Időrendi áttekintés[1]

Az ősidőktől az Árpád-ház kihaltáig (1301)

[Zárójelbe] foglalva a hosszabb ideig tartó folyamatok.

 

Köztörténet Anyagi műveltség Szellemi műveltség
Kr. e. kb. 3000-től

urali ősnép a Közép-Volgánál – altáji ősnép (török-mongol életközösség) az Altáj vidékén.

Kr. e. kb. 2000-től

finn-män¶i (finnugor) ősnép a Közép-Volgánál – török ősnép az Altáj vidékén.

Kr. e. kb. 1500-tól

män¶i ősnép a Közép-Volgától keletre – ogur-török ősnép Nyugat-Szibériában.

Kr. e. kb. 1000-től

män¶i keleti ága (= előmagyarok) a Tobol, Irtis, Isim vidékén.

Kr. e. kb. 500-tól

ogurok nyugati ága (= prémkereskedő onogurok) az Ob vidékén.

Kr. e. 200–Kr. u. 100

män¶i-eri (magyeri)-onogur keveredés: a magyar nép kialakulása – hún uralom.

100–453

onogurok (magyarok) az Ob-vidékén az Európába telepedett húnok uralma alatt. – 453 Attila halála.

465

onogurok a Kaukázus–Kubán–Don vidékére költöznek. – Attila fia, Dengizik uralma.

465–545

Attila fia Irnik és utódainak (Dsula- vagy Gyulaház) uralma a bolgár népek (onogurok, tukurgurok, saragurok) felett.

528

(U’gorda és Mogyeri (?Hunor és Magyar) testvérharca.

545–558

onogur-szabir keveredés: uturgur törzsszövetség, Szandil fejedelem.

558–568

avar uralom alatt: Baján avar kagán.

568–615

türk uralom alatt: Istemi(Dizabul), Topo, Tardu türk kagánok.

 

615–679

Dsula-házbeli Kurt onogur-bolgár birodalma.

679

Asparuch bolgár, Batbaján onogur fejedelem – bolgárok a Balkánra költöznek át.

680–890

kazár uralom alatt – az onogurok besgur (= baskir) ágazata a Jajk vidékére húzódik – a többi törzsek a Kubán–Don–Dnyeper közén.

839

aldunai hadjárat.

862

első nyugati portyázóhadjárat a Frankbirodalom keleti végein.

880 körül

Előd kende (fővezér) és Álmos gyula (dsula).

 

 

 

 

 

890 körül

besenyő támadás – a hétmagyar törzsszövetség a hozzácsatlakozott kabarokkal Etelközre költözik – Álmos-fia Árpád fejedelemmé választása.

892

Árpád és Arnulf keleti frank király szövetsége. Morvaországi hadjárat.

894

pannóniai hadjárat – Árpád és Bölcs Leó császár szövetsége.

895

bolgár háború és besenyő támadás – Etelköz feldúlása.

895

honfoglalás: a Tiszavidék megszállása.

898

a morvák visszaszorítása a Morva-folyóig.

899

Brenta melletti csata, lombardiai hadjárat – Arnulf halála.

900

hazatérés Lombardiából – Pannónia megvétele – bajor hadjárat.

901

karinthiai hadjárat, Laibachi ütközet ápr. 11.

902–906

morva hadjáratok, Morvaország bukása.

903–904

bajorországi hadjáratok – Kusaly vezér halála.

904

állandó szövetség Berengár itáliai királlyal.

906

szászországi hadjárat.

907

júl. 5. ennsburgi győzelem, Luitpold őrgróf eleste és Ostmark bukása – Árpád halála – Solt fejedelem kb. 945-ig.

908

Thüringiában és Szászországban – Burkhard őrgróf és Rudolf würzburgi püspök halála.

909

frank és alemann földön.

910

jún. 10. első augsburgi csata, kalandozás a Rajnáig.

912

kalandozás frank földön és Thüringiában.

913

Arnulf bajor herceg győzelme az Inn-folyó mellett. Határ az Enns.

915

a fuldai kolostor fölégetése, portyázás Brémáig, cseh segédcsapatok a magyarok mellett, – Arnulf Magyarországra menekül, szövetsége a magyarokkal.

917 jan. 21.

Bázel kifosztása. Béke és szövetség Hugó itáliai királlyal.

918

Bréma fölgyujtása.

919

Henrik király szász tartományainak dúlása.

921

Berengár megsegítése alattvalói ellen Bogát és Dursák vezetése alatt, portyázás Dél-Itáliáig.

924 márc. 24.

Pávia földúlása – ápr. Berengár halála – az Alpokon át az Atlanti-óceánig – portyázás német földön – 9 éves béke Madarász Henrikkel.

926

szangalleni kaland, hadjárat sváb földön át Belgiumig, Lombardián át Rómáig.

927

kalandozás Bulgáriában.

929

Arnulf bajor herceg az új békében mentesíti országát az átvonulás terhe alól. Béke és szövetség Hugó itáliai királlyal.

933 márc. 15.

Madarász Henrik győzelme Riade melletti (merseburgi) csatában.

934

kalandozás Bizáncig.

937

sváb és frank hadjárat, a Rajnán át Rheimsig, Aquitániáig, hazatérés Itálián át, kaland dél-Itáliában.

938

wolfenbütteli, dortmundi és bilsteini vereségek, kaland Bulgáriában.

942

vereség Róma környékén.

943

tráciai kaland, ötéves béke Bizánccal –vereség a Traun-folyó mellett – kaland a spanyolországi arabok ellen.

945

Fájsz fejedelem (kb. 950-ig).

947

Taksony itáliai hadjárata. – Béke II. Berengárral, portyázás Otrantóig.

948

görögországi kaland, Árpádházi Tormás és Bulcsu horka bizánci látogatása: béke- és vendégbarátság Bíborbanszületett Konstantinosz császárral.

950

Henrik bajor herceg a Rábáig hatol. – Gyula bizánci látogatása. – Taksony fejedelem (kb. 970-ig).

951

Északolaszországi hadjárat II. Berengár támogatására. Bulcsu az Alpokon át a Rhône és a Loire vidékéig hatol.

954

Bulcsu hadjárata bajor, sváb és lotharingiai szövetségben – Burgundia és Belgium pusztítása.

955 aug. 10.

Nagy Ottó döntő győzelme az augsburgi csatában.

959–69

balkáni portyázások (Botond kalandjai).

[Moravia, Ostmark, karintiai végek elvesztése. Nagy Ottó megalapítja az osztrák őrgrófságot.]

969

Bajk (Szent István) születése.

970

arkadiopoliszi vereség.

970–997

Géza fejedelem – békepolitika.

973

Géza követei Ottó császárnál Quedlinburgban; Brunó verdeni püspök Gézánál, – magyar-német béke.

974

II. Henrik bajor herceg lázadása.

984

Mölk várának elvesztése.

985

k. Boleszláv lengyel herceg és Judith magyar hercegnő házassága – II. Henrik visszakapja hercegségét, szövetsége Gézával.

 

996

István trónörökös és bajor Gizella házassága.

997–1000

István fejedelem.

998

Koppány lázadása.

1000 őszén

Ascherik II. Szilveszter pápánál, a Szentkorona hozatala.

