CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  

Ő felépül - Verdi A végzet hatalma c. operája III. felvonásában Don Carlos (Bar) kétrészes áriájának (vö. Vészterhes írás) gyorstempójú második része; az utolsó cabaletta Verdi életművében.

Öhmann, Karl Martin (1887-?) - svéd op.én. (T). Katonai pályára indult, majd zongora- és énektanulmányokat folytatott, s csak 1917-ben debütált Göteborgban. 1919-től a stockholmi opera, 1924-től a Met, majd 1925-től a berlini Städtische Oper tagja. A 20-as, 30-as évek egyik legjelentősebb Wagner-tenorja volt, fényes, sugárzó erejű tenorhang birtokosa.

Ölj meg engemet Bánk - Erkel Bánk bánjának II. felvonásában Melinda (S) lírikus áriája, melyhez Erkel viola d'amore, cimbalom, hárfa és angolkürt összeállítású kísérőegyüttest alkalmazott.

Öltsd fel zekédet → Kacagj, Bajazzó

Ön írt ma nekem - Csajkovszkij Anyeginje I. felv. 3. képében a címszereplő (Bar) áriája, melyben elhárítja magától Tatjána szerelmét.

önző óriás. Az - Hubay 1 felv. meseoperája (1936, OH), Márkus László és Mohácsy Jenő szövegére, Wilde novellája nyomán.

ördög és Kata, Az - Antonín Dvořák 3 felv. vígoperája (1899, Prága, N.Sz.), Adolf Wenig szövegére. A cselekmény az ismert népmesén alapul: még az ördög is elmenekül a cserfes, zsémbes vénlány Kata elől.

ördög része, Az - Auber 3 felv. vígoperája (1843, Párizs, O.C.), Scribe szövegére. Magyarorsz. bem.: 1844, pesti Német Színház; 1846, pesti N.Sz. - A mű főszereplője Carlo Broschi, a XVIII. sz. világhíres kasztrált énekese, a darabot néha ezzel a címmel is játszották.

Ördög Róbert - Meyerbeer 5 felv. operája (1831, Párizs, O.), Scribe szövegére. Magyarorsz. bem.: 1834, pesti Német Színház; 1843, pesti N.Sz.

Meyerbeer első "nagyoperája", melyben a típus összes jellegzetességei - mind a zeneiek, mind a dramaturgiaiak - felvonulnak. A rendkívül bonyolult és borzalmas történet a XIII. sz.-ban játszódik Palermóban. Hősei: Róbert, Normandia hercege (T), egy halandó nő és a Sátán gyermeke, szerelme, Izabella hercegnő (S), valamint a Bertram lovagként megjelenő Sátán (B).

Ördög vitte volna el - Mozart Don Juanjában az I. felvonás Introduzionéjának kezdete, Leporello (B) monológja, mely később Donna Anna (S), Don Juan (Bar) és Leporello tercettjébe megy át.

Őrjöngő Roland - Nagy Károly unokaöccse és lovagja, a roncesvallesi csata áldozata, valamint a szerelmében őrjöngő hős lovag állítólag azonos személy. Ariosto és Tasso költeményei alapján készültek a róla szóló operák; a műfaj első két évszázadának legkedveltebb témái közé tartozott: Lully (1685), Steffani (1696), Domenico Scarlatti (1711), Vivaldi (1714), Händel (1732), Rameau (1764, töredék), Piccinni (1765), Guglielmi (1771), Piccinni (1778. másik mű), Anfossi (1787), Haydn (1787), Reber (1850).

őrülési jelenet - A XIX. sz.-i olasz romantikus operák egyik kedvelt jelenettípusa. A leghíresebb Donizetti Lammermoori Luciájában van, de Donizetti írt ilyen szcénát az Anna Bolenában és a Linda di Chamounix-ban is, Bellini a Puritánokban, Thomas a Hamletben. Ide tartozik a Bánk bán Tiszaparti jelenete, sőt talán Lady Macbeth Alvajáró-áriája. A modern művek közt vö. az Elektra, a Wozzeck és a The Rake's Progress egyes jeleneteivel.

Örvény - Eugen Suchon 3 felv. operája (1949, Pozsony), a zeneszerző és Hoza szövegére, Urban elbeszélése nyomán. Magyar bem.: 1960, E.Sz.

Örzse - Kodály Háry Jánosában a címszereplő kedvese (S vagy MS).

Ősi családi sírbolt! - Donizetti Lammermoori Lucia c. operája III. felvonásában Edgar (T) áriája, mely a finálét bevezeti.

Ősi híres család sarjaképpen - Verdi A végzet hatalma c. operája II. felv. 1. képében Don Carlos (Bar) drámai feszültségű, de táncos ritmusú "balladája".

Ő sohasem szeretett - Fülöp király (B) megrendítő monológja Verdi Don Carlosának III. felvonásában.

Összeillünk! - Verdi Rigolettójában a címszereplő (Bar) hatalmas monológjának kezdőszavai, az I. felv. 2. képében; az operai emberábrázolás egyik leggrandiózusabb remeke.

Őt elrabolták tőlem - Verdi Rigolettójának II. felvonásában a herceg (T) áriáját megelőző recitativo kezdősora.

V. Károly - Křenek 2 felv. operája (1938, prágai Német Operaház), a zszerző szövegére. Az átdolgozott verziót 1958-ban Düsseldorfban mutatták be. A szerző legjelentősebb színpadi műve.

V. László - Erkel Hunyadi Lászlójában a gyenge, akaratnélküli, kéjsóvár ifjú király (T).

Őt újra látja majd szemem - Verdi Álarcosbál c. operájának I. felv. 1. képében Richard gróf (T) szerelmi áriája. Témája az előjátékban is benne van, és visszatér az utolsó képben. (Eredeti olasz szövegét a rossz operaszövegkönyv-stílus mintapéldájaként szokták emlegetni.)

Ötvös Csaba (1943-) - magyar op.én. (Bar). 1970-ben debütált az OH-ban, Silvióként. Azóta a színház tagja, a lírai bariton szerepkörben (Végzet hatalma-Carlos, Marcel, Valentin, Ashton stb.).

Ő vesszen! - Beethoven Fideliója II. felvonásában Leonóra (S), Florestan (T), Pizarro (Bbar) és Rocco (B) kvartettje. Beethoven drámai géniuszának legnagyobb remeke, a szenvedélyek egymásbacsapásának, a forrpontig izzott drámai helyzetnek csodálatos ábrázolása. (A tetőponton hangzik fel a színfalak mögött a III. Leonóra-nyitányból ismert trombitafanfár.)

Ő világuralomra tört - Egy szerzetes - V. Károly - (B) ariosója a világi dolgok hiúságáról Verdi Don Carlosa I. felvonásában.