Szellemi kép.

Itt a Három nemzedék c. művemben adott képet dolgoztam ki, elsősorban a nemzetiség ekorbeli uralkodó formáira vonatkozólag. Az első idézet a párt fontosságára: Magyarország európai hivatása és Deák Ferenc (1869), 149. l. A Tisza-párt vármegyei jellegére Beksics, Szabadelvű párt, 14. l. a további idézetek Toldy István, Megyerendezés, Pest, 1869, 137. l. A nagy- és középbirtokról Keleti Károly, Hazánk és népe, új kiadás, 1889, 148, stb. l. A táblabíró-idézet Mocsáry Lajos, A magy. társasélet, 1855., 106. l. A Wodianer-idézet, Bp. Szemle, 1866, 4. kötet, 318. l. a Kautz-idézetek, u. itt, 1880, 22. kötet, 125. stb. l., a Heltai-idézetek, u. itt, 1885, 41. kötet, 276. l. György Endre, Kötött forgalmú földbirtok és agrárpolitikánk, u. itt, 1893, 74. kötet, Bernát István, Változások küszöbén, 1893. A Széchenyi Imre-féle akcióra l. az irodalmat Három nemzedék, 442. l., ehhez Heltai Ferenc, A szociális birtokreform, Bp. Szemle, 1883, 36. kötet. A gazdasági szakképzettség számadatai Galgóczi Károly, Mira nevelje a magyar ember gyermekét? Pest, 1859, 48. l. A középbirtokos életmódra az idézetek Kenessey Kálmán, Egy-két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg, Pest, 1857 (nézetem szerint hitelesebb és találóbb adatok, mint amik a Grünwald–Mocsáry-polémiából nyerhetők). A holdak szerinti adósságra Lónyai Menyhért, Adatok a földbirtoki hitel kérdéséhez, Bp. Szemle, 1859, 5. kötet; az államhivatalnoki számokra Neményi Ambrus, Bürokrácia Magyarországon, 1902. A gentryről irod. és idézetek Három Nemzedék, 445 l., továbbá Concha, Jelszavakról, 1904.

A protestáns hangulatra Zsilinszky (szerk.), A magyarhoni protestáns egyház története, az idézetek Szeremlei Sámuel, Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon, 1874., 78., 83., 95. l. A katholikus hangulatra adatok Karácsonyi idézett Magyarország egyháztörténete, modern feldolgozás nincs. A kath. autonómiára sok feldolgozás, melyek inkább csak jogi és formális dolgokkal foglalkoznak, Keményfy idézett m., Hanuy Ferenc, A kath. autonómia főbb problémái, 1908, u. az, 70 éves küzdelem az autonómiáért, 1918 (okleveles függelékkel), Szemnecz Emil, Kath. autonómia, 1897 (II. részben a gör. kel. és protestáns autonómiák szabályzatai), Melichár Kálmán, A kath. autonómiák Magyarországon, 1907 (alapok, iskolák, egyetem is). Igen éles jogi felfogású Forster Gyula, A katholikusok autonómiájáról, 1897, ebben a korábbi irodalom is; továbbá K. Török id. m., Haynald adományai jegyzéke, Kőhalmi-Klimstein József, Vázlatok Haynald Lajos bíbornok-érsek életéből. 