1000 dec. 25.

Szent István megkoronázása. – István király 1038 aug. 15-ig.

 

 

1002–1003

Ajtony–Gyula leveretése.

1003–1004

hadjárat Sámuel bolgár „kán” ellen.

1003–1018

Boleszláv lengyel király uralma a Morva- és Vágvölgyön.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1018

A Morva- és Vágvölgy visszaszerzése. Bizánc elfoglalja Bolgáriát s az Aldunánál Magyarország szomszédja lesz.

 

 

 

 

 

 

 

1026-tól

Orseolo Péter István udvarában.

1030 júl.

II. Konrád hadjárata: Esztergomig nyomul, István döntő győzelme, Bécs elfoglalása.

1031

Henrik bajor herceg Esztergomban, béke: Magyarország határa a Fischa és a Thaya, – Szent Imre halála.

1031 után

Vászoly merénylete és megvakíttatása.

1038 aug. 15.

Szent István halála.

1038–1041

Péter király.

1039–1040

cseh szövetségben harcok III. Henrik ellen – András és Levente Oroszországban.

1041–1044

Aba Sámuel király.

1042

betörés Styriába, Morva-folyó melletti vereség, III. Henrik a Garamig nyomul, Béla az északnyugati felföldön.

1043 aug.

Henrik második támadása, békekötés: határ a Lajta és a Morva, – Béla lengyel földön.

1044 júl. 5.

ménfői csata, – Győr eleste, – Aba Sámuel halála.

1044–46

Péter másodszor király.

1045 máj. 26.

Péter hódolása Henrik előtt Székesfehérvárott.

1046

országos felkelés az Árpád-házi hercegek mellett. Péter bukása, majd halála.

1047–1060

I. András.

1048

Béla hercegsége az ország északi és északkeleti részében.

1050

Gebhardt regensburgi püspök támadása, Hainburg lerombolása, szept. – okt. újabb harcok Hainburg körül.

1051

III. Henrik negyedik hadjárata, visszavonulás a Vértesen át.

1052 aug.–szept.

Pozsony ostroma, Zotmund búvár hőstette.

1054–55

magyar betörés Karinthiába, Ausztriába és Bajorországba.

1055

német felkelők menekülése a magyar udvarba.

1056

Salamon és Judith eljegyzése.

1057

Salamon koronázása, – várkonyi jelenet.

1058

Salamon és Judith ünnepélyes jegyváltása – görög béke.

1060

Tisza melletti és mosoni csata. I. András halála.

1060 dec. 6.

I. Béla király koronázása, uralkodik 1063-ig.

1061

Vata fia János felkelése.

1063

német betörés.

1063–1074

Salamon király.

1064 jan. 20.

Győri béke, Géza hercegséget kap.

1067

Zvoinimir horvát király megsegítése a karantánok ellen. Cseh betörés Trencsénig, Bátor Opos betörése Csehországba.

1068

Úzok betörése a meszesi kapun át, kerlési csata.

1071

Besenyők betörése a Szerémségbe. – Nándorfehérvár elfoglalása és visszafoglalása.

1072

Salamon görög hadjárata, Nis megsarcolása.

1074 febr. 26.

Géza veresége a kemeji átkelésnél, – márc. 14. magyoródi csata, – Salamon bukása, – aug.-szept. III. Henrik előnyomulása Vácig.

1074–1077

I. Géza király – Salamon Pozsonyban uralkodik három vármegyén.

1077

királyavató országos zsinat: I. Szent László király: 1095-ig.

1077

Szent László és Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály szövetsége.

1077–1090

Szent László VII. Gergely és II. Orbán pápákat támogatja.

1081

kibékülés Salamonnal.

1083

Salamon lázadása és száműzetése.

1085

Salamon és Kutesk kún vezér betörése Szabolcs vidékére.

1088

előtt Salamon halála.

1088

Zvoinimir horvát király halála.

1089

Szlavónia birtokbavétele.

1091

Horvátország megszerzése, kormányzója Álmos herceg. – Kapolcs kún vezér betörése a Meszesen át a Tiszáig. – Orsovai csata: Ákos vezér halála. – László és IV. Henrik szövetsége.

1092

hadjárat az orosz Rosztiszlavicsok ellen.

1094

lengyel hadjárat, Krakó ostroma – Kálmán herceg Lengyelországba menekül.

1095

László kibékül a szentszékkel és Kálmánt visszahívja.

1095–1116 febr. 3.

Kálmán király.

1096

keresztes hadak átvonulása Magyarországon – Kálmán szövetsége II. Orbán pápával.

1097

Tengerfehérvár megszállása, Kálmán nőül veszi sziciliai Buzillát.

1098

béke Velencével.

1099

orosz háború, przemysli vereség.

 

1102

Péter horvát király leverése és Horvátország birtokbavétele – Kálmán Horvátország királya.

1104

János görög trónörökös nőül veszi Szent László Piroska leányát.

 

 

1105

Kálmán hódoltatja a dalmát városokat és szigeteket.

1106

a lázadó Álmos herceg Németországban, majd III. Boleszló lengyel hercegnél.

1107

béke Velencével.

1107

Kálmán nőül veszi Vladimir Monomachos leányát, Eufémiát.

 

1108

apuliai hadjárat Velence szövetségében. Álmos újabb felkelése. Szeptember–okt. V. Henrik Pozsonyt ostromolja, magyar betörés morva földre.

1109

Szvatopluk Álmos támogatása céljából Nyitráig pusztít, Álmos és Béla megvakíttatása.

1115–1116

háború Velencével – Kálmán király halála.

1116–1131 márc. 1.

II. István király.

1116 máj. 13.

Olsava melletti vereség.

1118

a dalmát városok Velence birtokába jutnak.

1124 júl.–1125 jún.

háború Velencével, Dalmácia elvesztése.

1123

orosz hadjárat: Ladomér ostroma, a magyar főurak megtagadják az engedelmességet.

1125

Álmos görög földre menekül, 1127 szept. meghal.

1127–1130

görög háború, 1127 nyarán István Szófiáig hatol.

1128

vereség a Krassó mellett, Haramvár és Zimony eleste.

1129

a Szerémség visszahódítása.

1131–1141 febr. 13.

II. Vak Béla király, – aradi országgyűlés.

1132 júl. 22.

III. Boleszló és a trónkövetelő Boris veresége a Sajónál.

1136

Spalató és a dalmát part meghódítása, Bosznia és Ráma meghódítása, László királyfi boszniai herceg.

1141–1162 márc. 31.

II. Géza király.

1142-től

Belos Horvát- és Dalmátország bánja, 1145-től nádor is.

1146 ápr.

Boris elfoglalja Pozsony várát, Géza visszanyeri, – szept. 11. Jasomirgott Henrik győztese a Lajta mellett.

1147 jún.

III. Konrád és VII. Lajos kereszteshadának átvonulása – magyar-francia szövetség.

1148–1152

háború Izjaszláv kievi nagyfejedelem megsegítésére György susdali fejedelem ellen. – 1151 júl. szaponyigai vereség. – 1152 Géza győzelme Vladimir halicsi fejedelem fölött Przemyslnél, – 1153 Vladimir, 1154 Izjaszláv halála.

