Versek: 1. Kunyhó 3. Rókatánc 8. Túlpart 12. Különös esték 13. Balatoni alkony 14. Egy-egy fa... 15. Borsószem Királykisasszony 16. Évszakok álma 17. A végponton 18. Ördögi kör 19. Lola Úrnő kedvence 20. Kalászok 21. Magyarul 22. Mindenben 23. Fehér ingek 25. Esti hold 26. Én már a nyárba vágyom át... 27. Az erdő legmélye 28. Miről beszéljünk? 29. Ellenpontok 30. Mértani formák 31. Álomgépek 32. A kikötő 33. Karácsonyi fények 35. Kharón ladikja 36. Pünkösdirózsák 37. Azt kutatom... 38. Ötvenhat 39. Október álma 40. Menekülés 41. A Költészet Napjára, 2007-ben 42. A nyár közel jött... 43. Miként lett ősz? 44. Őszi utak 45. Elégő utak 46. Biológia 47. Padlás 49. Utazom 50. Idő |
Őszi utak Diószem zöld kabátját levetette. Az égboltvégről piros arany cseng le de szél-kutakból bús csillag jelenti Próféta megy (járnak próféták néha) s aki próféta: annál inkább senki, - Asszony vánszorog, cipel némi gallyat, csak bajt cipel, hiába hiszi másnak: Fekete ág, félénk, fekete holnap. Utak mennek, sehová el nem érnek: Piros arany cseng, cseng, elcseng az égen. Szél-kúti csillag hiába jelenti: Lobogós ház. Kövér lúd. Hordó. Sejtet: Fent holdközöny kövület-pofikája: Próféta megy és vitázik a széllel: Birkanép béget, göndörít kerekre Faszent bámulja amit annyit látott: Faszent bámul, azt hiszi: lát, - de nem lát. Ó, nem Ország! Szél-kút-csillag jelenti
|
2008. © A honlapot az Irodalmi Rádió készítette: www.irodalmiradio.hu |