Erdélyi (szebeni) márka.^[1]

A szebeni vagy erdélyi márka, mint láttuk, 1224 óta állandóan szerepel forrásainkban, néha más erdélyi városok nevéről nevezve. Súlyára következő, Belházytól is felhasznált, adataink vannak:

1317–1320: Rufinus de Civinio pápai tizedszedő számadásai szerint:

29 erdélyi márka = 24 budai márka + 3 1/3 + 2/57 uncia.^[2]

1330: A nagyváradi káptalan egy oklevele szerint:

1 budai márka = 1 erdélyi márka + 3 lat.^[3]

A két egyenletet feloldva:

1 budai márka: 1 erdélyi márka = 19:16.^[4]
1 erdélyi márka = 206.76866 g.^[5]

Ez a súly a Karoling-font félsúlyából alakult kölni kereskedelmi márka származéka. A XII. század közepén Flandriából és a Rajna mellékéről bevándorolt szászok régi hazájukból hozták magukkal e súlymértéket, a mely nálunk évszázadokon át használatban maradt, mialatt Kölnben helyét az angol súly foglalta el.

Az erdélyi márkát a budaihoz viszonyítva, könnyű márkának (marca minoris ponderis),^[6] emezt pedig nehéz márkának (m. gravis ponderis)^[7] is nevezik az erdélyi források.

Az erdélyi márka a XVI–XVII. században bizonyos súlynövekedésen ment keresztül.

1722: Schoapp szerint:

1 erdélyi márka = 14 nürnbergi lat + 4 ½ denár,^[8] a mi a nürnbergi márka 237.872 g-os súlyával

212.31934 g-ot ad.

E súlynövekedés oda vezethető vissza, hogy Erdélyben – a török érintkezések következtében – egy

636.9553 g-os

kereskedelmi font honosodott meg.^[9] A 206.768 g-os régi erdélyi márkát azután – e súlylyal viszonyba hozandó – 1/3 font súlyára, 212.319 g-ra emelték.

[1] Súlyát elsőnek Finály Henrik (id. h. 70. l.) próbálta megállapítani, de mivel összetévesztette az 1224. évi Andreanum márkáját a budai-val, téves (219.456 g) eredményhez jutott. Belházy (id. m. 16–18. l.) 206.808 g-ban állapítja meg annak súlyát.

[2] „29 marchas fini argenti ad pondus Transilvanum valent 24 marchas et 3 uncias et tertiam partem unius uncie et duas quinquagesimas septimas partes unius uncie ad dictum pondus Budense.” Mon. Vat. I/1. 34., 35., 36., 37. l.

[3] „Si autem pondus Budense tunc non haberetur, ad quamlibet marcam in pondere Transilvano et specialiter de Sebus addent tres lotones, quam marcam vel marcas in aequipollentia – additis ipsis tribus lotonibus – capitulum pro Budensi pondere tenebitur accipere.” Zimm.–Werner. I. 421., 434. l.

[4] 29 erdélyi márka = 24 budai márka + 3 1/3 2/57 uncia;
      232 erdélyi uncia = 192 192/57 budai uncia, tehát
      13224 erdélyi uncia = 11136 budai uncia és
      19 erdélyi uncia = 16 budai uncia;
      1 erdélyi márka + 3 lat = 1 budai márka;
      19 erdélyi lat = 16 budai lat.

[5] Finály Henrik (id. h. 70. l.) említi, hogy 1863-ban Nagyszebenben 7 db bronz súlymértéket találtak ásás közben azon a helyen, a hol a régi pénzverő-ház állott. E súlymértékek egyike – 206.40 g-os súlyával – megfelel az erdélyi márka fent megállapított 206.7686 g-os súlyának s mindenesetre az erdélyi márka anyasúlya volt. (V. ö. Belházy id. m. 35–36. l.)

[6] 1287: Zimm.–Werner. I. 156. l.

[7] 1306: U. ott. I. 234., 1334: U. ott. I. 464. l.

[8] „1 Marck Siebenbürgen / Genova / Lucca / …Loth 14. d. 4 ½.” Schoapp id. m. 84. l.

[9] Schoapp id. m. 28. l.: „100 F Nürnberger thun zu Siebenbürgen 79” és „100 F in Siebenbürgen thun allhier F 125.” Az 509.19475 g-os nürnbergi fonttal számítva, az erdélyi font 636.9553 (636.4934) g. E súlymérték a 654.9 g-os ó-attikai mina (Hultsch id. m. 715. l., Nissen id. m. 846. l.) származéka, a mely Törökországban a legújabb időkig „rotolo” néven, kétszerese „oka” néven maradt fenn. Az erdélyi font kb. a máig használatos konstantinápolyi oka (1278.48 g) rotolojának felelt meg. A tuniszi „khaddari rotolo” 639.453, az alexandriai „rotolo raidino” 617.68 g. V. ö. Noback id. m. 9., 15., 438. és 1277. lap. A konstantinápolyi oka hazánkban „magyar oka” néven még a XIX. században is használatos volt. Littrow úgy ennek, mint a konstantinápolyi okának súlyát 1.276 kg-ra, a konstantinápolyi rotolo-ét 0.638 kg-ra teszi. (Gedrängter Abriss der Münz-, Maass- und Gewichtkunde. Güns, 1834. 33. és 59. l.)