1150

Mánuel bizánci császár (1143–1180) világuralmi terve és magyarellenes európai ligája, – Uros szerb zsupán Mánuelnek hódol.

1152

Mánuel elfoglalja Zimonyt, Boris a Temesvidéken dúl.

1154

görög hadjárat, az elhurcolt magyarok kiváltása, Boris halála, – István herceg Mánuelhez menekül.

1155

Barancsot Géza ostromolja.

1156

ötévi béke Mánuellel.

1158

magyar csapatok II. Frigyest segítik Milánónál, – László herceg és Belos bán Mánuel udvarában.

1162–1172 márc. 4.

III. István király.

1162–1163 januárig

II. László ellenkirály.

1163

IV. István ellenkirály, – jún. 19. székesfehérvári csata, IV. István elfogatása, Béla herceg Mánuel udvarába megy és eljegyzi Mánuel leányát.

1164

Mánuel Bácsig nyomul, Horvát és Dalmátország átengedése, IV. István a Szerémségben.

1165 ápr. elején

IV. István halála, – ápr. 10. Zimony magyar kézben, júl. Mánuel Zimonyt elfoglalja, aug. békekötés. A görög birodalom nagyjai hűséget esküsznek Bélának és jegyesének.

1166

Dénes ispán győz Batajnicánál, görög-kún-oláh betörés a törcsvári és borgói szoroson, – Apod nádor meghódítja Dalmáciát.

1167 jún. 18.

zimonyi vereség, a Szerémség magyar kézen marad.

 

1170

Mánuel elfoglalja Spalatót, Traut.

1172–1196 ápr. 23.

III. Béla király, felesége antiochiai Chatillon Anna.

1173

Bélát a kalocsai érsek koronázza meg.

1174

Géza herceg lázadása.

1176

háború Henrik osztrák herceg ellen, Géza herceg fogsága.

1177

magyar segélyhad a törökök ellen Mánuel mellett.

1180

Zimony visszavétele.

1180

Dalmácia a Narentáig Bélának hódol, – Dénes bán tengermelléki kormányzó.

1182

Imre trónörökös megkoronázása – Nándorfehérvár és Barancs visszavétele.

1183

Nis és Szófia pusztítása.

 

 

 

1185

görög-magyar unió terve meghiusul – Angelosz Izsák nőül veszi Béla Margit leányát, Nándorfehérvár és Barancs átadása – magyar-görög szövetség.

1186

III. Béla nőül veszi Capet Margitot.

1188

Halics elfoglalása, András királyfi halicsi herceg 1190-ig.

1189 máj.–jún.

Barbarossza Frigyes átvonulása, – Géza herceg a keresztes haddal megy.

[Kettős kereszt használata, mint a bizánci császárral való egyenjogúság szimboluma.]

1191

Velencei háború.

 

1194

Imre, mint koronázott király a horvát-dalmát kormányzat élén.

1196 ápr. 23.

III. Béla halála. – Imre király 1204 szept.-ig.

1197

András herceg lázadása és győzelme Macseknél.

1198

András birtokba veszi Szlavóniát, Horvát-Dalmátországot, Hulmot és Rámát.

1199

András betör az országba, veresége Rádnál, osztrák háború.

1200

béke a testvérek közt: András horvát-dalmát herceg.

1201–1202

Imre győzelmes szerb hadjárata, „Szerbia királya”. – Harcok a bolgár Kalojánnal.

1202 nov. – 1204 ápr.

a IV. keresztes-had Zárát Velencének elfoglalja.

1203

Imre sereggel segíti Braunschweigi Ottót, László királyfi születése. Kulin bosnyák bán hódolása – András újabb lázadása s a drávaparti jelenet. – Dzsingiszkán megalapítja a keletázsiai tatárhatalmat.

1204 aug. 26.

László királyfi koronázása, – Imre halála.

1204–1205

III. László király. – András elűzi, László halála.

1205–1235 szept. 21.

II. András király.

1205

András első halicsi hadjárata Dániel érdekében.

1206-tól

Gertrud királyné és Bertold érsek kormányzati befolyása.

1206

András hadai megsegítik Dánielt.

1208

Korlátfia Benedek halicsi kormányzó, 1209-ben elűzik.

1210

bolgár háború.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1211

Pot nádor és Bánk bán újra trónrasegítik Dánielt. – A német lovagrend behívása a Barcaságra és Kúnországba.

1212

András második hadjárata Dániel érdekében.

1213 szept.

András harmadik hadjáratra indul, Bertold kormányzó, Bánk bán összeesküvése: Gertrud megöletése.

1214

Béla trónörökös megkoronázása: ifjabb király. Magyar sereg Halics trónjára ülteti Kálmán herceget.

1215

András nőül veszi Courtenay Jolánt – császári törekvései.

1216

Kálmán herceg halicsi hadjárata.

1217

Kálmánt Halics királyává koronázzák, házassága krakkói Salomével.

1217

András keresztes hadjárata: aug. 23. Spalatóban, – okt. Akko, – nov. 10. átkelés a Jordánon, visszatérés Akkóba, – dec. a Taborhegy ostroma.

1218 jan.

András király hazaindul – András herceg és az örmény királylány eljegyzése, – súlyos kormányzati visszaélések, izmaeliták és zsidók üzérkedései, hatalmaskodások a király távollétében.

1219 aug. 14.

Kötöny kunjai orosz szövetségben a magyarok ellen, halicsi vereség, Kálmán fogságba esik.

1220

András herceg Halicsban, – magyar főpapok és főurak keresztes hadjárata, – Béla ifjabb király és Laszkárisz Mária niceai császárlány házassága.

1221

Asen János bolgár cár és Mária magyar királylány házassága.

1222

András herceg orosz házassága, – a kisnemesség és serviensek forradalma, – kettős kormányváltozás, – Dzsingiszkán hódító seregével Európa határáig nyomul.

 

 

1223

András és Béla viszálya, Béla Ausztriába menekül – az Európába hatoló tatárok a Kalka mellett tönkreverik az egyesült orosz és kún hadakat.

1224

a tatárok visszavonulása.

1225

a függetlenségre törekvő német lovagrend kiverése, – a jajkvidéki magyarok tatárszövetségben.

1226

András király veresége Zvenigrodnál.

1227–29

András herceg Halicsban, Dániel 1229-ben elüzi.

 

 

 

1228

Béla hódoltatja a havaselvi kúnokat – felkelése András kormánya ellen, Béla az ország kormányzója 1230-ig.

1229

Béla sikertelen halicsi hadjárata öccse érdekében – Ogotáj tatár nagykán 1241-ig.

1230

Béla bolgár hadjárata, Bodon ostroma, a szörényi bánság alapítása, Apod fia Dénes újra kormányra jut.

1231

Halics elfoglalása, András herceg újra Halics ura, 1234-ig.

1231–33

elégedetlenek mozgalma a főpapság vezetésével. Jakab bíboros pápai követ missziója.

1233

beregi egyezség.

1234

András király nőül veszi Estei Beatrixot.

1234–37

Kálmán király hadjárata: Bosznia és Hulm hódoltatása.

 

1235

háború Babenbergi Frigyessel – Dániel Halics királya 1266-ig – Tomaj Dénes kormánya – Jolán királylány házassága Jakab aragon királlyal. II. András halála. – Batu kán és Szubutáj nyugati hódító hadjáratra indul.

