Kiadásunk a regény 1872–1874-i első kötetkiadásának szövegén alapul. Szövegváltozatok szempontjából a kéziratot, A Hon 1872-74. évfolyamában megjelent folytatásos közlést és a NK-t vettük figyelembe. Csak néhányszor – nyilvánvaló sajtóhibák vagy szövegromlás esetén – tértünk el az első kiadástól. Mivel a kézirat és az alapul vett 1872-i kötetkiadás azonos korból való, a szerzőnek és a nyomdászoknak nyelvi és helyesírási ízlése megegyezett, így a kézirat és az alapszöveg közötti eltérések nem jelentősek. Azok a helyesírási korszerűsítések, melyeket összefoglalóan felsorolunk, túlnyomó többségükben érvényesek a kéziratra vonatkoztatva is, ezért nem mutattuk ki őket egyenként a szövegváltozatok között.
A kézirat, A Hon valamint az első kötetkiadás egybevetése azt mutatja, hogy Jókai már az 1872–1874-es kiadásban több helyen korrigálta A Hon igen sok sajtóhibától tarkálló szövegét. Egy-két esetben azonban más, lényegesebb változtatásokat is megfigyelhetünk A Hon és az 1872–1874-es kiadás között, így pl. a „pneumatikus hegyi pálya” leírását (I. k. 252.) a kötetkiadásban Jókai – bizonyára újabb olvasmányai alapján – kiegészítette. Megfigyelhető továbbá, hogy az 1872–1874-es kötetkiadásban néhány stiláris jellegű változtatást is eszközölt.
A fentieknél több, nyilvánvalóan Jókai kezétől származó javítás figyelhető meg az első kötetkiadás és a Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás [1-100. k. Bp. 1894–98. A jövő század regénye 52–53. k. 1896.] között. A stiláris és a nyelv fejlődését tükröző igazításokon kívül e változtatások főleg azzal függnek össze, hogy Jókai a két kiadás között eltelt években is figyelemmel kísérte a természettudományok, a technika fejlődését, s új ismeretei alapján több helyen kiegészítéseket helyezett el az NK-ban. Van egy nagyobb méretű betoldás az NK. 11–12. lapján, amely az Árpád fejedelem vélt sírjának felfedezésével kapcsolatos, 1882–85 között lezajlott archeológiai vitán alapszik. Ezt a részt érdekessége miatt (külön figyelmeztető jelek közé téve) beemeltük a főszövegbe a 15–16. lapra.
A technika fent említett fejlődését tükröző javítások még: a kéziratban és a H-ban több helyütt kalorigép-et, az első kötetkiadásban gázgép-et, az NK-ban villanygép-et említ (pl. I. 110: 12, 16); a Drummond-fény helyett az NK-ban rendszeresen villany fény szerepel (pl. I. 204: 29 251: 23 stb.). Hasonló tendencia figyelhető meg a főváros rajzával kapcsolatban: Jókai a már elkészült épületek vagy nyilvánosságra hozott tervek alapján kiigazítja az 1872-ben írt szöveget (vö. A regény keletkezése, forrásai). Nem utolsósorban ezek a változtatások győznek meg arról, hogy semmi esetre sem tekinthetjük a jelen kritikai kiadás kiindulópontjaként az NK-t: félrevezető lenne, ha egy regényben, melynek a címlapján az 1872–1874. év szerepel, olyan találmányokról lenne szó, melyek csak az 1890-es években születtek meg (pl. a röntgensugár), s melyekkel az író utólag egészítette ki a szöveget.
A kéziratban található, Jókai kezétől eredő, s részben tintával, részben grafitceruzával végrehajtott betoldásokat, mivel ezek a jelen kritikai kiadás szövegében szerepelnek, az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem tüntettük fel a szövegváltozatok között. A Jókai által kihúzott szavakat, ha olvashatók, szögletes zárójelben a szövegváltozatok között soroljuk fel.
Itt említjük meg, hogy az NK. az első kiadás -bul, -bül, –rul, –rül, –tul, –tül alakjait rendszeresen -ból, -ből, –tól, –től, –ról, –ről formákra változtatja. Ezeket nem közöljük egyenként a szövegváltozatok között. A kéziratban a -bul, -bül, -tul, –tül, -rul, –rül ragváltozatokat Jókai teljesen rendszertelenül használta. Ezeket már az első kötetkiadás túlnyomórészt egységesítette a ma szokásos formában. Ebben az időben már maga Jókai is hajlott az újabb formák felé, így nem nagy arányban fordulnak elő a kéziratban a régies alakok.
