keresztül a pesti első sugárúton a Rákoson összpontosított csapatok szemléjére – az „első sugárút” = a mai Népköztársaság útjáról l. A regény keletkezése, forrásai c. fejezet. Érdekes, hogy a sugárút a regény szerint a Duna-parttól a Rákosig vezet; ennek is van valóságalapja, a sugárút végleges vonalát ugyanis több változatból választották ki, s ezek között szerepelt olyan is, amely szerint az út a Lánchídtól indult volna. Külső meghosszabbításának gondolata (a Ligettől Rákospalota irányába) a városligeti artézi kút 1868-tól 78-ig tartó fúrásával kapcsolatban merült fel először. (Vö. Preisich Gábor idézett mű, 64 – 65.)