A zsidók is éppen ily forrongásba kerültek – az ortodox és neológ zsidók közötti harcra – amelynek egyik állomása az 1868-ban megtartott „izraelita kongresszus” volt, Jókai is reagál a parlamentben. 1870. febr. 18-i beszédében állást foglal a teljes vallásszabadság mellett, amely „minden kormányi beavatkozást éppen úgy kizár, mint az eltérő vélemények majorizálását”. Éppen ezért megengedhetetlennek tartja, hogy a neológok rákényszerítsék véleményüket az ortodoxokra. (Jókai M.: Politikai beszédei. I. k. 127 – 132.)