CÍMLAP
Mráz Gusztáv
A dobsinai német nyelvjárás

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom

Bevezetés

Hangtan

I. A nyelvjárás hangjai
1. Magánhangzók
2. Mássalhangzók
II. A kiejtés és hangsúly
III. A hangok erőssége; fortis és lenis
IV. Hangkapcsolatok
V. A mássalhangzók articulatiója a szóban és összefüggő beszédben
1. Az articulatio módjának változása
2. Az articulatio erősségének változása
VI. A szótag
VII. A hangok történeti fejlődése
I. fejezet. Magánhangzók és diphthongusok
A) A tőszótag magánhangzói és diphthongusai
1. A tőszótag magánhangzóiról és diphthongusairól általában
2. Összefoglaló megjegyzések
3. Mennyiségi változások
B) A mellékszótagok magánhangzói
1. Előszótagok
2. Végszótagok
C) Összeolvadás és rövidülés
D) Metathesis
II. fejezet. Mássalhangzók
I. Liquidák
II. Nasalisok
III. Explosivák
IV. Spiransok
1. Összefoglaló megjegyzések

Alaktan

A főnév
I. A főnevek neme
II. A főnevek ragozása
A) Hímneműek
B) Nőneműek
C) Semlegesek
III. A tulajdonnevek ragozása
IV. A melléknevek ragozása
A) Erős ragozás
B) Gyenge ragozás
V. Fokozás
VI. A névmások ragozása
A) Személyes névmások
B) Vonatkozó névmások
C) Mutató névmások
D) Birtokos névmások
E) Kérdő névmások
F) Határozatlan névmások
VII. A számnevek ragozása
VIII. Az elöljárók
IX. Az igék ragozása
A) Általános megjegyzések
B) Személyragok
C) Paradigmák
D) Idők
E) Igemódok
X. Rendhagyó igék. Praeteritopraesentia
XI. A gyenge igék
XII. Gúny- és keresztnevek
XIII. Szójárások és közmondások
XIV. Növény- és állatnevek
XV. Magyar kölcsönszók
XVI. A dobsinaiak eredete
XVII. Nyelvjárásmutatványok


Bevezetés

Dobsina (németül Dobschau, a nyelvjárásban topšn, régi nevei Topsehuha, Topschau) Gömörmegye északi részében fekszik és abban a megyében az egyetlen német város.

Vidékén történeti adatok szerint már a legrégibb időben bányásztak; így tudjuk azt, hogy az első letelepülők kelták voltak, kik ott a bányászatot - mint a maradványok bizonyítják - nagyban művelték. Utánok jöhettek a quadok, kik Timon és Severinus római történetírók állítása szerint már Krisztus születése idejében Dobsina vidékén laktak. Hogy a quadok meddig tartották fenn magukat, arról nem tudunk bizonyosat. Ha Bartholomoeidesnek hinni lehet, akkor utódaik még a XIV. században is éltek: Comitatus Gömöriensis notitia 1800. cz. művében ugyanis azt mondja, hogy azok az emberek, kiket Bebek Miklós 1326-ban a közeli vidékekről Dobsinára telepített, tulajdonképen a quadok utódai voltak.

S ez nem lehetetlen. Nem hiszem, hogy e hatalmas törzs, mely a történet tanúságai szerint a Sajó völgyében, tehát Dobsina vidékén is lakott, oly korán elpusztult volna; egyes töredékei a nagy hegyek közt elszórva - bizonyára sokáig fenntartották magukat és összeolvadtak Dobsina későbbi bevándorlóival. Valószínűnek tartom tehát, hogy a dobsinaiak ősei között quadok is vannak, nyelvökbe pedig quad elemek is vegyültek. Ezt azonban kimutatni teljes lehetetlenség, minthogy a quad nyelvet egyáltalában nem ismerjük. Ha legalább néhány szó maradt volna meg belőle, már akkor ki lehetne mutatni e hatalmas germán törzs befolyását a dobsinaiak nyelvére.

A mi Dobsina későbbi bevándorlóit illeti, tény, hogy királyaink a XII. és XIII. században nagyobb számú németeket telepítettek a Szepességbe; a későbbi időben is mindig történtek telepítések. A szepességiekkel egy időben jöhettek be a dobsinaiak s azok a németek, kik - mint Bartholomoeides mondja - valamikor Rozsnyón és Gömör megye más vidékén laktak.

A dobsinai nyelvet egyformán beszélik az egész városban; sehol semmi eltérés a kiejtésben vagy szókincsben. Fejlődését és régi hangtani sajátságait nem ismerjük, mivel régi nyelvjárási emlék nem maradt ránk.

Újabban a nyelvjárás évről-évre veszít eredetiségéből. A németek a bányászat pangása miatt kivándorolnak Amerikába s helyöket a tótok foglalják el, kik már annyira elszaporodtak Dobsinán, hogy az idegen inkább tótnak nézi városunkat, mint németnek. Azután a magyar nyelv is folyton terjed; a fiatal nemzedék az áll. elemi és polgári iskolában tanul magyarul, s néhány öreg embert kivéve, most már minden német bírja a magyar nyelvet. A tótokkal való érintkezésben pedig a tót nyelvet használják a dobsinaiak.

Ez az oka annak, hogy a dobsinaiak nem beszélnek már azon a tiszta, zamatos "buléner" nyelven, mint régen; eredeti, tősgyökeres szavakat, kifejezéseket és szólásokat manapság már ritkán hallani.

...

S akkor, mikor a gyűjtés munkáját végeztem nem csupán a magam nyelvkincsét vettem alapul, hanem lehetőleg idős férfiakhoz és asszonyokhoz fordultam, kik még az irodalmi nyelvet sem tudják.

Gyűjteményem bizonyára nem teljes; sok szó feledésbe fog merülni, különösen olyanok, melyeket már ritkán hallani. Megnyugtat azonban az a tudat, hogy két éven át szakadatlanul gyűjtöttem s hogy a gyűjtésben mások is segítségemre voltak. Első sorban hálával tartozom Klein Samu nyug. polg. isk. igazgató úrnak, ki népköltészeti gyűjteményét és a magyar kölcsönszók jó részét rendelkezésemre bocsátotta. A dülők, mezők elnevezéseit, továbbá a növény- és állatneveket összegyűjtötték Mikulik Samu, Mráz József tanítók és Spangel Rezső főgymn. tanuló. Fogadják mindnyájan ez úton is hálás köszönetemet.