101–104. l. Schlauch a munkáskérdésről Schlauch Lőrinc Beszédei (kiadta Bunyitay Vince, 2, 413. l.). A püspöki kar liberalizmusára irod. adatok Concha Győző, Eötvös és Montalembert barátsága, 1918, 241. l. Büchner stb. hatására u. az, 226. l. Csernátony Eötvös ellen u. itt 229. l. Krafft-Ebing irodalmi hatására Zolnay Béla, Neokonzervatizmus avagy mire megvénülünk, Széphalom, 1929, 274. l., A pozitivizmus a történetírásban Thienemann Tivadar, A pozitivizmus és a magyar történettudományok, Minerva I. 1922, 1. l. A Hét-beli idézetek sor szerint: 1, 1. l., 1891. I. 190. l., 1893, I. 277. l., 1895, 748. l., 1894, 33. l., 1895, 181. l., 1892, 97. l. Vörösmarty szövegbeli beállításánál Gyulai Pált követtem, Bírálatok, akad. új kiadás 1911, 167. l., Gyulai szerepére munkái, főként az Akadémia új kiadásában megjelent három bírálati kötete; az idézetek innen: Kritikai dolgozatok, 1908, 74. l., Bírálatok, 341., 337., 130. l. Budapest építésére A fővárosi Közmunkák Tanácsa története, Hogyan épült Budapest, írta Siklóssy László, 1931, az idézet az empóriumról Kautz beszédéből, 92. l. Andrássy szerepére l. Lederer id. m., 2, 374. l. Az építészeti és festészeti dolgokra l. Péter András, id. Magyar művészet története, 2. kötet. Az agrárviszonyok, s általában a gazdasági és társadalmi fejlemények rajzában lehetőleg tartózkodom az igen gazdag statisztikai anyag felhozásától, miután az a lényeges kérdéseket úgy sem világítja meg. Ugyanerre a nézetre jutott Weis István kitűnő könyvében, A mai magyar társadalom (A Magyar Szemle Könyvei, 1930), 72. l., aki ugyan a Trianon utáni társadalom rajzát adja, de az lényegében, struktúrájában, sajnos, nem különbözik a tőlem rajzolt századfordulóétól. Egyébként a különböző statisztikai művek: Konek, Keleti, Földes Béla régebbi kiadásai, a Matlekovits-Jekelfalussy-mű, a Matlekovits-féle milleniumi nagy kiadvány egész Kenéz Béla hatalmas művéig, elég anyagot nyujt a viszonyok előbb lassú, majd gyorsabb változásának megfigyelésére. Az első néhány statisztikai adatot l. tőlem, Három Nemzedék, 247. l. és Czettler Jenő, Magyar mezőgazdasági szociálpolitika, 1914, 376. l., aki jóformán az egész szétszórt irodalmat feldolgozta. A külterjes gazdálkodásra az idézeteket l. Kenessey Kálmán, Miként gazdálkodjunk, vagyis a kisbirtokosok jóllétének előmozdításáról, Pest, 1857, a Keleti-idézetet már felhasználtam id. munkámban; az OMGE id. kiadványa Cserháti Sándor, Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja, 1907. Régebbi korra értékes adatokat tartalmaznak még: B. Bánffy János, Rövid utasítás a 20 hold területű váltógazdaság rendezésére kisbirtokosok számára, Kolozsvár 1859 és Rómer Flóris, A Bakony, Győr 1860, Pabst, Die Excursion in die Gegend von Pápa stb., Pressburg, 1855. Az Esterházy-bérletekről Lethenyey Lajos, Földhaszonbérlet, Falusi Gazda 1867. évf. (u. itt a Schöberl-társaság bérleteiről). A ruhadivat 60-as évekbeli változására l. Ecseri Lajos kitűnő rajzát, Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság, 1898, 28. l. A búzaár adatai röviden Rege Károly, A magyar búza áralakulása és termelési költsége 1820–1930, 1931. A vízszabályozás ellen Hunfalvy János, A Tiszaszabályozás következményeiről, Bp. Szemle 1863, 17. kötet (közli