A kéziratban a –ból, –ből, -tól, –től, –ról, –ről ragok – nyilván a sietős írás folytán – –bol, –böl, –tol, –töl, –rol, –röl formában fordulnak elő. Ezeket egyenként nem tüntettük fel a szövegváltozatok között.
E regény kiadása is a jelen kritikai kiadás I. kötetében a Bevezetés Jókai összes műveinek kritikai kiadásához c. fejezetben összefoglalt és a sorozat minden kötetére érvényes helyesírási elvek, ill. a jelen kritikai kiadás 24. kötetében A Jókai kritikai kiadás sajtó alá rendezésének új szempontjai címmel közölt módosítások szerint készült. Éppen ezért az alábbiakban csak azokról a sajátos eltérésekről adunk számot, amelyek az írásmód tekintetében kiadásunk és a regény alapul vett 1872–1874-i első kiadása között fennállnak, és a jelzett Bevezetés-beli általános elvekből nem következnek.
A következő magyar szavak o-ját, ill. ö-jét írtuk át ó-vá, ill. ő-vé: alol, bünhödése, csokolta, előörs, fösz, gyontató, közohajtás, legelöször, Leo, magárol, moring, odaférköztek, oh, ohajtana, ovatos, rázkodás, sohajt, sovár, szörös, tudosit, tüzkürtök, zárkozott.
Néhány magyar szóban a mai írásmóddal ellentétben hosszú ó, ill. ő áll az 1872–1874-es kiadásban; ezeket a mai helyesírás követelményeinek megfelelően rövid alakra cseréltük: atóm, bógáncs, bőjtöl, bűnősök dőrgéssel, elől (hol? kérdésre), jőjjön, jőjj, jövők (‘jövök’ értelemben), látkőr, meghónosíthatók, nővekedni, órgyilkot, öntőde, őrdöngős, ővön, szőkőkut, utólér, utólszor viólák, vonszólja.
A fentieken kívül az alapul vett kiadással szemben mai helyesírással írtuk a következő magyar szavakat: ahoz, aként, akközben, átmeniök, befedd (kijelentő mód), beigtatva, béllésű, béllet, bene, bessenyő, bocsátatá, boszankodik, boszu, boszus, bölcseség, csatt, csengetyű, csep, csügnek, éggyuladás, egyébb, ehez, ejh, éjszak, eként, ekközben, elbocsátatás, ellövelnek elsülyed, épen, erőszakal, értte, feltser, felyül, fen, fenforgó, fenhangon, fenlakott, fenmarad, fensik, fensőbbségi, fentartani, fenyőgalyak, fris, frisit, fuladás, fulánk, fulasztá, fulánk, genyedés, gyógyitatod, gyuladás, állj helytt, higyje, homoktöltsérek, hallálos, hunn, hüssitve, igtat, ijeszget, ijeszgetés, izzaszsz, játsza (jelen idő), játszák, játszanak (felszólító mód) jóllét (= jólét, gazdagság), jőjenek, kellet (‘kelet’ értelemben), kezd (felszólító mód), keztyü, kevésbbé, kiállhatatlan, kigyuladt, kilyukgatja, kiszáraztott, könyekig, könyező, könyje, könyjei, könyjeink, köppölyök, külömböző, lasabban, legkevésbbé, lehellet, lejebb, lélekzet, lélekzék, leleszáltával, lógg, lövel, mássát, megfuladna, meggyuladhat, meglóbbáltatott, megsokal, megszakgatva, megviradó, mentt, menydörgő, menykő, mesgyét, meter, motóla, nefelejtsvirág, nyakgassa, nyilalást, oh, önfentartási, örökön, öszegnek, összeség, öszhangzat, öszpontosittatnak, paizs, papagály, podgyász, pólából, regelizzünk, restel, roszalták, semmisége (’érvénytelensége’ értelemben), sugalta, sugalat, sülyed, elsülyeszt, sülyesztő, szakál, szakgatott, szakgattak, szakgatva, szálj, szégyel, széljel, szélylyel, szijj, szóllal meg, szolitassék, szökdelltek, szőllők, tartatik, tariffája, tudományoság, utasitatik, utánnam, ülledék, üllepedik, valjon, vajjon, válalkozó, válvetett, vártt, vertt, viszfény, viszhang. Ugyanígy jártunk el a -kép, –képen esetében is.
Az idegen szavak tekintetében a jelen kritikai kiadás 24. kötetében közölt irányelvek szerint jártunk el.
