magnetizált zongorán játszanak – A továbbiakban Jókai olyan jelenségeket ír le, amelyek a XIX. században oly népszerű spiritiszta szeanszok kapcsán váltak közismertté, s váltottak ki igen sok vitát. Egy ember, aki mindent tud c. írásában is gúnyolódik e jelenségek felett, s egyben meg is említ néhányat azok közül, akiknek nevéhez A jövő század regényében is említett produkciók fűződnek: a „híres Home és Davenportok” előadásaira hivatkozik. A „Davenportok” az USA Buffalo városából való, a múlt században híres médiumokként emlegetett testvérek. Az Egy ember, aki mindent tud hőse, Ottó gróf látta a fent említett médiumok előadásait, „látta a sötétben megjelenő lángokat, hallotta a repülő hegedűk muzsikálását, s az ő zsebében is összekötözték a szellemek a zsebkendőt. Látta Home-ot a markába szedett parázsokkal játszani, az ablakon ki– s berepülni …” (idézett mű, 47.) Megemlíti még Madame Dal Cint, aki ficamokat gyógyított ráénekléssel, Veronica Giulianit, aki „keresztül lát az embereken” , Crescentia Wolfot, aki beszél „minden vad nyelveken” , s Miss Fox-Kane-t, aki áriákat játszik minden hangszereken, „a nélkül, hogy hozzájuk nyúlna.” (Idézett mű 95.) Ugyanitt említi meg a spiritizmus nagy népszerűségét – azt, hogy Amerikában „nyolcz millióra megy a hivők száma” , hogy több hírlapjuk van, hogy a médiumok között olyan híres emberek találhatók, mint Cooper Fennimore, vagy mint Európában „Hugo Victor, Flammarion, … és Bulwer Lytton lord” . (Uo. 80.) Végül nem feledkezik meg a kérdés magyar vonatkozásairól sem, s megemlíti többek között: „Lám egy magyar gróf, Szápáry, elsőrendű próféta és codificator a spiritisták között. S egy magyar Vay baronesse nem csak híres médium, de kiváló írónő a spiritizmus tanában.” (Idézett mű 92.) (Gróf Szapáry Ferenc a mesmerizmus leghíresebb magyar képviselője, (1804-1875), a XIX. sz. Európa-szerte ismert magyar csodadoktor. Vö. A lélekidomár. Jelen kritikai kiadás 51. k. 549.) Mindebből nyilvánvaló, hogy Jókai az Otthonban ábrázolt szemfényvesztéseket és spiritiszta jelenségeket a korabeli szeanszok és bűvészszereplések alapján írja le, amelyek közül néhányon maga is bizonyára jelen volt. (Lásd még A regény keletkezése, forrásai)