1235–1270 május 3.

IV. Béla király. – Béla „Kúnország királya”.

1235

Apod fia Dénes megvakíttatása, Estei Beatrix fogsága 1236-ig.

1237

Batu Európába ér, a baskir-magyarok és volgai bolgárok leverése.

1239

Kötöny kún király veresége, bebocsáttatása Magyarországba.

1240 dec. 6.

Kiev fölégetése, a tatárok a magyar határon.

 

1241 jan. febr.

a gyepük kiigazítása. – febr. 10. tatár követek Bélánál. Batu hadjárata: márc. 12. vereckei ütközet. 15. Mongol előcsapatok Pest alatt, 17. Vác feldúlása, Ugrin kalandja – Kötöny meggyilkolása, a kúnok kivonulása az országból. – Benedek püspök és Bot ispán veresége, márc. 23. a király elindul Pestről, ápr. 11–12. mohi csata. Bogutáj: Törcsvári szoros. ápr. 5. Küküllővár. 11. Nagyszeben, –Gyulafehérvár, Arad pusztulása, Kádán: ápr. 1. Radna, 3. Beszterce. – Kolozsvár, ápr. 15. Nagyvárad, – Tamáshida – Kádán és Bogutáj: Csanád, Pereg, Egres, Pejdár: márc. 22–24. Krakó, ápr. 9. Liegnitz, Trencsén, Nyitra, Pozsony és Komárom megvédése. Máj. 18. Béla Zágrábban. – Sejbán kán felveszi Magyarország királyának címét, tatáruralom a Dunától keletre.

1241 dec. 11.

Ogotáj nagykán halála.

1241–42

a Duna vonalát Geregye Pál védi seregével.

1242 febr. 1.

Batu kán átkel a Dunán és Esztergom alá száll. Buda, Győr, Moson pusztulása, Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár megvédése, – Frigyes osztrák herceg Győrig pusztít, jan. Béla újra Zágrábban, Kádán gyors téli hadjárata, Béla futása a tengerpartra, majd Trauba, – a tatárok visszavonulása.

1242

Frigyes osztrák herceg ostromolja Pozsonyt, – Kőszeg, Sopron és a három vármegye visszavétele.

1243

velencei háború. Jún. Zára eleste, – Trau ostroma.

1244 júl.

Dénes bán elfoglalja Spalatót, – béke Velencével.

1245

István ifjabb király koronázása.

1246 jún. 15.

osztrák háború, Lajta melletti csata, II. Frigyes herceg elesik, a Babenbergek kihalta.

1247

Szörény és Kúnország védelmét Béla a johannitákra bízza.

1249 aug. 17.

jaroszlávi csata.

 

1250 jún.

hadjárat Ausztria ellen – Béla a tatárfutás után elsőízben jár a tiszai részeken.

 

 

 

1252 jún.

Béla király Román orosz herceget emeli Ausztria hercegi székébe.

1253

Béla morva hadjárata: Olmütz ostroma.

1254 máj. 1.

pozsonyi béke II. Otokárral: Ausztria a cseh, Styria a magyar királyé lett, Styria kormányzója Gutkeled István. István ifjabb király és Kún Erzsébet házassága.

1255

Ratiszláv mácsói és boszniai herceg hódoltatja Észak-Bolgáriát. Béla „Bolgária királya”.

1258

halicsi Dániel „orosz király” Béla támogatásával a tatárok ellen indul, veresége Kiev alatt – lázadás Styriában, új kormányzó István herceg.

1259

Dániel és Boleszláv menekülése magyar földre, Berke kán fenyegető levele.

1260 február

Kubláj nagykánná választása – a Tatárbirodalom részeire bomlik.

1260

a stájer felkelők meghódolnak Otokárnak – júl. 12. morvamezei (kroissenbrunni) csata. Otokár győzelme; Styria elvész.

1261 márc. 31.

bécsi béke, Otokár és macsói Kunigunda házassága. – István ifjabb király Erdélyben, Béla herceg Szlavóniában.

1262

Ratiszláv fia Béla, Macsó és Bosznia hercege. – István első felkelése, királyi hatalmat kap a keleti országrészben.

 

1263

István bolgár hadjárata.

1264

István fegyveres támadása apja ellen.

1265 márc.

isaszegi csata, István győzelme, békekötés. – István leveri a lázadó kúnokat.

1266

István bolgár hadjárata.

1268

I. Uros szerb fejedelem hódolása.

1269

szövetség Anjou Károly nápolyi királlyal: Sánta Károly Máriával, László Anjou Izabellával jegyeztetik el. – Béla szlavón herceg halála.

1270 május 3.

IV. Béla halála.

1270–72 aug. 6.

V. István király. Kőszegi Henrik árulása.

1270

Hadjárat Ausztriában és Styriában.

1271

Otokár elfoglalja Pozsonyt, Nyitrát, máj. 16. Mosont, máj. 22. veresége Mosonnál, júl. 2. pozsonyi béke. – Erzsébet királyné és Joákim bán árulása, István halála.

1272–1290 júl. 10.

IV. László király.

1272–77

tizenkét kormányválság, belső harcok, pártküzdelmek.

1272

Macsói Béla legyilkolása.

1273

magyar betörés Otokár országaiba, Otokár elfoglalja Győrt, Nyitrát jún. Pozsony és Győr visszavétele, aug. 25. győzelem Laánál, szept. Otokár elfoglalja Pozsony vm.-t, Mosont, Győrt, Sopront.

1274 szept.

Kőszegiek András herceget trónkövetelőnek léptetik fel, polgárdi csata, Henrik bán halála.

1276 nov.

Bécs körülzárása, Otokár színleges hódolása.

1277 nov. 11.

hainburgi találkozó.

1278

szövetség habsburgi Rudolffal II. Otokár ellen, augusztus 26. morvamezei csata, Otokár elesik – Ausztria Habsburg kézen. – Velencei András Szlavónia hercege a Kőszegiek által.

1278 és 1287

Velencei András a Kőszegieknél.

1279–81

Fermói Fülöp pápai követ missziója.

1280 aug.

László a hódmezei csatában leveri a kúnokat.

1281

Kőszegi Iván nádor.

1282–84

László a Kőszegiek ellen.

1284 febr.

Borostyánkő ostroma, a Henrikfiak Pécset ostromolják. Béke a király és a Henrikfiak között.

1285 febr.

tatár betörés Heves vm-ig és Erdély északi részében – Albert osztrák herceg szövetsége a Henrikfiakkal.

1286

Kőszeg IV. László kezében. Pozsony eleste és visszavétele, a Henrikfiak győzelme a Zsitva mellett. – László harca az Egyházzal, pogány kún és tatár sereggel Budára megy.

1287

Albert osztrák herceg Pozsonyban, – béke a Henrikfiakkal. – László szövetséget ajánl Nogál tatár kánnak.

1288

Baksa György Podolinnál győz a tatárok fölött.

1289

Albert harcai a Henrikfiak ellen, Magyaróvár, Kőszeg elfoglalása. – Velencei András Bécsben.

1290

Lászlót kún merénylők megölik – Velencei András megkoronázása.