a nagy botanikus, Kerner, véleményét), 1887–88-ban erről nagy vita fejlődött, v. ö. Hunfalvy, Kvassay Jenő, Hieronymi Károly cikkeit u. ott, 51., 54. kötet. Az alföldi viszonyokról az idézetek Návay Lajostól, Az alföldi munkáskérdés, u. ott, 1895, 84. kötet (v. ö. tőle u. ott, 1896, 88. kötet, 1898, 94. kötet); Vadnay Andor, A Tiszamellékről, 1900, nézetem szerint Návay és Ecseri művei rovására annak idején túlbecsülték. A hatvani jobbágy társadalomrajzát l. Le Play, A munkás viszonyok reformja (akad. fordítás), 493. stb. ll. A kubikosokon elkövetett méltánytalanságokra l. Rubinek Gyula, Parasztszocializmus, 1895, 51. l. Nagy tömeg adat Szeberényi Lajos Zs. elkeseredett hangú, de jólértesült műveiben, A parasztok helyzete Magyarországon, Békéscsaba 1907, A parasztkérdés külföldön és hazánkban, u. ott 1908. Érdekes és szakszerű Farkas Geiza, A kisgazda, 1912. A mozgalmak összefoglaló történetét írja Bodrogközy Zoltán lelkes művében, A magy. agrármozgalmak története, 1929. Az első reformgondolatok Bernát István id. művében és Agrárpolitika 1903, Mailáth József gróf, Társadalmi programm (1898) és Studien über die Landarbeiterfrage in Ung. (Wiener Staatswiss. Studien, 6/II.), 1905. Az Ecseri-idézet Ecseri Lajos, A munkásbiztosítás kérdése, 1883. Az OMGE tárgyalásai nyomtatásban az idézet a 6. országos kongresszus (1902) 1903-ban kiadott jegyzőkönyvéből, a kisajátításról Szeberényi második idézett műve. Károlyi Sándor grófról Bodrogközy id. m. A Darányi-féle intézkedésekről nagy elismeréssel ír a Huszadik Században Szántó Menyhért, Mezőgazdasági munkástörvényhozásunk kezdetei, 1900 és Wiener Moszkó, A magyar parasztosztály emelése, 1900; v. ö. még Ecseri Lajos, A magyar földmíves nép munkája, Szentes 1930. A tanyakérdést leginkább Gesztelyi Nagy László világította meg több művében, a felhasznált adatok A tanyavilág élete, 2. kiadásból és a Magy. Szemle, 1928. II.-ben megjelent cikkéből. A telepítésre l. Milhoffer Sándor, A telepítésekről, Kassa 1902 és Ecseri Lajos, Telepítési ügyünk, Budapest 1899. Kitűnő jogi fejtegetések Sebess Dénes nagy gyüjteményes művében, Magyar agrár-evoluciók 1902–1932 (1932), 319. stb. l., az egész akkori gondolkodásra v. ö. A telepítés ügyében Darányi Ignác elnöklete alatt tartott szakértekezlet jegyzőkönyve, 1900. A felvidéki akcióra l. Bartha Miklós, Kazárföldön, Kolozsvár 1901. A kivándorlás régebbi adataira l. Földes Béla, Bp. Szemle 1884, 37. kötet, 241. l., az egész kérdés pontos, szakszerű és lelkes leírását Hegedüs Lóránt nyujtotta, A magyarok kivándorlása Amerikába, Bp. Szemle 1899, 99. és 100. kötet, u. az, A székelyek kivándorlása Romániába, u. ott 1902, 110. kötet és A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság, 1905, 122., 123. kötet, továbbá Tirring G., A felvidéki kivándorlás hatása, u. ott 1898, 93. kötet. Általában használható a Darányi-féle mezőgazdasági statisztika, öt kötet, 1900.

