CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  

Gyagilev, Szergej Pavlovics (1872-1929) - orosz színházvezető. Bár nevét az Orosz Balett - sőt általában: a modern balett - megteremtése tette fogalommá, nagy szerepe volt az orosz operák külföldi propagálásában is. Párizsban, Londonban és Monte-Carlóban hangversenyszerűen és színpadi előadásban egyaránt több orosz művet mutatott be, így t. k. a párizsi O.-ban a Borisz Godunov első Oroszországon kívüli bemutatóját szervezte meg (Saljapinnal a címszerepben), majd 1913-ban a Hovanscsina ugyancsak első Oroszországon kívüli előadását (a Théâtre des Champs-Élysées-ben). Ő vitte színpadra 1923-ban Stravinsky Mavráját, majd 1927-ben az Oedipus Rexet. Monte-carlói működése idején francia operákat tűzött műsorra, köztük Poulenc, Gounod és Chabrier műveit.

Gyászában nyújtsatok vigaszt - Don Ottavio (T) áriája Mozart Don Juanjának II. felvonásában.

Gyenge Anna (1890-?) - magyar op.én. (S). Már gyermekkorában Amerikába került, itt is tanult és a Met-ben debütált 1920-ban, Musette-ként. 1925-ben a drezdai opera szerződtette, itt működött 1930-ig (ő volt az első német Turandot). 1929-ben hatalmas sikert aratott a C.G.-ben mint Donna Anna, majd visszatért Amerikába. 1931-ben a Wozzeck amerikai bemutatójának Marie-ja volt, Stokowsky vezénylete alatt. Visszavonulása óta Philadelphiában tanított. Nemzetközi sikerei idején is gyakran vendégszerepelt Bpesten. Korának jelentős drámai szopránjai közé tartozott, nagy volumenű és drámai feszültséget árasztó hangja Mozarttól a modernekig minden stílusban jól érvényesült. (Külföldön Anne Roselle néven szerepelt.)

gyermek és a varázslatok, A - Ravel 2 részes "lírai fantáziája" (1925, Monte-Carlo), Colette szövegére. A darabban állatok, bútorok, játékok, fák énekelnek; egy rossz kisfiút tanítanak rendre.

Gyerzsinszkája, Kszenyija (1889-1951) - szovjet op.én. (S). 1913-ban debütált Moszkvában, egy magántársulatnál. 1915-től 1947-ig a B. népszerű és kitűnő művésze. 1947-től haláláig a moszkvai Konzervatórium énektanára.

Gyilkosság a katedrálisban - Pizzetti 2 felv. operája (1958, Milánó, Scala), a zeneszerző szövegére, T. S. Eliot drámája nyomán. Pizzetti legjobb és legtöbbet játszott operája.

Gyorsan hervad - A grófné (S) nagy áriája - szerelmi bánatának és reményének kifejezése - Mozart Figaro házassága c. operájának II. felvonása 1. képében.

gyöngyhalászok, A - Bizet 3 felv. operája (1863, Párizs, Th.-Lyrique), Cormon és Carré szövegére. Magyar bem.: 1888, bpesti OH.

Bizet lírikus és egzotikus koloritú operáinak legkitűnőbbje. - A cselekmény Ceylonban játszódik, hősei Zurga (Bar), a gyöngyhalászok törzsének feje, barátja, Nadir (T) és az istenség papnője, Leila (S). Zurga segíti barátját a papnőt szerelmük kibontakozásában, majd menekülésükben, noha ő is szereti Leilát. Segítőkészségének, baráti érzéseinek áldozatává válik, a törzs tagjai megölik.

Híres tenorrománca (számtalan átiratban, sajnos, könnyűzenévé torzítva is), valamint tenor-bariton kettőse él a műsorokon, maga az opera ritkán kerül előadásra.

Gyulai Edit (1935-) - magyar op.én. (S). 1969-ben debütált a debreceni Csokonai Színházban mint operettprimadonna. 1971-ig e színház, azóta a Pécsi N.Sz. tagja a koloratúr-lírai szoprán szerepkörben (Adél, Musette, Éj királynője stb.).

Gyurkovics Mária (1913-1973) - magyar op.én. (S). 1937-ben debütált az OH-ban, Gildaként, oly hatalmas sikerrel, hogy azonnal magánénekesnek szerződtették. Rövid idő alatt átvette Sándor Erzsi és Szabó Lujza örökét, ő lett a színház versenytárs nélküli vezető koloratúr-szopránja. Csodálatosan meleg hanganyag, virtuóz technika és kifinomult lírai alkat jellemezte fellépéseit. Ugyanakkor hangjának árnyalatgazdagságával nagyszerűen adta vissza a szerepek karaktereit is. Repertoárja magába foglalta az összes nagy primadonna-szerepet, mint: Gilda, Konstanza, Éj királynője, Zerlina, Lucia, Oszkár, Rosina, Lakmé, Gara Mária, Norina. A lírai szerepek közül énekelte Sophiet, Mártát. Pályája végén ragyogó kabinet-alakításban vitte színpadra az Albert Herring suta tanítónőjét, ekkor tudta meg a közönség, milyen komikai érzéke volt a nagy koloratúr-sztárnak. Súlyos betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Kossuth-díjas, Kiváló művész.

Gyűljön mind a Nílus-partra - Verdi Aidája I. felvonása 1. képe fináléjának nagy induló-tétele.

Gyűlölj minden trónbitorlót - Gabriele (T) és Fiesco (B) duettinója Verdi Simon Boccanegrája I. felvonásában. (A magyar fordítás, amely a Werfel-átdolgozás nyomán készült, teljesen ellentétben áll az eredeti szöveggel. Abban Fiesco - mint Pater Andrea - megáldja Gabriele és Amélia frigyét, a magyar fordítás amolyan reakciós hitvallás.)