1290–1301

III. András király.

1290 aug. 31.

Rudolf császár Magyarországot fiának adományozza, IV. Miklós pápa szerint „Magyarország az apostoli székhez tartozik.” – Okt. az Ál-András felkelése és halála. Ladomér esztergomi és János kalocsai érsek politikai túlsulya.

1291 márc.

Magyaróvár visszavétele, júl.–aug. hadjárat Ausztriában, aug. 26 hainburgi béke. – 1291-től Anjou-párti mozgalom.

1292 jan. 6.

Mária nápolyi királyné Martell Károlyra ruházza magyar trónigényét, aug–okt. III. András a Kőszegiek fogságában.

1292

a Kőszegiek, Subichok, Frangepánok Martell Károlynak hódolnak.

1293-ban

Subich Pál III. Andrástól, 1295-ben Károlytól, örökös hűbérül kapja a horvát-dalmát bánságot.

1295

Fennena királyné halála. – Morosini Tomasina anyakirályné a Dunántúl, Szlavónia, Horvát- és Dalmátországok kormányzója. – Martell Károly halála, Károly Róbert trónkövetelő. – András nőül veszi Habsburg Ágnest.

1296 okt.

Kőszeg III. András kezén.

1297-től

Anjou-párt akciója VIII. Bonifác pápa irányításával.

1298 jan.

Bicskei Gergely az Anjou-párt feje választott esztergomi érsek lesz. János kalocsai érsek a főpapsággal Andrást támogatja. – Trencséni Csák Máté független tartományúri hatalomra tör.

1298 júl. 2.

András a göllheimi csatában segíti diadalra Habsburg Albertet Adolf ellenkirállyal szemben.

 

 

 

1300 aug.

Károly Róbert partraszállása Spalatóban – Tomasina anyakirályné halála.

1301 jan. 14.

III. András halála, az Árpádház fiága kihalt.

[első indóiráni kultúrhatás.]

[második indóiráni kultúrhatás.]

 

 

 

 

 

[Gyüjtő és zsákmányoló gazdálkodás. Kő- és csontkorszak, réz, arany, ezüst ismeretével. – Nemzetségi szervezet.]

 

 

[Állattenyésztés. Földmívelés kezdetei. Prémkereskedés. Réz- és vaskorszak. Törzsszervezet.]

[Hún kultúrhatás. Fejlett hadiszervezet.]

 

 

 

Kr. u. 465-től

[Perzsa és alán kultúrhatás. Szőlőmívelés. Kereskedés, vám.]

[a népnép változásai.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

880 k.

[Két fejedelmi méltóság (kende és gyula), 20.000 lovasharcos, félnomád állattenyésztő és földműves gazdálkodás, kazár, bizánci, arab kereskedelmi kapcsolatok, halászat.]

890 k.

Örökös törzsszövetségi fejedelemség. Vérszerződés. Főbírák: gyula és horka. Hadnagyok tanácsa.

[nemez sátor, vászon, nemez és bőr ruha, szablya, a köznépnél íj, nyíl, parittya, kengyel, rövid kard, fokos, kopja, bőrpaizs, szekértábor.]

[avar, székely, bolgár-szláv, szlovén, tót, fehérhorvát népek beillesztése a törzsszövetségbe.]

[Katonai tervszerűség a megtelepülésben, gyepürendszer, – politikai tudatosság a kalandozásokban, ajándék és adófizetés fejében kötött békék.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

915–917

Arnulf bajor herceg állítólagos magyar házassága.

[család, nemzetség vérségi köteléke, törzs (had), – engesztelési rendszer, vérdíj.]

 

 

 

 

921

Strada Ungarorum említése.

[fizetési eszköz a prém, állatbőr és tinó.]

 

 

[a szolganép elszaporodása, kalandokban vagyonszerzés, földmívelő életforma terjedése, társadalmi rétegződés.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[A hadnagyok előtérbe nyomulása, a fejedelmi hatalom elhanyatlása, bírói méltóság: a gyula és a horka, a hadnagyok tanácsa – német és olasz kultúrhatás, a frank-német kormányzati és közigazgatási rendszer megismerése.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

960 k.

[Magyarországi zsidók a prágai vásáron, – besenyő és mohamedán bolgár bevándorlás kezdődik.]

[törzsszervezet bomlása.]

 

 

[Géza Esztergomba teszi székhelyét, német telepítések, földbirtokon alapuló fejedelmi haderő, uralma az egész országra kiterjed. Nyugati orientáció, – nyugati fegyverek terjedése.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[Az udvari szervezet alapja a király magángazdasága – vármegyék, határispánságok szervezése, – adományok a gyepüelvi, gazdátlan, elkobzott és háramlott birtokokból, – nádor, „főemberek”, szenátus, ispán, milites, ministri, udvarnokok, határőrök, – ezüstpénzverés, vásár, vám, rév, – nemzetségi birtokközösség, egyéni birtok. – Kancellária. – Egyházi büntetések a szolga sérelmére elkövetett bűnökért, házassági, vallásellenes és zsidó ügyekben, – szolgák szabadítása, – vendég- és jövevénynépek fölkarolása.]

[egyházi és világi közigazgatás együttműködése, – ötös (keleti) számrendszer a vérdíjban, – frank-bajor terminológia a törvénykönyvben, – Szt. István pénzverője, – Regnum és patrimonium.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1031

a koronázópalást feliratának dátuma.

[nyilt csata kerülése nyugati ellenséggel szemben (Szt. István, Béla herceg).]

[sarkantyú és más nyugati hadfölszerelés használatának elterjedése.]

[indigéna nemzetségek beolvadása a magyar társadalomba.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[30 vármegye András király, 15 vármegye Béla herceg tartományában, I. András pénzrontása.]

[az ország fölosztása a királyi család tagjai közt.]

[vallon bevándorlók Eger vidékén.]

[„ministri regis” osztály szaporodása.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1061

I. Béla országgyűlése, pénzreformja, vásárok szabályozása, szombatra helyezése.

 

 

1064

[Zoltán vezér alatt besenyők települnek a Fertő és Vág vidékén.]

 

 

 

 

[besenyők, úzok, böszörmények vagy izmaeliták, zsidók bevándorlása, a csehek Magyarországon adják el morva hadifoglyaikat.]

[birtokösszeírások lényeges tartalma a szolgálónépek száma.]

[a hercegi hatalom korlátozása.]

 

 

 

 

 

 

1077

Lampért hercegi jövedelmet kap hatalom nélkül.

1078

Pannonhalmi törvényhozó zsinat: szigorú büntetőtörvények. (Szent László II. decrétuma.)

 

 

 

 

1085

Újabb büntetőtörvények (Szent László III. decrétuma).

[vérbosszujog helyreállítása, tüzesvas próba, csonkítások. A bűnös családfővel együtt bűnhödik családja.]

[A vármegyei és határvidéki szervezet teljes kiépítése, szlavón bánság, erdélyi vajdaság, egyházigazgatási szervezés befejezése.]

 

 

 

 

1092 máj. 20.