A regényben előforduló, többnyire régiesen (idegenesen) írt alábbi földrajzi neveket következetesen ma szokásos alakjukban szerepeltetjük: Afghanistán, Arabia, Assyria, Astrachan, Atlas, Athen, Australia, Ausztralia, Babylon, Baikál, Banát, Banáti, baseli, Bessarabia, Beszarabia, bizanczi, Bosnia, Brasilia, byzanczi, Calcutta, California, Californija, Canada, Caucasus, Carthago, Cherson, China, chinai, Chiva, Cuba, Csimborassó, Dalmátia, Daghestan, dalmatiai, Dnieszter, Egyptom, Eldorado, Europa, Galliczia, Himmalaya, Himmelaya, Istria, Italia, japani, javai, karakymi, karpati, Karpátok, Karpatok, kaukazi, khinai, Kisilkum, Kiszil Kum, Kysil-Kum, Kishenew, Krim, Lajta, La-Plata, Lybia, Lithvánia, Malta, Melanesia, Mexico, Nagy-Brittania, Napoleon, Nepaul, Neva, Newa, New-York, Nubra, Odessa, Palaestina, Páris, pekkingi, Polynesaa, Pruth, Sahara, schweiczi, Sereth, Siberia, Sziberia, Sicilia, Slavonia, Stambul, stambuli, Suez, sumatrai, Syrius, Szent-Pétervár, Szentpéter és Pál, Szent-Péter és Pál vár, Szentpéter és Pál vár, Szentpéterpál erőd, Péterpál várad, Triest, Tyrol, Thibet, Thübet (Tübet), Tunis, Turkestan, Uj-Seeland, Vas Kapu, Zahara
A Jókai által hibásan vagy következetlenül írt idegen szavakat, neveket kijavítottuk, illetve a mai írásmódra változtattuk: a’langlais, apercüiről, a bas, a la Cambyses, a la Faustina, autrichienn, bande noir, Behring, book of beautys, Boccacio, bombassin, boussol, brancadiér, Budha, burj!t, calembourg, capponiere, cavaliere, cerveliere, chasseloup, chere, chére, clairinghouse, clairvoyante, cloture, Coburg, cokney, Columbus, contreescarp, Croesusok, Davoust, domicil, douaniere, Edinbourgh, Elliót, enquete, entrepot, faussebray, Fenelon, feroniére, Fracastor, fréres ignorantes, gambison, girandol, god by, Göthe, Gracioso, Graubündten, gueuse, guillotin, guinee, „helas”, Hildebrandth, hony, hyppodrom, Irwingisták, jockeyclub(b), sakk-klubb, jusque a, kammerdiner, Kalkreuth, Kedworth Dixon, Kistus, lachez, Leydenfrost, Litrow, L’ordre regne a St. Petersbourg, Magelhaen (= Magellán), Marseillese, maitre du plaisir, millenium, mitrailleus, Olifant, Orleans, Palissi, passagére, Plaze de Toros, Poggendorf, Port Royal de Champs, Reaumur, reglement, Reichsrath, revange, roy, Saint Alliance, Staats-Schatz, sufrage universelle, suzerain, suzerainitás, tantieme, Terasson, toffana, Ravaillac, rewiew, rostbeaf, rostbef, sanculottok, Skakespearig, stokjobber, teatotaller, terimé, tzapferstreich, Vendome oszlop, Verboekhoven, verité, Viskonsin, Volcanes de aqua, Waal Street, wery well, withe.
A következő szavak, nevek ingadozó írásmódját egységesítettük, a dőlt betűs alakot hagyva meg: admirál ~ admiral, aerodromon ~ aërodromon, Alekszandra ~ Alexandra, Azaziel ~ Azáziel, Beszkidek ~ Beskidek, Bolor-Dagh ~ Bolor Dagh, Brahma ~ Bráhma, Budapest ~ Buda-Pest, calori ~ kalori, carina ~ cárina, Cham ~ Chám, Congrève-röppentyű ~ congreve-röppentyü ~ congrév-röppentyü, Constantin ~ Konstantin, Czenstochowa ~ Czensztochowa, Dnyeszter ~ Dniszter, Fe-Xe fenevad ~ Fexe állat, flipampám ~ fli-pám-pám ~ flipámpám, Galiczia (= Galícia) ~ Galliczia, Hoang-Ho ~ Hoang-ho ~ Hoangho, Izsák-templom ~ Isák-templom, jak ~ yak, Jan-Tse-Kiang ~ Jan-Tse Kiang ~ Jancse Kiang ~ Jan-cse kiang ~ Jang Tse Kiang, Jaszna Gora ~ Jasna Gora, Jerivanszki ~ Jerivánszky, Julián ~ Julian, Jurgow ~ Jurgóv, Kara-Dagh ~ Karadagh, Kárpát, Kárpátok ~ Karpat, Karpatok, Kaukázus ~ Kaukazus, Khokonoor ~ Khu-Khunoor ~ Khu-Khu-noor, Kolán ~ Kolan, mérföld ~ mértföld, méternyi ~ meternyi, Moise ~ Moishe, münster ~ münszter, oáz ~ oaz, Olmücz (= Olmüc) ~ Olmütz, parabolána ~ parabolana, paskah ~ paskáh, Pe-ci növény ~ pe-ci növény, rheoscop ~ rheoskop, Rozáli ~ Rózáli ~ Rosali, Sacherij ~ Saherij, sandálfa ~ sandalfa, sámán ~ Schamán, Sobiesky ~ Szobieszky ~ Szobieszki, Stíria ~ Styria, Szanhoang-pen-ki ~ Szán-hoang-penki, Sze-ma-tsinng ~ Szeamtsiáng, Szentpétervár ~ Szent-Pétervár ~ Szent-pétervár, Tatrangi ~ Tatrángi, Tulcsa ~ Tultsa, ultramontán ~ ultramontan, Unalaska ~ Unalashka, Ural ~ Urál, Venus ~ Vénusz(bolygó), Wawel hegyi ~ wawelhegyi.