A magyar kapitalizmus története ma jóformán ismeretlen. Hiszen a meglevő munkák előadják a bankalapítások történetét, anélkül, hogy egyetlen egy cselekvő személy nevét említenék. Körülbelül oly értelmetlenség és formalizmus ez, mintha pártok történetét írnánk meg az alapítók és fenntartók neve elhallgatásával. A rendelkezsére álló sok hivatalos kiadvány nem könnyíti meg a fejlődés megértését. A külső történetre l. Vargha Gyula nagy művét, A magyar hitelügy és hitelintézetek története, 1896, Szádeczky-Kardoss Tibor, A magyarországi pénzintézetek fejlődése, 1928, Alföldi Antal, A budapesti pénzintézetek története, 1928 (e kettő a háborúelőtti viszonyokra igen rövid). Használható monográfia A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története, 1. kötet Pólya Jakabtól, 2. kötet Hegedüs Lóránttól, ez utóbbi értékes gondolatokat és összehasonlításokat nyujt. V. ö. Radnóti id. m. Tanulságos Fenyvessy Adolf, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület 1890. Az ipar adatait Buday László művéből, A megcsonkított Magyarország, 1921 vettem. A zsidóság külföldi analógiáira W. Sombart, Die Juden u. das Wirtschaftsleben; felfogásom már a Három nemzedékben; több adat Kovács Alajos pontos statisztikai művéből, A zsidóság térfoglalása Magyarországon, 1922. Deák Ferenc beszédeire l. Lindner–Zeller id. m. 1., 221., 247. l., a számadatok Három Nemzedék 458. stb. l. Deák Wahrmann mellett, Kónyi id. m.6., 161. l. Kozma Andor, Az antiszemitizmus lényege, Bp. Szemle 1901, 108. kötet. Lagarde említve Zimándynál, Politikai kötéltánc, Budapest 1897, 16 l. Istóczy Győző, Országgyűlési beszédei stb. 1872–96, Bpest 1904, a párt felületes története Politikai Magyarország, 4., 122. l., v. ö. Szatmári Mór, Húsz év parlamenti viharai, 23. l. A zsidó földbirtokról adatokat közöl Petrássovich Géza, Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon, Bpest 1904. A polgári és kispolgári osztály hiányáról kitűnően Weis István id. m. A városi viszonyok rajzát l. Éhen Gyula, Városaink közélete, Bpest, 1906; másik nagy műve, A városok, 2 kötet, Szombathely 1903 inkább csak közigazgatásjogi érdekkel bír. A szocializmus magyarországi története még megiratlan, Révész Mihály, A magyarországi munkásmozgalom története 1867–1913, 1913. in usum delphini készült, hidegvérű elhallgatásokkal; az elszórt irodalom adatait nagy magyargyűlölettel állítja össze Julius Bunzel, Studien z. Sozial- u. Wirtschaftspolitik Ungarns, Leipzig 1902, 92. stb. l. A szakszervezetekre nagy anyagot hoz Jászai S., A magy. szakszervezetek története, Bp. 1925. A munkásság magyar elvű megszervezésének lehetőségeire érdekes adatokat nyujt Batthyány Tivadar gróf, Beszámolóm 1, 99. l.

A kisebbségi kérdésben előadottak nézetem szerint nemcsak a valóságnak megfelelőek, hanem az egyetlen álláspontot képviselik, amelyet ma ki- és befelé elfogadhatunk. Ezt fenn kell tartanom azon próbálkozásokkal szemben is, melyekkel az elmult korszaknak napjainkban élő emberei 1914 előtti nemzetiségi politikánkat ma is követendőnek állítják. V. ö. a mai szempontokra Szász Zsombor cikkeit a Magyar Szemle legújabb évfolyamaiban. A XIX. század nemzetiségi politikájáról sem részlettanulmány, sem összefoglaló mű nincs megfelelő számban és minőségben. Az idézett részleteket l. Ludwig Gumplowich, Das Recht der Nationalitäten u. Sprachen in Österreich-Ungarn, Innsbruck 1879, 271. laptól. Franz v. Löher, Die Magyaren u. andere Ungarn, Leipzig 1874, az idézetek főként 324. lapról. Bismarck lengyel politikája röviden Fischel id. m. 459. l. Az 1868-i törvényre l. Három Nemzedék 298. laptól, Vitéz Nagy Iván, A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt, Bpest 1930, Bluntschlira Gumplowicz 211. l., a Deák-részletekre Kónyi id. m. 6., 94. és 339. l. Eötvös József báró, a XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra, nagyon megérdemelne egy modern szellemtörténeti vizsgálatot. A 68 : 44. t.