Szabolcsi törvényhozó zsinat: egyházi és vallási törvények, zsidó- és izmaelitakérdés rendezése (Szent László I. decrétuma), az egyház jogainak és vagyonának fokozott védelme.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1099

tarcali törvényhozó zsinat (Kálmán király I. decrétuma): enyhébb büntetőjogi felfogás, törvénykezési reform, zsinati bíróságok; királyi javak restaurációja, királyi népek összeírása; öröklési jog; hadiszolgáltatások és pénzügyi kötelezettségek szabályozása; izmaeliták és zsidók jogviszonyai.

 

 

1105

a Csák-nembeli Ugrin horvát bán.

[Szlovénia beolvasztása Horvátországba, – a vármegyei és határvidéki szervezet kiépítése, – 72 vármegye.]

[királyi népek összeírása szám, jogviszony és kötelezettség szerint.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1116

mosonvidéki székelyek említése.

 

 

 

 

 

[Comes curiae regis a nádor helyettese, állandó zsoldosseregtartás kezdete, nyugati fegyverzet.]

[horvát nemesség a királyi seregben.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[Évenként kényszerpénzbeváltás (lucrum camerae), az ezüstpénz nemes érctartalma a Kálmánkorinak 1/12-ére sülyed, – veretlen ezüst valuta.]

[vám- és vásárregále intenzívebb kihasználása.]

 

[Világi birtokos részére első királyi adománylevelek.]

[rajnai és flandriai szászok, moseli frankok, flamandok és vallonok bevándorlása Erdélybe és a Szepességre; a lovagtorna meghonosodása.]

[nádviskó, kevés fa-, ritka kőház, nyáron sátor.]

[urbáriumszerű összeírások zárt birtoktestek formálása céljából.]

[a társadalom vezetőeleme a serviens-osztály, határvidéken várjobbágyok, várjobbágyfiúk, szepesi tízláncsások.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[Kinnamosz János a trónöröklés „magyar törvényéről”.]

1163

Lukács érsek átok alá veti II. Lászlót: a főpapi rend politikai hatalom lett.

[a keleti fegyvertípusok, velük a keleti harcmód eltünése.]

 

 

 

 

 

 

1166

oláhok első említése.

[Zimonynál 2000 magyar páncélt sisakot, sok kardot szednek össze a görögök.]

[német, vallon, olasz és szláv hospesek.]

[faluközösség bomlása, – a birtokon territoriális elv érvényesül a perszonális helyett.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1180 k.

az írásbeliség elrendelése – királyi címerjelvényben egyesből kettős kereszt, családi címer felvétele: kilencszer vágott pajzs a csíkokban oroszlánokkal – új udvari tisztségek: tárnokmester, lovászmester stb.

 

 

 

 

 

1185

állandó kancellária, – III. Béla jövedelmeinek kimutatása: 14 3/4 millió aranykorona.

[regálejövedelmek emelkedése, pénz hitelének helyreállítása, 1/80-ad határvám.]

[a királyi haderő 40–50.000 főnyi, zöme páncélos, – könnyű lovas a székely, besenyő és más keleti népelem.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[a királyi hatalom emelkedése, fényes udvartartás.]

 

 

 

 

 

 

[A királyi hatalmat korlátozó rendiség kialakulásának előföltételei: várjobbágyság emelkedése, adománybirtokosok szaporodása a gyepűelvén, – olasz, német, zsidó és izmaelita városlakók, – főpapság és nagybirtokosság hatalmi gyarapodása, jure perpetuo adományozások, – várjobbágyok, hospesek stb. önhatalmú jogi emelkedése.]

[német befolyás az udvarban.]

[királyi temetkezés kőkoporsóban, aranykoronával.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1208–35

Váradi regestrum.

[székelyek és oláhok okleveles említése Erdélyben.]

[egyházi nagybirtok végleges kialakulása.]

[tárnokmesteri méltóság.]

 

[Apodfia Dénes pénzügyi reformjai: regálegazdaság, pénzrontás, rendkívüli adók, kamarabérletrendszer, mentességek és visszaélések, tárnokmesteri hatáskör átalakulása, – új hadrendszer – örökadományok.]

[birtokososztályok politikai szervezkedése, a rendi felfogás első csíráinak jelentkezése, nemesi vármegye kialakulásának kezdetei, választott serviensbírák (szolgabírák), nemesi birtokjog.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1221

jogtalanul elvett várföldek visszakövetelése.

1222

Aranybulla: serviensek nemesi jogainak elismerése, a királyi hatalom alkotmányos korlátozása, nádori jogkör és ellenállási jog.

1223

tűzvész Esztergomban és Budán – az Aranybullát hatályonkívül helyezik.

1224

erdélyi szászok kiváltságának biztosítása.

 

 

1226

Béla Szlavóniából Erdélybe kerül, Kálmán Szlavónia kormányzója.

 

 

 

 

 

1228

Béla ifjabb király visszaveszi az örökadományokat, káros újítások megszüntetése.

 

 

1230-tól

Apodfia Dénes visszaállítja az újítások hatályát.

1231

Az Aranybulla megújítása, egyházi szankciók.

 

 

 

1233

beregi egyességben az egyház sérelmeinek orvoslása.

 

 

 

 

 

1235

a kettőskeresztes országcímer felújítása, fölösleges adománybirtokok visszavétele: kiváltságok és szolgálatok számbavétele.

 

 

 

 

 

 

1239

pápai engedély a kamarai jövedelmek hitetleneknek való bérbeadására.

[ispotályos kórházak és fürdők: Esztergom, Győr, budai felhévíz.]

[a kúnok fölelevenítik a sátor használatát s a nomád életformát.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1242

IV. Béla segösdi udvartartása – állandó kormány alakítása.

[hiteles helyi jelleget csak kiváltság adhat.]

 

 

 

 

 

[az ország helyreállítása: várépítések, Pestújvár (Buda) főváros, Visegrád. – Városalapítások, új városi kiváltságlevelek, a hospesek cívisekké lesznek. – Zólyomtól keletre tót, lengyel és orosz bevándorlás. – Tisza partjain kúnok, jászok, Erdélyben oláhok, kún-besenyők, – dunamenti városokban zsidók.]

 

 

 

1249

Béla az esztergomi királyi palotát átadja Báncza István érseknek.

[vagyoni eltolódás, vérségi kötelék bomlása.]

1251

Zsidók kiváltságlevele.

[kucsói, macsói, sói és ozorai bánság szervezése.]

[bányásztelepek rangemelése.]

 

 

 

 

 

 

 

1256

várföldek visszaszerzése, várnépek számbavétele.

 

 

 

 

 

 

 

 

[a vármegyerendszer a határokig terjed.]

 

[középkori területmérő egységünk bizonytalan (ekealja, kb. = 120 hold).]

[lovagi harcmód dicsőítése királyi oklevelekben.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1267

köznemesség és serviensek kiváltságlevele.

 

 

 

 

1270–71

oligarchikus tartományúri törekvések első jelentkezése.

 

 

 

 

 

[Nagy nyomor és szegénység: „László király szekere”, Subichok és Kőszegiek elszakadási törekvései – a halicsi és szerb fejedelem függetlensége – főúri csoportok oligarchikus tartományuraságokat alapítanak, köznemesség elnyomatása, folytonos pártküzdelmek és vérbosszúharcok, a királyi tekintély teljes elhanyatlása, rendi felfogás kialakulása: a nemesi kommunitás, mint a közhatalom jogforrása. Íjász kúnok és páncélos lovagok a magyar seregben.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1279

tétényi országgyűlés: kúntörvény, a kúnok megtarthatják ősi viseletüket.

