CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  

Csabai László (1907-) - magyar op.én. (T). Tanulmányait többek közt Fritz Feinhalsnál végezte, majd 1932-33 Berlinben, a következő évadban Brnóban, 1935-től a V.Sz.-ban működött. 1938-ban egy Svájcban működő olasz operatársulat művésze lett, majd 1945-ben a Met szerződtette. Igen sokáig működött New Yorkban, részben lírai tenor, részben comprimario szerepekben. (Énekelt Toscanini klasszikus Otello felvételén is.) Kiváló dalénekes és oratóriumszólista. Jelenleg a St. Louis-i egyetem énektanára. Amerikában Leslie Chabay néven szerepel.

Csak a csendre jól vigyázzunk - Rossini Sevillai borbélya II. felvonásában Rosina (S vagy A), Almaviva (T) és Figaro (Bar) tercettje, amelyet akkor énekelnek, mielőtt el akarnak szökni Bartolo házából.

Csak hamarosan - Puccini Pillangókisasszony I. felvonásában a címszereplő (S) színfalak mögött kezdődő belépő áriája, női kari kísérettel.

Csak kábítsd a szíved - Violetta (S) és Alfréd (T) bordal-kettőse kórussal Verdi Traviatájának I. felvonásában.

Csak tréfa ez, vagy gúnyolódik → Kacagókvintett

csalogány, A - Stravinsky 3 felv. operája (1914, párizsi O.), a zeneszerző és Mityusov szövegére, egy Andersen-mese nyomán.

Stravinsky első operája: az első felvonást 1909-ben még Oroszországban írta, a másik kettőt 1914-ben Svájcban. A komponista "oroszos" periódusának ritkán előadásra kerülő darabjai közé tartozik a mű; az opera zenei anyagának felhasználásával írt szimfonikus költemény gyakrabban szólal meg.

A cselekmény követi az Andersen-mesét a kínai császárról, akinek jobban tetszik a gép-csalogány éneke, mint az igazié, de akit halálos betegségéből az igazi csalogány éneke gyógyít meg.

Csányi János (1931-) - magyar op.én. (T). 1962-ben debütált a Pécsi N.Sz.-ban, előtte a kaposvári színház tagja volt. 1966-69 a Fővárosi Operettszínháznál működött, azóta az OH tagja. Főleg Wagner-tenorként lép fel.

Csarnok-ária - Erzsébet (S) áriája a Tannhäuser II. felvonásában, melyben a rég nem látott csarnokot, a dalnokverseny színhelyét üdvözli.

csavargó és királylány, A - Poldini 1 felv. meseoperája (1903, OH), A. I. Seligmann szövegére, Andersen nyomán.

Csavdar, Jelizaveta (1925) -) - szovjet op.én. (S). 1948-ban debütált a kijevi operában, melynek azóta is ünnepelt művésze a koloratúrszoprán szerepkörben. Több ízben vendégszerepelt Budapesten is.

Csel - Bartay Endre 2 felv. vígoperája (1839, pesti N.Sz.), Jakab István szövegére.

Cselre cselt - Schubert 1 felv. operája (1861, Frankfurt), I. Castelli szövegére, Arisztofanész Lüzisztratéja nyomán. Magyar bem.: 1885, pesti N.Sz. - Schubert életében nem került előadásra az opera. (Néha Házi háborúság címmel játsszák.)

csendes Don, A - Dzserzsinszkij 4 felv. operája (1935, Leningrád), Leonyid Dzserzsinszkij szövegére, Solohov regénye nyomán. A legsikeresebb szovjet operák egyike.

Csengery Adrienne (1946-) - magyar op.én. (S). Még főiskolásként, 1969-ben debütált az OH-ban, a Figaro Fanchette-jeként. 1970 óta az OH. tagja. A szubrett-lírai szoprán szerepkörben lép fel (Pamina, Oszkár, Lauretta, Lulu). Vendégszerepelt Münchenben és hangversenyénekesnőként Európa számos városában. A legmodernebb művek kiváló előadója.

