a földtengely félrehajlása – Ez az eshetőség a múlt században többeket foglalkoztatott. A regény keletkezése, forrásaiban rámutattunk e probléma felvetésére Fourier-nál. Felmerül Humboldtnál is a kérdés: milyen időjárási következményekkel járna, ha a földtengely egyenes lenne. (Kosmos 3. 450.) Még közelebb jár Jókai gondolatmenete ahhoz, amit Bardócz Lajos cikkében olvashatott az üstökösökről. Bardócz egy üstökössel való összeütközés különböző lehetséges hatásairól elmélkedik, s többek között megállapítja: elképzelhető, hogy a föld nem pusztulna el, de „leírhatatlan átalakulást szenvedne”. Az összeütközés megváltoztathatná földünk tengelyének irányát, „s a mindent elárasztó tenger feltartóztathatatlanul ömlenék az új egyenlítő felé, ott magának új öblöt keresve”. Ilyen és hasonló változásokkal járna az összeütközés, ha az üstökös szilárd anyagból lenne. (Vasárnapi Újság 1861. aug. 25. 34. sz. 402.) Az amit Jókai regényben a földtengely kiegyenesedésének időjárási következményeiről ír, nagyon hasonlít Fourier fejtegetéseire (vö. A regény keletkezése, forrásai).