A világnyelv és betűi

Azt, hogy az emberek egy nyelven beszéljenek, ha eddig meg nem érte a világ, ezután már éppen nem érheti meg. Minden életképes nemzet igyekszik irodalmát kifejteni, s ezáltal a+ nemzetiségek olyan alakuláson mennek át, minő a folyó anyagnak jegecülése; a fluidumokat még+ lehetett eggyékeverni, de a cristallumokat* ki egyesítheti más cristallumokkal?

Hanem ahelyett létrejönnek a „világírás” betűjegyei, miket az üzletvilág a kerek földön mindenütt sajátjainak fogad el, s a közös írást mindenki egyforma könnyűséggel olvassa a saját nyelvén, a kínai éppúgy+, mint az indogermán+, semita, az urálaltaji vagy a magyar.

Már a múlt században több százra mentek azok a betűjegyek, miket minden európai nép egyformán olvasott.*

Először is a kilenc arab számjegy*, azután a hónapok tizenkét jelvénye*. Egész táblázatot állíthatunk belőle össze, amint következik.

Íme száznyolcvan+ olyan jegy, amit már a XIX. században használtak* nyelvkülönbség nélkül, s amiknek legnagyobb részét minden tanult ember ismerte, s a nyomtatásban nem akadt fenn rajta.

Legközönségesebb jegyek

többlehetetlen (körnégyszögítés)
kevesebbmeg van oldva (Pythagoras)
ésvigyázat
sokszormindig (farkát harapó kígyó)
soha (végtelenség jegye)cikk
végemeghalt
vanszületett
nincski van egyenlítve
ismétmegjegyzendő
egyenlőszázalék
hasonlóarany
kétségesfont
ismeretlenmelléklet
ellenkező+zár
eredmény (gyök)  
négyszög  
köb  

Vallásos és szimbolikus jegyek+

istenségkirálynő
szerelemcselszövény (boszorkányláb)
törvény (mérleg)harc
ítéletbéke
szentemlékezet (nefelejcs)
Krisztus; kereszténybüntetés (bitójegy)
Mohamed; törökegyezség (két összefogott kéz)
remény  
hit  
király  

Mértani, földtani és csillagászati jegyek

várospusztaság
faluzátony
várvasút
parterősségerdő
kikötő+mocsár
kolostorirányzat+
csárdaindulás
világítótoronyérkezés
világítóhajótenger (víz)
romföld
hegynap
tűzhányóhónap
sziklák a tengerbenév
folyamforrás
határvízesés
csatorna  

Üzleti és ipari jegyek

társszabó
gőzkocsirendelet
gőzhajókatona (lövészjegy)
hajógép
szekérszínészet
kohóhúsvágás
bányaméreg, halálos
fürdővásár
óra (clepsidra)*  

Jegyek a kínai ábécéből

férfifa
  

Mexikói képírásjegyek*

tegnapholnap

Rosicrucianusok* jegyei+

titokpüspök
sietségpapság
páparómai egyház

A börzéken+ használt baldovernyelv* jegyei

bankaktíva
bank ruptpasszíva
fél (és medio)kereskedés
egész (s ultimo)tolvajság
haussekész fizetés
besszveszteség (rák)+
bilance*takarékpénztár

Japán és európai kereskedők által használt értekezési képbetűk

levélbor
láttam, elfogadomkávé
eladótea
aratáscukor
búzadohány
rizsgyapjú
árpagyapot
zabhal
tengericsomag
szesz  

Azték iratokon fölfedezett+ jegyek

esőzivatar
szélforgószél
meleg nap+  

Chippewas sírkövek képbetűi*

bivaly+teknönc
európai+
sertésidegen katona+

Az országok neveit képviselő címerek

MagyarországNémetország
AusztriaFranciaország

Ezekhez jönnek még a hónapok jelvényei

JanuárJúlius
FebruárAugusztus
MárciusSzeptember
ÁprilisOktóber
MájusNovember
JúniusDecember+
és a kilenc arab számjegy, a hat római számjeggyel* együtt.

Az egyiptomi hieroglifok*, a perui quipuk*, az indus wampumövek*, a kihalt rézszínűek sírkövei, a tazmán képbetűk*, az aztékek pálmahéjra festett feliratai*+, a mexikói évkarikák* és naptárkövek, de különösen a kínai írásjegyek+, a Tsok írásmód*+, azután a bevett szokás, az elfogadott használat a XX. században ezeren felül szaporíták azokat a jegyeket, amik egy egész szót és fogalmat fejeznek ki, s a legszükségesebb ezer szó birtokában már képes+ az ember a legsürgősebb közleményeket olyan nyelven is megértetni, amelyet nem ért.

A városok neveit a földrajzi vonalok és számok jelezék:

O 11 16 1 
+ 49+:ez Párizs.+ 52 1/2:ez Berlin.+ 47 1/2:Budapest.

A túlsó félgömbnél a délkör megfordul, s a szám túlkerül. E jegyből a közös térkép után minden nemzet megérti, honnan jön a tudósítás, holott betűkkel leírva nem tudná elolvasni.

Ez általános írás még közelebb hozta a külön népfajokat egymáshoz, voltak hírlapok, egészen e világírás jegyeivel nyomtatva. Otthon városnak egyik új intézménye az volt, hogy minden hazatérő aerodromon egyik gépésze azalatt, míg a gép a maga útját megtette, a távolról hozott tudósításokat, eseményeket a világírás jegyeivel cinklapra beedzé+; mikor megérkeztek*, a központi tudósító átvette tőlük az egyforma szélességű cinklapokat, s azokat összeállítá. Az így szerkesztett hírlap mellett aztán a villanytávírda is hátramaradt+ a versenyben, s kezdett az elavult találmányok lomtárába aláhanyatlani, mint ahogy elmúlt a lőpor és a gőz, mely egy század előtt még demiurgus* volt: világromboló az egyik, világteremtő a másik.

S az egymással oly könnyen és oly folytonosan érintkező népek tudtak egymáson segíteni nagy bajaikban; egyiknél könnyebbült a munka, a másik fölébredt a tespedésből; bőségüket egymásnak kölcsön tudták adni; eltanulták egymás előnyeit. Mindenkire nézve volt egy még alsóbb fokú népfaj, akit valamire tanítson, akit a földről fölemelkedni segítsen; hisz még akkor is volt a földön kilencmillió emberevő, s azok közt hárommillió közép-afrikai állatember, a szőrös testű, majomfarkú niamniam nép; ki még a kőfegyvert sem ismeri, doronggal harcol s ellenfelét azért öli meg, hogy megegye. És annak is mind emberi lelke van.

Az pedig régen meg lett cáfolva már, amit a múlt század tudósai+ állítottak, mintha a különféle népfajok érintkezéséből eddig ismeretlen új uralkodó nyavalyák lepnék meg az európai fajokat. A múlt század nagy ragályait és járványait a római+ cézárok idejében is ismerték, Amerika feltalálása előtt, s ami veszélyes kórban III. Henrik meghalt*, arról már Dávid, Izrael+ királya* is keservesen énekelt. Ellenkezőleg a lég- és égaljváltoztatás, a vetőmag megújítása, az új háziállatok meghonosítása, vérvegyítés, keresztezés, nemesítés, sok megrögzött csapást megszüntetett, melyben századon át pusztult a mívelt faj, s a szelídített+ háziállatok, és a gazdasági növények.




Hátra Kezdőlap Előre