sűrű, opálszürke ködben – Humboldt ír a Kosmos 3. kötetében arról, hogy egyes üstökösök (pl. az 1823-as üstökös) csóvájának ködszerű anyaga földünk atmoszférájával feltehetőleg összekeveredett. Felveti a kérdést, vajon nem ilyen eredetű volt-e az a furcsa köd, amely 1783-ban és 1831-ben kontinensünk nagyrészét beborította. (Idézett mű 3. k. 564) Jókai itt 1793-as ködöt említ, később (II. 348) – Humboldthoz hasonlóan – 1783-as világködről ír. A 7. noteszben is olvasható a „Száraz köd 1783;” bejegyzés (35. verso, Jelen kritikai kiadás, följegyzések I. 333.) (L. még A regény keletkezése, forrásai)