyetem — Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
Könyvtártudományi Intézet
H-7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b – Tel: (72) 501-500 / 2138 – Fax: (72) 251-100
Az elektronikus változatot készítette:
Ambrus Attila József
()
ISBN 978-963-642-254-7
Lezárva Pécs, 2008. szeptember 30-án.
© PTE FEEK
Könyvtártudományi Intézet, 2008.
Minden jog fenntartva!