Azt, hogy az emberek egy nyelven beszéljenek, ha eddig meg nem érte a világ, ezután már éppen nem érheti meg. Minden életképes nemzet igyekszik irodalmát kifejteni, s ezáltal a+ nemzetiségek olyan alakuláson mennek át, minő a folyó anyagnak jegecülése; a fluidumokat még+ lehetett eggyékeverni, de a cristallumokat* ki egyesítheti más cristallumokkal?
Hanem ahelyett létrejönnek a „világírás” betűjegyei, miket az üzletvilág a kerek földön mindenütt sajátjainak fogad el, s a közös írást mindenki egyforma könnyűséggel olvassa a saját nyelvén, a kínai éppúgy+, mint az indogermán+, semita, az urálaltaji vagy a magyar.
Már a múlt században több százra mentek azok a betűjegyek, miket minden európai nép egyformán olvasott.*
Először is a kilenc arab számjegy*, azután a hónapok tizenkét jelvénye*. Egész táblázatot állíthatunk belőle össze, amint következik.
Íme száznyolcvan+ olyan jegy, amit már a XIX. században használtak* nyelvkülönbség nélkül, s amiknek legnagyobb részét minden tanult ember ismerte, s a nyomtatásban nem akadt fenn rajta.
![]() | több | ![]() | lehetetlen (körnégyszögítés) |
![]() | kevesebb | ![]() | meg van oldva (Pythagoras) |
![]() | és | ![]() | vigyázat |
![]() | sokszor | ![]() | mindig (farkát harapó kígyó) |
![]() | soha (végtelenség jegye) | ![]() | cikk |
![]() | vége | ![]() | meghalt |
![]() | van | ![]() | született |
![]() | nincs | ![]() | ki van egyenlítve |
![]() | ismét | ![]() | megjegyzendő |
![]() | egyenlő | ![]() | százalék |
![]() | hasonló | ![]() | arany |
![]() | kétséges | ![]() | font |
![]() | ismeretlen | ![]() | melléklet |
![]() | ellenkező+ | ![]() | zár |
![]() | eredmény (gyök) | ||
![]() | négyszög | ||
![]() | köb |
![]() | istenség | ![]() | királynő |
![]() | szerelem | ![]() | cselszövény (boszorkányláb) |
![]() | törvény (mérleg) | ![]() | harc |
![]() | ítélet | ![]() | béke |
![]() | szent | ![]() | emlékezet (nefelejcs) |
![]() | Krisztus; keresztény | ![]() | büntetés (bitójegy) |
![]() | Mohamed; török | ![]() | egyezség (két összefogott kéz) |
![]() | remény | ||
![]() | hit | ||
![]() | király |
![]() | társ | ![]() | szabó |
![]() | gőzkocsi | ![]() | rendelet |
![]() | gőzhajó | ![]() | katona (lövészjegy) |
![]() | hajó | ![]() | gép |
![]() | szekér | ![]() | színészet |
![]() | kohó | ![]() | húsvágás |
![]() | bánya | ![]() | méreg, halálos |
![]() | fürdő | ![]() | vásár |
![]() | óra (clepsidra)* |
![]() | levél | ![]() | bor |
![]() | láttam, elfogadom | ![]() | kávé |
![]() | eladó | ![]() | tea |
![]() | aratás | ![]() | cukor |
![]() | búza | ![]() | dohány |
![]() | rizs | ![]() | gyapjú |
![]() | árpa | ![]() | gyapot |
![]() | zab | ![]() | hal |
![]() | tengeri | ![]() | csomag |
![]() | szesz |
![]() | Január | ![]() | Július |
![]() | Február | ![]() | Augusztus |
![]() | Március | ![]() | Szeptember |
![]() | Április | ![]() | Október |
![]() | Május | ![]() | November |
![]() | Június | ![]() | December+ |
Az egyiptomi hieroglifok*, a perui quipuk*, az indus wampumövek*, a kihalt rézszínűek sírkövei, a tazmán képbetűk*, az aztékek pálmahéjra festett feliratai*+, a mexikói évkarikák* és naptárkövek, de különösen a kínai írásjegyek+, a Tsok írásmód*+, azután a bevett szokás, az elfogadott használat a XX. században ezeren felül szaporíták azokat a jegyeket, amik egy egész szót és fogalmat fejeznek ki, s a legszükségesebb ezer szó birtokában már képes+ az ember a legsürgősebb közleményeket olyan nyelven is megértetni, amelyet nem ért.
A városok neveit a földrajzi vonalok és számok jelezék:
O | 11 | 16 1 | |||
+ 49+: | ez Párizs. | + 52 1/2: | ez Berlin. | + 47 1/2: | Budapest. |
A túlsó félgömbnél a délkör megfordul, s a szám túlkerül. E jegyből a közös térkép után minden nemzet megérti, honnan jön a tudósítás, holott betűkkel leírva nem tudná elolvasni.
Ez általános írás még közelebb hozta a külön népfajokat egymáshoz, voltak hírlapok, egészen e világírás jegyeivel nyomtatva. Otthon városnak egyik új intézménye az volt, hogy minden hazatérő aerodromon egyik gépésze azalatt, míg a gép a maga útját megtette, a távolról hozott tudósításokat, eseményeket a világírás jegyeivel cinklapra beedzé+; mikor megérkeztek*, a központi tudósító átvette tőlük az egyforma szélességű cinklapokat, s azokat összeállítá. Az így szerkesztett hírlap mellett aztán a villanytávírda is hátramaradt+ a versenyben, s kezdett az elavult találmányok lomtárába aláhanyatlani, mint ahogy elmúlt a lőpor és a gőz, mely egy század előtt még demiurgus* volt: világromboló az egyik, világteremtő a másik.
S az egymással oly könnyen és oly folytonosan érintkező népek tudtak egymáson segíteni nagy bajaikban; egyiknél könnyebbült a munka, a másik fölébredt a tespedésből; bőségüket egymásnak kölcsön tudták adni; eltanulták egymás előnyeit. Mindenkire nézve volt egy még alsóbb fokú népfaj, akit valamire tanítson, akit a földről fölemelkedni segítsen; hisz még akkor is volt a földön kilencmillió emberevő, s azok közt hárommillió közép-afrikai állatember, a szőrös testű, majomfarkú niamniam nép; ki még a kőfegyvert sem ismeri, doronggal harcol s ellenfelét azért öli meg, hogy megegye. És annak is mind emberi lelke van.
Az pedig régen meg lett cáfolva már, amit a múlt század tudósai+ állítottak, mintha a különféle népfajok érintkezéséből eddig ismeretlen új uralkodó nyavalyák lepnék meg az európai fajokat. A múlt század nagy ragályait és járványait a római+ cézárok idejében is ismerték, Amerika feltalálása előtt, s ami veszélyes kórban III. Henrik meghalt*, arról már Dávid, Izrael+ királya* is keservesen énekelt. Ellenkezőleg a lég- és égaljváltoztatás, a vetőmag megújítása, az új háziállatok meghonosítása, vérvegyítés, keresztezés, nemesítés, sok megrögzött csapást megszüntetett, melyben századon át pusztult a mívelt faj, s a szelídített+ háziállatok, és a gazdasági növények.