[A király seregében pogány kúnok, tatárok, izmaeliták.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1290

óbudai országgyűlésen alkotmányjogi biztosítékok törvénybeiktatása: évente országgyűlés tartandó, tisztviselők felelőssége, főméltóságok kinevezése a rendek hozzájárulásával, nemesi jogok biztosítása, hatalmaskodások és visszaélések megrendszabályozása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[a rabszolgaság elenyészése.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1298

rákosmezei országgyűlés: alkotmányjogi fejlődés, hatalmaskodók ellen.

1299

újabb törvények a hatalmaskodók és Gergely érsek ellen.

 

 

 

 

 

 

[Kezdetleges lélekhiedelem. Varázslat. Ég és föld. Vallásos dalok, mesék, alliteráció és parallelizmus.]

 

[Istenhit: főisten és természeti istenek. Őstisztelet. Samánizmus. Strófás dalszerkezet.]

[A magyar nyelv kialakulása: finnugor alapréteg ogur-török kölcsönszavakkal.]

 

 

 

 

[Alán és újabb ogur-török kölcsönszavak.]

 

 

528-tól

első keresztény térítő kísérlet.

 

 

 

 

 

568 után

türk rovásírás meghonosodása. Türk elemek a magyar zenei kincsben.

615–679

Keresztény térítés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

860

Szent Cirill a Krim vidékén portyázó magyaroknál.

880

Szent Metód a magyaroknál.

 

 

 

 

 

[Magyar és türk nyelv párhuzamos használata, – Turul monda, eredet-monda.]

[a türk abc bővülése glagolita betűkkel.]

 

 

 

[latin keresztény műveltségű bolgár-szláv, avar és germán szolganépek, szláv és német rabok magyar földön.]

[kabarok beolvadása.]

[lélekhiedelem, ősök tisztelete, nemzetségi ősbálványok, – nővásárlás, – haláltánc, halotti tor, – totemisztikus világszemlélet, Isten-hit, gonosz szellemekbe vetett hit, – hősmondák.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

926

Prumwart püspök térítése a Szangallenben táborozó magyarok közt. – Heribald szerzetes kalandja a mulatozó magyarokkal.

[nyugati kultúrkör fogalmainak átvétele pannóniai szlovén és más szláv közvetítéssel, görög nyomok az átvett szavakban.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

948

Tormás és Bulcsú Bizáncban, Bulcsú és Gyula megkereszteltetése.

 

 

 

 

 

 

 

 

954

Wikbert térítése Bulcsú seregében.

[Gyula térítőkísérlete a Marosvidéken.]

 

 

[a honfoglalás és kalandozások mondakörének kialakulása; keresztény hit és műveltség lassú terjedése; szláv, német és olasz kölcsönszavak állami, társadalmi és egyházi fogalmak jelölésére.

972

Szt. Wolfgang Magyarországon.

 

 

 

974–975

Piligrim papjai magyar földön sok keresztény rabot találnak. A fejedelmi család megkeresztelkedése.

 

 

 

 

995

Szt. Adalbert Magyarországon.

996

Radla Magyarországon.

997

Ascherik Magyarországon. Pannonhalma építésének kezdete. Az idoncitás győzelme a levirátus fölött.

 

 

1001

Esztergomi érsekség alapítása. – Ascherik pécsváradi, Anasztáz pannonhalmi apát.

1002

veszprémvölgyi apácakolostor.

1004

Querfurti Brúnó Magyarországon.

 

1006–1009

Anasztáz esztergomi érsek, – veszprémi, pécsi, győri, váci, egri püspökségek alapítása, Ascherik kalocsai érsek. – Iskolák, – Bencés püspökök.

[Clunyi hatás a térítésben és egyházszervezésben; Szt. István és Odilo, Bonipert pécsi püspöki és Chartresi Fulbert levelezése.]

[nemzetségi egyházak, monostorok, – dalmát-lombard templomépítőmesterek bazilikái, – magyar szállóházak Ravennában, Rómában, Jeruzsálemben.]

1018 után

[marosvári, bihari, erdélyi püspökségek, bakonybéli, zalavári apátságok alapítása. – Szt. Gellért az első író Magyarországon, – Székesfehérvári iskola, – Valter énektanítása.]

1019-től

Pannonhalmi Évkönyvek.

1026

Vilmos angoulêmei gróf zarándoklata Magyarországon át.

[Intelmek: király udvarában első az egyház és főpapság, 2 érsekség és 8 püspökség szervezése, – építészetben a latin formanyelv mellett fölismerhető a magyar ízlés vésőnyoma.]

 

 

 

1038–41

a pécsi bazilikát német mesterek építik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1044 ápr. 22.

(húsvét) Gellért Marosvárott megfeddi Abát.

[pogányság Békés és Bihar vármegyékben.]

 

 

 

1046

Vata lázadása a kereszténység és az idegenek ellen, Szt. Gellért vértanúsága, papok üldözése.

[püspökségek helyreállítása.]

Új olasz, német és francia papok behívása.

[feldebrői falfestmények, Regensburgvidéki iskola?]

 

 

 

 

 

 

 

1055

a tihanyi apátság alapítása, alapítólevelében magyar szavak.

[született magyarokból álló papi nemzedék.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1061

a pogányság utolsó föllázadása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1070 körül

Szt. Mór az első magyar író: Remete Szt. András és Vértanú Szt. Benedek legendája.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[királyi főkegyuraság elmélete.]

[Kolostoralapítások, a váci székesegyház építése.]

[Szent István nagyobb legendája – a Gellért-legenda alapszövege. A királyi családot Szt. Istvánról nevezik.]

 

 

 

1083 aug. 15.

István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása.

 

 

 

 

 

 

[zágrábi püspökség alapítása, – a pannonhalmi apátnak 80 könyve van.]

1091

somogyvári kolostor alapítása francia szerzetesekkel.

1091–92

Gesta Ungarorum; a „kegyes király” eszménye, dinasztikus hőstörténet francia vagy itáliai műveltségű magyar szerzőtől, – [váradi és gyulafehérvári székesegyház építése.]

1095–1103

Szerafin esztergomi érsek.

[Szent István kisebb legendája.]

 

 

 

1098 máj. 30.

Szent István jobbja a szentjobbi egyház oltárán.

 

1099

Alberik: Kálmán decretumának bevezetése. Strigák üldözésének megszünése.

 

Divinorum Officiorum ordo keletkezése.

 

1104–16.

Lőrinc esztergomi érsek.

1104 körül

első esztergomi zsinat.

1106

Kálmán lemond az investitúráról: kánoni választásrendszer.

1106–1110

nyitrai püspökség szervezése.

[12 püspökség.]

 

 

 

 

1108

Álmos szentföldi zarándoklata.

[Hartvik-legenda: apostoli királyság elmélete.]

 

 

1112 körül

második esztergomi zsinat: papi nőtlenség, házasság felbonthatatlansága, pogány módra áldozás büntetése, vezeklés.