-cikket Eisenmann, Le Compromis austro-hongrois, 1904 is „une loi très libérale”-nak nevezi, a politikai nemzet koncepcióit „ďun esprit vraiment large et ďun sincère désir de justice”-nek, 551. l. Magyarország mint polyglott államról többek közt Lukács Móric id. m. 2, 378. l. 1860-ból való cikkei. Tisza 1875. válaszára l. Oláh id. Fúzió, 331. l. A Grünwald-idézet Bp. Szemle 1878, 17. kötet, 193. stb. ll., Felvidék c. könyve nyomán kifejlett polémiából. Az iskolai magyarosítás céljaira és a felhozott adatokra l. Szathmáry György, Nemzeti állam és népoktatás, 1892, Halász Ferenc, Nemzeti állam és népoktatás 1906, u. az. Állami népoktatás, 1902; a Trefort-idézet Szathmáryból. Wlassics párhuzamos akciójára Halász, Állami népoktatás 20. l. A görög egyházak adataira Benoit Jancsó, Defensio nationis Hungaricae, Bpest, 1920, melynek hangja szerencsétlen módon propagandisztikus, adatai azonban kitűnően megbízhatók. A tót kérdésre magyar nyelven egyetlen munka Steier Lajos, A tót nemzetiségi mozgalom fejlődésének története, Liptószentmiklós 1912, röviden Jancsó id. m. A Meakulpinsky-részletet Steieren kívül idézi Czambel Samu, A cseh-tót nemzetegység múltja, jelene és jövője, Turócszentmárton 1902, 44. l. A horvát fejlődés kitűnő rajzát adja Bajza József, A magyar-horvát unió felbomlása, Bpest 1925, 57–74. l., a belső viszonyokra l. Martin Polic, Banus Karl Graf Khuen-Héderváry u. seine Zeit, Essek 1901 (nemzetipárti előadás), továbbá Fischel id. m. (u. itt Masaryk jelentőségéről, 468. l.). A szerb kérdésről Fischel mellett Roderich Gooss szakvéleménye a német birodalmi gyűlés vizsgáló bizottsága számára, Das öst.-serbische Problem bis zur Kriegserklärung 1914 (= Die Vorgeschichte des Weltkrieges, 10. Bd., Berlin 1930), a kötetben levő másik „szakvélemény” Hermann Wendel német szocialista képviselőtől, a belgrádi külügyminisztérium emberétől értéktelen. A sertéskérdésre Gooss 104. l., a szerb radikális programm u. itt, 62. és 171. l., u. itt a titkos társaságok és merényletek története. A román kérdésre Jancsó Benedek, A román irredentista mozgalmak története, Bpest 1920. Jancsó, Steier és Bajza kitűnő munkássága számunkra az ablakok, melyeken keresztül ellenfeleink táborába átláthatunk, különben egész irodalmunk és közvéleményünk érzéketlen volt tanaik iránt. A balkáni összefüggésekre Sax id. m. mellett Theodor v. Sosnosky, Die Balkanpolitik Öst.-Ungarns seit 1866, Stuttgart u. Berlin 1913, 2 kötet. Magyar nyelven Horváth Jenő és Balanyi György munkássága hoz sok adatot. Előadásomban a hazai közvélemény érdekesebb jelenségeire, így Mocsáry Lajos és Grünwald Béla egymással ellentétes nemzetiségi politikájára nem terjeszkedhettem ki, sem báró Bánffy Dezső röpiratára, sem Apponyi Albert kultúrai egység elméletére (bizonyos fokig Deák nemzetiségi nézeteinek továbbfejlesztése, à la „67 : 12 továbbfejlesztése”) stb. Sem pedig Jászi Oszkár nagy kötetére, mely az akkori dolgok lényegét teljesen félreismerte, sem a Huszadik Század, Réz Mihály és mások polémiáira a jelen század első évtizedében. Igen sok adat található a lugosi Magyar Kisebbség legújabb évfolyamaiban, főként Jakabffy Elemér és Papp József visszaemlékezéseiben a korábbi magyar-román együttélésről, Tisza István felfogásáról, a román bankok politikájáról stb.