Itt jegyezzük meg, hogy a kínai nevek írásmódja a szövegben szinte egyáltalán nem következetes. A jelen kritikai kiadásban a legtöbb esetben úgy hagytuk a kínai neveket, ahogyan az első kötetkiadásban találtuk, azaz nagybetűt, kisbetűt, kötőjelet, egybeírást egyaránt. Pl.: Kin-Tseu, Szan-hoang-pen-ki, She-Klsu-sti-shu (tulajdonnevek); Hoang-Cio-ja állat, Xan-tengi selyembogár (köznevek). Csupán két esetben tértünk el a fentebbi elvtől: a földrajzi nevek –i képzős formájában a nagy kezdőbetűt kis kezdőbetűre változtattuk: Honani ~ honani, Kin-Tseui ~ kin-tseui. Erre az jogosított fel bennünket, hogy az 1872-i kiadásban is vannak már kis kezdőbetűs formák: kin-tseui, honani, szuchueni, jang-kheu fui stb., továbbá, hogy a magyar tulajdonnevek –i képzős származékának írásában is eléggé gyakran előforduló nagy kezdőbetűs formát is kis kezdőbetűsre változtattuk: Szerémségi ~ szerémségi stb. A másik változtatás néhány fentebb jelzett ingadozás egységesítése volt.
A már feltüntetetteken kívül a regényben szereplő Kin-Tseu alakot minden esetben meghagytuk, az ingadozó Kincső ~ Kintső-t Kincső-re egységesítettük.
Az alábbi szavakat, amelyek az 1872–1874-i kiadásban nagy kezdőbetűvel (vagy úgy is) szerepelnek, kis kezdőbetűvel írtuk: Adamiták, Aelodicon, Animalisták, Apocastasia, Aquilejánok, Archipelagus, Aul, Berri-berri (= beriberi), Bisbariba, Bora, Burána, Canephora, Chamzin, Chazarok, Cheppewas (indiánok), Cherubin, Chilat, Fashere, Chiliasmus, Cirragra, Chlorstrontium, Contradeisták, Creatianismus, Cyclon, Delta, Deodóra fenyő, Electrophor, Ergotismus, Fárna, Fáraó, Főn, Framboise, Gellérthegyi, Gyula (régi magyar méltóságnév), Hogari, Honani, Horkász (régi magyar méltóságnév), Hurrikán, Ichor, Inkák, Irwingisták, Istenkocsival, Kádár (régi magyar méltóságnév), Kacika, Koffer, Kainiták, Kamptuliöon, Kannibálok, „Kathairetes”, Khokonoori, Kisilkumi, Kysil-Kumi, Kretinismus, Kuli(k), Láma hit, Luftballon, Malaria (= malária), Március Idusán, Mbaui, Monsun, Montanisták, Mousson (= monszun) Nemere, Nihilizmus, Noma, Obsidian, Ocean, Otthoni (= Otthon állambeli), Padisah, Pápua, Parabolana, Parabolána, Parabolánnők, Passat, Pawlofszky, Pellagra Miserorum, Petrobusiánok, Phaeákok, Pneumodro, Praeexistentianismus, Ragleh, Rembrandti, Rheotom, Rupia, Sabina (köznévként), Sámán, Samum (Szamum), Sanfedisták, Schamán hit, Semipalatinszki, Skapolith, Spakelshed, Szerémségi, Táltos, Tornado, Traducianismus, Tuareg, Tyfoon, Zeidion.