Csengettyű-ária - Delibes Lakméjában a címszereplő híres virtuóz koloratúr-áriájának mellékneve. Az elnevezés a szövegben szereplő bűvös csengőre és a zenekarban ezt megelevenítő harangjáték-szólóra utal.

csengő, A - Donizetti 1 felv. vígoperája (1836, Nápoly, T. Nuovo), a zeneszerző saját szövegére, egy francia vaudeville nyomán. Magyar bem.: 1926, bpesti OH. A legenda szerint Donizetti egy hét alatt írta meg szövegestől a darabot, hogy egy impresszáriót a bukástól megmentsen. A rendkívül szellemes és mulatságos történetben a vidám Enrico (Bar) a legkülönbözőbb álruhákba öltözve akadályozza meg, hogy Don Annibale Pistacchio patikus (B) végigélvezhesse nászéjszakáját az ifjú Serafinával (S), Enrico egykori kedvesével.

Csernyi György - Mátray-Rothkrepf Gábor zenéje, Balog István színművéhez. (1812, Pest). Az első zenéjében fennmaradt magyar színpadi mű, az első dokumentálható magyar opera-előfutár.

Csikós Attila (1942-) - magyar szcenikus és díszlettervező. 1965 óta a Bayreuthi Ünnepi Játékok munkatársa, Wieland, majd Wolfgang Wagner tervező-asszisztense. 1968 óta az OH tagja, vezető szcenikusként. 1969-ben debütált díszlettervezőként, a Trubadúrral.

Csillag Róza (1834-1892) - magyar op.én. (MS). Pályáját a pesti N.Sz. énekkarában kezdte, majd 1846-ban Hunyadi Mátyásként debütált. 1851-ben a bécsi K. szerződtette, 1853-ban már Londonban, 1859-ben a párizsi O.-ban énekelt. Leghíresebb szerepe a Próféta Fides-e volt.

Csillagok fénye reszket - Verdi Simon Boccanegrája I. felvonásában Amelia Grimaldi (S) lírikus áriája.

Csillogj, bűvös varázstükör → Tükörária

Csínom Palkó - Farkas Ferenc 3 felv. daljátéka (1951, E.Sz.), Dékány András és Bálint Lajos szövegére.

Farkas első és máig is legsikeresebb alkotása a könnyebb fajsúlyú daljáték terén. A történelmi tárgyú és zenéjében is ennek megfelelő stílusú magyar daljáték igen jólsikerült kísérlete. A művet számos helyen bemutatták, film is készült belőle. A szerző e művére kapta Kossuth-díját.

Cso-Cso-Szán - Pillangókisasszony (S) japán neve Puccini operájában.

csodahegedű, A - Werner Egk 3 felv. operája (1935, Frankfurt), Ludwig Andersen szövegére, Pocci nyomán. Magyar bem.: 1942, bpesti OH.

csók, A - Smetana 3 felv. vígoperája (1876, Prága), E. Krásnohorská szövegére. Vidám falusi történet a félénk vőlegényről és menyasszonyáról.

Csókja csalfa - Mozart Don Juanja II. felvonásában Elvira (S) háromrészes nagyáriája, jellemábrázolásának és cselekményben szerepének fordulópontja. Az 1788-as bécsi előadásra készült.

Csokonai Színház, Debrecen - A színház mai épületét 1865-ben nyitották meg. Befogadása 670 személy. 1949 óta államosítva, önálló operatársulat 1952-től. Addig - mint általában a magyar vidéki városok legtöbbjében - csak szórványosan voltak Debrecenben operaelőadások. Az önálló társulat egyik fénykora az 50-es évek közepe volt, amikor Vámos László néhány ragyogó rendezése (Falstaff, Otello, Bánk bán stb.) keltett feltűnést. 1958-1970 közt Rubányi Vilmos volt a zeneigazgató, ebben a periódusban főleg a modern darabok premierjeiről nevezetes a színház (Britten, Weill, Pongrácz, Tardos, Csenki, Williamson művei). Jelenleg az operarendező Kertész Gyula az igazgató. Szabó László a zenei vezető; több ifjúkori Verdi-mű bemutatása fűződik személyükhöz.

Csongor József (1923-) - magyar op.én. (T). 1960-ban debütált a Pécsi N.Sz.-ban, Bánk bánként. 1966-ig e színház, azóta a debreceni Csokonai Színház tagja a hőstenor szerepkörben (Florestan, Carlos, Cavaradossi, Manrico, Tannhäuser, Ernani stb.). Többször vendégszerepelt a bpesti OH-ban.