IX. Segédanyag az általános iskolai Nem vagyok pedagógus, sem könyvtáros, de a megadott feladat szempontjából ez talán nem is hátrány. Vannak saját gyerekeim, így a jelenlegi közoktatási helyzetet a saját bőrünkön tapasztaljuk: ők is, én is. A történelem témakör közel áll hozzám, és a két nagyobb fiam, akik már találkoztak ezzel a tantárggyal, szintén szeretik, ezért úgy gondoltam, dolgozatomban erre a tantárgyra fogok összpontosítani. Nem tudom, 25-30 éve hogyan oktatták a történelmet, de a saját diákságom, illetve most a gyerekeim tanulmányai során azt tapasztalom, hogy a történelem oktatás legfőbb problémája az, hogy nagyon nehéz egy-egy korszak keresztmetszetét követni. Hiányoznak az olyan típusú összefüggések, melyek megmutatnák, hogy egy adott korban a világ különböző tájain milyen kultúrák léteztek egy időben, illetve hogy milyen fontos történelmi események következtek be egy korszakon belül, a Föld különböző régióiban. Ez a fajta rálátás egyébként nem csak különböző földrészek, de még egyes országok, birodalmak között sincs meg. Illetve, az adatok persze megvannak, csak a köztük lévő összefüggés nincs kellőképpen kiemelve. Az alábbiakban egy olyan műhelymunka típusú feladatsort szeretnék kifejteni, ami alapjaiban az információgyűjtésre épül, és több aspektusból közelíti meg egy adott korszak történéseit, illetve kapcsolódik rokon területekhez is, mint például az irodalom, művészettörténet, zene stb. Információgyűjtésre épülő történelem feladatsor Célcsoport: általános iskola 5-6. osztály A feladat célja: a tananyagra épülve, azt kiegészítve átfogó képet kialakítani az 1400-as évek Európájáról, illetve lehetőséget adni minden tanulónak arra, hogy a csoportmunka során kamatoztassa nem feltétlenül történelemre irányuló tehetségét. A feladatot az osztálynak együtt kell megoldania, de az egyes részfeladatokat kisebb-nagyobb csoportokban, illetve egyénileg kell felosztani, mindenki a tehetsége/tudása/érdeklődése alapján a hozzá legközelebb álló feladatot kapja. Ha valamelyik feladat részben, vagy egészében elkészül, a csoport tájékoztatja a többieket arról, hogy milyen ismereteket sikerült összegyűjteniük, azokra hogyan és hol bukkantak. Egyúttal kérhetik a többiek segítségét, ötleteit. A feladat: alapítsatok egy középkori európai várost! Az instrukciókat, illetve ötleteket az alábbiakban részletesen megtaláljátok. A feladat elvégzése akkor sikeres, ha az alábbiakban kulcs feladatként szereplő pontok elkészülnek (ezeket arról is felismerhetitek, hogy vastagon vannak szedve). Ezek közül egy sem hiányozhat, amíg bármelyik nincs kész, a feladat nem tekinthető befejezettnek. A kulcs feladatokon kívül találkozni fogtok plusz feladatokkal is, ezek elvégzése segítségetekre lehet a kulcsfeladatok megoldásában, illetve az értékelés során pozitív irányba billenthetik a mérleg nyelvét. 1. Feladat (kulcs)
2. Feladat (plusz)
3. feladat (kulcs)
4. feladat (plusz)
5. feladat (kulcs)
6. feladat (plusz) Készítsetek kvízjátékot! Az egyetlen fontos szabály, amit be kell tartanotok, hogy a kérdéseknek az adott 100 évre kell vonatkozniuk. 7. feladat (kulcs) Totó: az alább felsorolt személyek közül válasszátok ki azokat, akik 1400 és 1500 között megfordulhattak a városotokban, illetve azokat az épületeket, melyeket városotok utazó kedvű lakosai láthattak. Személyek:
Épületek:
8. feladat (plusz) Városotok egyik vállalkozó kedvű lakosa világkörüli útra indul. Térkép segítségével rajzoljátok le, milyen útvonalon haladhat, és milyen kultúrákat, birodalmakat látogathat meg az egyes földrészeken. Nézzetek utána, hogy az egzotikus tájakról milyen terményeket, találmányokat hozhat magával barátainak ajándékba, amelyeket városotokban még nem ismertek ebben az időben. 9. feladat (kulcs) Készítsetek „származási listát” minden információról, melyet munkátok során felhasználtatok, tűntessétek fel az információ forrását, illetve hogy hol bukkantatok rá. Instrukció: a forrás lehet bármi (könyv, személy, televízió, internet stb.) A fentebb felvázolt „feladatsor” természetesen szabadon bővíthető, és más korokra is viszonylag könnyen alkalmazható, az adott korszakra aktualizálva. Mivel nem a szűkre szabott tanóra keretei között kell megoldani, már akkor ki lehet adni a gyerekeknek, amikor egy-egy korszak oktatásának nekifog a tanár. Így a feladat elkészítésére több hét is rendelkezésre áll, be lehet iktatni egy-egy olyan órát, ahol a gyerekek egymás között megbeszélhetik, meddig jutottak, hol van szükségük segítségre. Ezeken az órákon jó, ha a tanár csak mint „külső szemlélő” vesz részt, ha nagy a tanácstalanság valamelyik témában, esetleg ad egy-két hasznos tippet. A lényeg azonban az, hogy a gyerekek maguktól találjanak rá a megoldásokra, ne pedig a tanáruktól készen kapott megoldásokat alkalmazzák. Ha elkészül a feladat, mindenképpen a pozitív visszacsatolást tartom fontosnak, ami mellett persze rá lehet világítani, hogy mit lehetett volna még jobban csinálni, olyan ötleteket adva ezzel, amit a következő feladat megoldásakor már akár fel is használhatnak a gyerekek. Dióhéjban ez lenne az ötletem, szerintem nem megvalósíthatatlan, és nem is különösebben költséges. A dokumentum forrása:
A 21. század műveltsége – E-könyv az információs műveltségről
Írta: Béres Csaba Zoltán, Mészárosné Szentirányi Zita, Varga Katalin, Zsák Judit Szerkesztette: Varga Katalin Szakmai lektor: Agárdi Péter Felelős kiadó: Koltai Dénes
Pécsi Tudományegyetem — Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Az elektronikus változatot készítette: ISBN 978-963-642-254-7 Lezárva Pécs, 2008. szeptember 30-án.
© PTE FEEK |