A következő kis kezdőbetűs formákat nagy kezdőbetűsekre változtattuk: admiralitás (Pétervárott), aleuti szigetek, (észak-)amerikai egyesült államok, arany tyúk (csillagkép neve), azori szigetek, bazilika (Budapesten), bécsi utcza, cséplő (csillagkép neve), eremitage (Pétervárott), finn-öböl, gönczöl (csillagkép neve), hadak útja (= Tejút), hotel du Monde, jeges tenger, kaszás (csillagkép neve), kígyós (csillagkép neve), királyföld (tájegység), lánchíd (Budapesten), lengyel nyereg (Kárpátokban), lomniczi csúcs, mr. (rövidítésként), mithras, nagy-rabszolga tó, ökörhajtó (csillagkép neve), osztrák-magyar monarchia, országház (Budapesten), patikárius-sziget, pétervári-sziget, pierre de Strass, rácfürdő, skorpió (csillagkép neve), svábhegy, székelyföld, szitás lyuk (csillagkép neve), tejút (csillagászati műszóként), téli palota (Pétervárott), városmajor (Budapesten), vatikán, vezérhalom (földrajzi név), welf, vízöntő (csillagkép neve), zugliget.
Mindkét utóbb felsorolt csoportban a feltüntetett változáson kívül a szóalakon egyes esetekben más változás is történt, pl. a már kisbetűsített chamsin-chamzin váltakozást a chamzin javára megszüntettük, az Oceán helyett a magyaros óceán alakot használtuk, az aleuti szigetek, azori szigetek nevét nemcsak nagybetűvel kezdtük, hanem a kötőjelet is kitettük az alkotó elemek közé stb.
Korszerűsítetten írtuk a sorszámneveket, egységesítettük az olyan típusú ingadozásokat, mint pl.: a 92,054. számú kulccsal és a 13,512-ik számú kulccsal (az első alak javára), továbbá II-ik, VI-ik, XIV-ik, XV-ik, XIX-ik, XX-ik, 7-ik, 134-ik, 7000-edik, 500-adik, 1000-edik stb. helyett II., VI., XIV., XV., XIX., XX., 7., 134., 7000., 500., 1000. stb. írásmódot alkalmaztunk. A II-ik pavilon II-ik emelete 3-ik folyosóján az 1-ső helyett: II., II., 3., 1. sorszámok szerepelnek. Hasonlóképpen: I-ső Árpád helyett I. Árpád. Az 1870-ki, 1796-iki stb. formák helyett az 1870-i, 1796-i stb. írásmódot alkalmaztuk. A dátum írásában 1952-ik július 15-kén stb. írásmód helyett 1952. július 15-én stb. szerepel a jelen kritikai kiadás szövegében, és 18-ka stb. helyett 18-a stb. A sorszámnevek írásával kapcsolatos, bemutatott típusú eltéréseket nem mutattuk ki a szövegváltozatok között. Valamint a felség-fölség, veres-vörös, monda-mondá szavak változatait sem.
Mai helyesírással írtuk a Hunyadi (Hunyady) és Rákóczi (Rákóczy) nevet.
A jelen kritikai kiadás kurzív szedéssel jelzett kiemeléseinek a kéziratban aláhúzás, az első kötetkiadásban ritkított szedés felel meg. A Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás [1-100. k. Bp. 1894–98. A jövő század regénye 52–53. k. 1896.] a kiemeléseket mellőzi.
*
Itt mondok köszönetet mindazoknak, akik e mű sajtó alá rendezésében nekem segítséget nyújtottak, elsősorban lektoraimnak, Niederhauser Emilnek, Vekerdi Lászlónak és Fábián Pálnak, sorozatszerkesztőimnek, Lengyel Dénesnek és Nagy Miklósnak, valamint belső szerkesztőmnek, Tóth Saroltának. Továbbá értékes tanácsaiért Molnár Józsefnek, valamint M. P. Alekszejevnek, B. Révész Máriának, Csongor Barnabásnak, Dán Róbertnek, D. Szemző Piroskának, Fried Istvánnak, Hahn Istvánnak, Hetényi Endrénének, Ill Mártonnak, Kertész Ferencnek, Koller Erzsébetnek, Oltványi Ambrusnak, Péter Zoltánnak, Sándor Istvánnak, Szathmári Istvánnak, Szekeres Lászlónak és Törő Györgyinek. Köszönöm Hanft Imrének és Kulcsár Adorjánnak, hogy a tulajdonukban levő kézirattöredéket hozzáférhetővé tették.
A lábjegyzetekben használt rövidítések: