A Sabinából kikerült házastársak kezdtek nem lenni megelégedve egymással – Ez az egész rész feltűnő hasonlóságot mutat azokkal a kiházasító egyletek tevékenységét bíráló cikkekkel, amelyek néhány hónappal a regény e részének megjelenése előtt láttak napvilágot. Az Igazmondó pl. így ír: „..az egyletek kiölik az erkölcsi érzetnek legutolsó szikráját is, ha rabol az egylet a tagok zsebéből egyszeresen, rabol akkor erkölcsiségökből tízszeresen. Le van téve általa a legtöbb egyenetlen visszás házasságok alapja; csak egy évig kell figyelemmel kísérni az egyletek hozzájárulásával kötött házasságokat, és sírni fogunk felettök”. (Igazmondó, 1872. márc. 3. 10. sz. 76.)