 

 

 

 

 

[a Gesta Ungarorum folytatása 1127-ig.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1135

Petronella nemesasszony zarándokháza Jeruzsálemben.

 

 

 

 

1142

az első Heiligenkreuzból jött ciszterciek Cikádoron.

[János lovagrend (Magyarországon első) kolostora Esztergomban.]

1147

Odo de Deogilo és Freisingi Ottó Magyarországon (a magyar élet első nyugati jellemzése). Johanniták betelepítése Esztergomba és Székesfehérvárra.

[a Gesta Ungarorum Álmos ivadékaira vonatkozó folytatása 1152-ig.]

[Géza Jeruzsálemben templomot és zarándokházat építtet.]

[Géza főtanácsadója a párizsi egyetemen járt Lukács érsek.]

[vértesszentkereszti bencéstemplom: francia alaprajz.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1159

Géza III. Sándor törvényes pápa oldalán.

[francia kultúrhatás – magyar tanulók Párizsban.]

[a püspökök különválnak a káptalantól.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[III-ik István Vránába templomos lovagokat telepít, – a Gesta Ungarorum 1152–1167-i folytatása.]

1169

III-ik István újra lemond a főpapok kinevezéséről.

[pécsi és somogyvári templomok dombormű- és szobordíszítése, pécsi székesegyház falfestményei.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1178 körül

francia premontreiek első telepei Garábon, Szentkereszten, majd Türjén, Váradelőfokon.

1179

francia ciszterciek Egresen, 1182 Pilisen, 1184 Szentgotthárdon és Zircen.

[Több székesegyház újjáépítése.]

[francia szerzetesek a király udvari papjai, francia műveltség térfoglalása.]

1185

Spalatói zsinat: a horvát-dalmát egyház újjászervezése.

1185-től

francia és magyar mesterek építik Esztergomban a királyi palotát és a székesegyházat, – vadászkastélyok Óbudán, (civitas Attilae regis), Csepelen, Biharban.

XII. sz. végén bélpoklosokat ápoló Szt. Lázár-rend Magyarországon.

 

 

1192

Szt. László kanonizációja.

1194

osztrák ciszterciták Borsmonostorán.

[kalocsai és gyulafehérvári székesegyházépítés kezdete.]

 

 

 

 

 

 

 

 

1200 körül:

magyar Halotti beszéd bencés misekönyvben (Pray-kódex.) – Pozsonyi évkönyvek, – P. mester Gesta Hungarorum-a, francia irodalmi hatás, epikus énekek a honfoglalókról.]

[balkáni térítő akció a bosnyák, szerb, bolgár bogomilek és a kúnok közt.]

[magyar mohamedán papok tanulnak az aleppói és jeruzsálemi főiskolákon.]

[Lébényi templom építése.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1206

Bertold kalocsai érsek.

[ágostonrendi és szentsír kanonokok megtelepülése, – templomosok gyarapodása.]

 

[Lovagi eszmények térhódítása – udvari élet – papság elvilágiasodása. – Szt. Ferenc minorita- és Szt. Domokos prédikátor-rendjének betelepítése.]

 

[magyar tanulók a párizsi, bolognai és padovai főiskolákon.]

[lombard stílusjegyek több hazai templomon, Jób érsek esztergomi bazilikáján, u. ezen többszínű porta speciosa.]

1211

a gótika megjelenése (topuszkói apátsági templom).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1221

Boldog Pál domonkosrendi kolostorokat alapít (Veszprém, Győr).

[pápai befolyás a püspöki székek betöltésében (Róbert esztergomi érsek).]

[a kanonokok külön költözése.]

 

 

 

 

 

 

 

1225

ágostonrendű szerzetesek patacsihegyi kolostora.

[Ugrin érsek térítési akciója Boszniában. – Szerémi püspökség alapítása.]

1227

Róbert érsek és a dominikánusok térítése a kúnok körében, Barc kún vezér megtérítése.

1228

Teodor, az első „kún püspök”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1232 febr. 9.

Róbert érsek interdictuma. – A magyarországi ferencesek önálló rendtartománya.

1232–35

Ottó és szerzetestársainak nagymagyarországi útja.

1234

Erzsébet szenttéavatása.

1234–37

bogomilek térítése.

1235–36

Julián útja Nagy-Magyarországba.

 

 

 

 

 

 

 

 

1237

Julián második útja, Batu levele Bélához.

[kún-térítés gondolata, – diakovári püspökség újjászervezése.]

1241 előtt:

Liber Ruber [Oklevélmásolat-gyüjtemény Pannonhalmán].

1241

két érsek, 3 püspök, templomos, ispotályos, németlovag és sok más egyházi főember halála Mohinál.

[udvari indítású, olasz és francia előképet követő alkotások mellett városi megrendelésre, német példák után járó művészet térhódítása, – gótika.]

[karthauzi rendház a Menedékkőn.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1242 után

Rogerius: Carmen miserabile.

 

 

 

 

 

 

1244–51

Villard de Honnecourt Magyarországon (budai vár, palota és templom, gótika első jelentkezése), templomjavítások és továbbépítések csúcsíves stílusban. IV. Béla a Szt. Ferenc-rend terciáriusa, a kir. család több tagja apáca, – Boldog Margit 1242–71.]

 

[Báncza István az első magyar bíboros.]

 

1250

Szt. Pál remetéinek pilisszentkereszti kolostora.

[Jáki templom, premontrei, lombard eredetű helyi és francia stílus alig észrevehető német elemekkel, – jáki és zarkaszentkirályi szobrok, domborművek, falképek.]

[az első ismert magyar hangszerjátékos „Sipos” László.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1262

a szolgaszármazású Timót zágrábi püspök.

Flagellánsok Magyarországon.

1263

Pál veszprémi püspök írja a pálos-rend szabályait.

 

 

 

 

 

[Tamás spalatói főesperes Historia Salonitana-ja.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[Kún hatás alatt a pogányság újra éled – László király és környezete pogány szokásoknak hódolnak, – erkölcsök elvadulása, – izmaeliták, szakadárok és zsidók üzérkedései.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1275

Veszprémi kápt. főiskola fölégetése.

[Kézai Simon mester Hún-története és Gesta Hungaroruma. Attila, mint nemzeti hérosz.]

 

 

 

 

 

 

 

 

1279

Budai zsinat: a vallásos élt szabályozása, a papság lehanyatlott fegyelmének helyreállítása. A kúnok megkeresztelése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1286

László fegyveresen tör a nyúlszigeti zárdára.

 

1287

László kiközösítése, pogány udvara.

 

 

1288

László színleges megtérése és új kiközösítése.

 

 

 

[Soproni Szt. Mihály, eperjesi Szt. Miklós, lőcsei Szt. Jakab-templom építésének, a gótika uralmának kezdete.]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[a két budai plébánia viszálya.]

 

 

 

 

[püspöki fölebbezés Gergely érsek ellen.]

 

 

 

1300 körül:

Mária siralom.


 


[1] A kronológia a Magyar Történet alábbi kiadásából való:

Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar Történet
7. kiadás, Budapest, 1941.

Ez tehát eredetileg egy későbbi, átdolgozott kiadás része, emiatt. néhány esetben eltérő névhasználat, egyéb apró különbségek lehetségesek.